GazdaságSzerző: vg 5 napja 2 percnyi olvasás
Egyre problémásabb a nemzetközi megítélése a dunai építkezésnek.
Írásban reagált az osztrák kormányzat a Világgazdaságnak annak kapcsán, hogy Magyar Péter azt állította: Ausztria az Unióhoz fordult a paksi fenékküszöb építése miatt.
Erről a magyar miniszterelnök teljesen váratlanul kezdett el beszélni múlt csütörtökön a kormányzati tájékoztatón. A közlését csak pénteken kapta fel a média, ugyanakkor sem a magyar kormány, sem az osztrák, sem pedig az Európai Unió nem kommentálta és nem konkretizálta azóta az ügyet.
És csak úgy jelzem, így zárójelben, hogy egyébként tudomásom szerint Ausztria az Unióhoz fordult a paksi építkezésünk miatt, a fenékküszöb miatt
– egészen pontosan így árulta el Magyar Péter, hogy nincs minden rendben a dunai műtárgy kivitelezése körül. Egyértelműen párhuzamot vont az a hónapok óta húzódó magyarországi azbesztszennyezés és a paksi fenékküszöb elleni osztrák panasz között. Úgy folytatta ugyanis, hogy előbbinél valódi károkozás következett be, sok ezer ember egészségének a veszélyeztetésével, adott esetben az ingatlanok értékének csökkenésével, ami egy valódi kár.
A paksi fenékküszöb viszont egy havária helyzet elhárítása volt, annak lehetővé tétele, hogy egyrészt termeljen a paksi atomerőmű és még véletlenül se kerüljön veszélybe a nukleáris biztonság.
A magyar miniszterelnök világossá tette, hogy az osztrák lépéssel egyáltalán nem ért egyet és némiképp élesen azt mondta, hogy "én szerintem ez nem egy jó jel, hogyha egy baráti szomszéd ilyenkor ezt elkezdi kifogásolni és adott esetben nemzetközi eljárás alá vonni Magyarországot."
A Világgazdaság még a múlt héten Ausztria, illetve az uniós álláspont megismerése érdekében írásban érdeklődött az osztrák kormányzat illetékes minisztériumainál, illetve az Európai Bizottságnál is.
Azt kérdeztük, hogy valóban meg tudják-e erősíteni, hogy uniós szintre vitték a paksi fenékküszöb megépítését, és ha igen, mi ennek az oka. Uniós szintről nem érkezett reakció, hétfő félután azonban Ausztria kormánya hivatalos választ küldött, ebből pedig több új információ is kiderült.
A reakciót a Bundesministerium für Innovation, Mobilität und Infrastruktur – durván magyarra fordítva az innovációért, a mobilitásárt és az infrastruktúráért felelős szövetségi tárca – nemzetközi ügyek főosztályának sajtóilletékese jegyzi. Ő egyrészt megerősítette, hogy a Paksnál zajló dunai kivitelezéssel szemben megindult nemzetközi eljárás, nem is egy fórumon.
A Paksi Atomerőműhöz tervezett mederküszöb építése miatt a Duna Bizottság és az Európai Bizottság közvetlen egyeztetést folytat az illetékes magyar hatóságokkal
– tájékoztatott az osztrák kormányzat. A Duna Bizottság szerepe eddig nem volt ismert, ahogy ilyen konkrét formában az sem, hogy az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság is belefolyt az ügybe. És ez még nem minden.
A Bundesministerium für Innovation, Mobilität und Infrastruktur ugyanis azt is elárulta, hogy ezen túlmenően az EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) keretében a Duna-menti országok egy közös, mindannyiuk által elfogadott álláspontot fogalmaztak meg a fennálló európai és nemzetközi intézményi csatornákon keresztül,
amelyet az EUSDR operatív titkársága megküldött Magyarország közlekedési miniszterének és a miniszterelnöknek.
Az nem derült ki, hogy a hivatkozott közös álláspontban, mi szerepel. Ugyanakkor mind a Duna Bizottság, mind az EUSDR meghatározó és megkerülhetetlen intézményei a Duna és a folyó használata kapcsán.
Napi