Hogyan értékeli a Szufla második helyét?

Semmiféle eredménykényszer nem volt rajtam, csak szerettem volna egy jót futni – mondta a Csupasportnak Vajas Boglárka. – A formám remek, de hetek óta vádliproblémával küzdök, ami most is előjött, begörcsölt a verseny alatt. Edzésnek tökéletes volt, ráadásul ez az eddigi leghosszabb távom.  Természetesen nagyon boldog vagyok a második hely miatt, de az időm lehetett volna jobb is.

Miként alakult a verseny a vádliproblémával együtt?

Egyáltalán nem készülök hosszú  vagy ultratávú versenyekre, inkább öt-hét kilométeren szeretek futni. A Szufla nagyon nehéznek bizonyult, főleg a homokos talaj miatt, amiről előzetesen nem tudtam. Öt harmincas tempót szerettem volna tartani végig, ez harminc kilométerig ment is, majd jött a vádligörcs… Ez onnantól már végig tartott, többször meg kellett állnom nyújtani. Ennek ellenére igyekeztem mindent beleadni és a futással foglalkozni, amikor pedig beértem a célba meglepődve tapasztaltam, hogy második lettem, addig egyáltalán nem tudtam róla. Egyébként nem vagyok elégedett az időeredményemmel, mivel öt órán belülit terveztem. Ha nincs a vádligörcs és a sok megállás, talán sikerül. 

Elég nagy ugrás az öt–hét kilométerek után ötvenkettőt futni, ráadásul ilyen eredményesen.

Háromhavonta futok egy hosszabbat, legutóbb félmaratonit teljesítettem. Egyszer, a Futókörök napján futottam már ötvenhat kilométert, de azt nem egyben, így ez idáig a leghosszabb távom. Lehet, hogy lesz még hosszabb és jobb is, de most visszatérek a rövidebb távokhoz.

És ott mik a céljai?

Most az a célom, hogy öt kilométert húsz percen belül fussak, majd ezt követően meg szeretném dönteni az egyéni csúcsomat félmaratonin ősszel vagy télen. Azt még nem tudom, hogy mi lesz a következő hosszú futásom, de biztosan lesz.