GazdaságSzerző: vg 5 napja 2 percnyi olvasás
Az Európai Unió új lakhatási törvénycsomaggal adna jogi fedezetet azoknak a városoknak, amelyek vissza akarják szorítani a turistalakások számát.
Brüsszel új szabályokkal adna nagyobb mozgásteret a helyi önkormányzatoknak, hogy korlátozzák a rövid távú lakáskiadást a lakhatási válsággal küzdő térségekben. Az Airbnb különösen a nagyvárosokban kerülhet célkeresztbe, ahol a turistáknak kiadott lakások jelentős részt hasítanak ki a hosszú távú bérleti piacból.
Az Európai Unió nekimehet a rövid távú lakáskiadásnak: az Európai Bizottság új Affordable Housing Act nevű jogszabálycsomagja jogi alapot adna a tagállami, regionális és helyi hatóságoknak ahhoz, hogy korlátozzák a turistáknak kiadott lakások számát.
Brüsszel célja, hogy enyhítsék a lakhatási válságot Európa legdrágább és leginkább túlterhelt városaiban.
Az Airbnb az egyik legfontosabb célpont lehet. Dan Jørgensen energia- és lakásügyi biztos a Politicónak elmondta, hogy bár a rövid távú kiadás önmagában nem okozza az európai lakhatási válságot, bizonyos városokban azonban egyértelműen súlyosbítja a problémát. A biztos szerint különösen ott jelent gondot, ahol már eleve kevés a megfizethető lakás.
A hivatalosan regisztrált rövid távú kiadások az uniós lakásállomány mindössze mintegy 1,2 százalékát teszik ki, a turisták által elárasztott területeken azonban egészen más a helyzet. Portóban például a rövid távú kiadások a rendelkezésre álló bérlakások közel 40 százalékát is elérhetik, Madrid egyes kerületeiben pedig az arány az 56 százalékot is meghaladja. Párizsban tavaly mintegy 60 ezer aktív rövid távú kiadó ingatlant tartottak nyilván.
A probléma lényege, hogy amikor több ezer lakást vonnak ki a hosszú távú lakáspiacról, az szűkíti a helyiek számára elérhető kínálatot. Ez pedig felhajthatja az albérletárakat és tovább nehezítheti a lakáskeresést.
Európa több nagyvárosa már megkezdte a fellépést. Barcelona 2028-ig fokozatosan megszüntetné mintegy 10 ezer engedélyezett turistalakását, miközben Amszterdam, Firenze és Párizs is engedélyezési rendszerekkel, felső korlátokkal vagy az új rövid távú kiadások korlátozásával próbálkozik.
A helyi intézkedések azonban gyakran hosszú jogvitákhoz vezettek. Ingatlantulajdonosok és turisztikai szereplők Firenzében támadták a korlátozásokat, az Airbnb pedig egy 64 millió eurós spanyolországi bírság ellen indított jogi eljárást. Bár a hatóságok több esetben sikerrel védekeztek, a perek jelentős költséget és bizonytalanságot okoztak.
Brüsszel most ezt a jogi kockázatot csökkentené. Az új szabályozás alapján a nemzeti, regionális és helyi hatóságok határozhatnák meg, hogy egy adott terület lakhatási szempontból válságos vagy túlterhelt helyzetben van-e, és ez alapján dönthetnének a beavatkozásról.
Jørgensen hangsúlyozta, hogy nem Brüsszelből akarják előírni, melyik városban hány turistalakás működhet: a döntéseket a helyi és nemzeti hatóságok hoznák meg, az uniós jogszabály pedig ehhez biztosítana jogi hátteret.
A biztos szerint a lakhatás nem pusztán árucikk, hanem alapvető jog, ezért az emberek érdekeit a profit elé kell helyezni. Ugyanakkor az új jogszabály önmagában nem oldja meg a válságot: Brüsszel szerint több beruházásra, egyszerűbb szabályokra, nagyobb lakáskínálatra és a meglévő ingatlanállomány jobb kihasználására is szükség van.
A tét nem kicsi. Az Európai Bizottság szerint ha a lakhatási válságot nem sikerül kezelni, az már az európai intézményekbe vetett bizalmat is veszélyeztetheti. Ezért a rövid távú lakáskiadás korlátozása csak az első lépés lehet egy jóval szélesebb uniós lakáspolitikában.
Prostitúció és kábítószer-terjesztés: rendőrök kellettek az Airbnb-visszaélések miatt – akár az engedélyeket is visszavonhatnák, újabb kerületben lett forró téma a lakáskiadás
Szigoríthatják a rövid távú lakáskiadás szabályait a XIII. kerületben, ahol több mint ezer engedéllyel rendelkező szállásadó működik. Az Airbnb-lakások működésébe a társasházak is nagyobb beleszólást kaphatnának, és akár a korábban megadott hozzájárulásukat is visszavonhatnák.
Napi