Az elemzés lényege, hogy ezek a támogatások nem a sportszakmai eredményességet helyezték a középpontba, miközben visszaélésekre is lehetőséget adtak. A közlemény ugyanakkor elismeri, hogy a TAO-rendszer sokat segített a látványcsapatsportok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, röplabda, jégkorong) infrastrukturális és szakmai fejlődésének. 

Az Állami Számvevőszék kemény megállapításai

Az Állami Számvevőszék a TAO-rendszer minden meglévő pozitívuma mellett azt is kiemelte, hogy az ellenőrzési tapasztalatok 

Az ÁSZ vizsgálata a 2022-2025 közötti időszakot ölelte fel. Ebben az időszakban a TAO támogatás összege 367,5 milliárd forint volt, amely a sportcélú államháztartási kiadások mintegy 15-20 százalékát jelentette. Ebből 49,2 milliárd forint összegű beruházási célú támogatásban részesültek a látvány-csapatsport szervezetek, a legnagyobb arányban a labdarúgásban kaptak ingatlan célú beruházásra támogatást. Összességében a labdarúgás kapta a legmagasabb, a röplabda a legalacsonyabb TAO támogatási összegeket az elemzett időszakban. Az ellenőrzések számos szabálytalanságot és visszaélést tártak fel. Azokban az esetekben, ahol bűncselekmény alapos gyanúja merült fel, az ÁSZ értesítette a hatóságokat.

Kiderült az is, hogy a támogatásokat igénybevevő klubok, szervezetek, szövetségek szinte csak erre az egyetlen állami forrásra támaszkodtak. Kockázatként azonosította az elemzés, hogy az a támogatások felhasználása során is lehetőséget adhat a visszaélésekre. Ezen folyamatok a piaci verseny korlátozásához, túlárazásokhoz és valós teljesítés nélküli számlázásokhoz vezethetnek.

A TAO-rendszer nem sikertelen, de változtatásra szorul

Az ÁSZ nem azt állítja, hogy a TAO-rendszer sikertelen. Éppen ellenkezőleg: jelentős sportfejlesztési és gazdasági eredményeket ismer el. Ugyanakkor azt mondja, hogy a rendszer 15 év után olyan mértékű támogatásfüggőséget, allokációs torzulásokat, közbeszerzési és ellenőrzési kockázatokat hordoz, hogy a működési mechanizmus egészének felülvizsgálata indokolt.

A jelentésből négy egymásra épülő következtetés rajzolódik ki. Az első: a TAO valóban létrehozott értéket. Jelentősen bővült az infrastruktúra, az utánpótlás és a sportolási lehetőség. A második: a rendszer olyan méretűvé vált – három év alatt 367,5 milliárd forint –, hogy számos sportszervezet működése már strukturálisan függ tőle. A harmadik: az eredeti ösztönző modell részben átalakult tartós működésfinanszírozási rendszerré. A negyedik: mivel ez közpénz, az ÁSZ szerint már nem indokolható ugyanazzal a laza struktúrával kezelni, mint egy klasszikus vállalati szponzorációt.

A jelentés ugyanakkor figyelmeztet arra is, hogy egy hirtelen megszüntetés éppen a kialakult TAO-függőség miatt komoly fenntarthatósági kockázatot okozna.