„Ami elvárható – és ami nem. Szempontok a köztársasági elnök jelöléséhez” – ezzel a felütéssel kezdte közös nyilatkozatát tizenöt értelmiségi, akik néhány szempontot fogalmaztak meg a Tisza Párt felé, hogy miket vegyenek figyelembe az államfő kiválasztásakor. Bojár Iván András, Dragomán György, Garaczi László, Ferencz Győző, Friedrich Judit, Molnos Péter, Pintér Béla, Rainer M. János, Schein Gábor, Ungváry Krisztián, Várady Szabolcs, Várdi Katalin Borbála, Vályi István, T. Tóth Balázs és Zoltán Gábor közös üzenetét a 24.hu közölte.

Leszögezték, hogy senki mellett sem szeretnének állást foglalni, ugyanakkor hasznosnak gondolják, ha letisztázzák azt a három szempontot, amelyhez a jövendőbeli államfőnek mindenképpen viszonyulnia kell. 

• „Kell tudnia mondani valamit arról, hogy mi történt velünk itt az elmúlt 16 évben.
• Ezzel szervesen összefügg, hogy az elmúlt 16 évben is kellett tudnia mondani valamit arról, hogy mi is történik velünk.
• Mindebből az is következik, hogy nem árt, ha ismeri a magyar társadalom különböző csoportjait, már csak azért is, mert meg kell testesítenie a nemzet egységét, tehát ismernie is kell nagyon eltérő szociális hátterű emberek gondjait is.”

Hangsúlyozták, nem kell arra törekedni, hogy a jövőbeli államfő a teljes lakosság bizalmát élvezze. Ugyanakkor úgy vélik, hogy a nemzet egységének megtestesítése nem azt jelenti, hogy az érintettnek mindenki elvárásaival szemben mindig meg kell felelnie.

A köztársaság elnökét eleve meritokratikus alapon is választják, ebből adódóan kulturális horizontja és preferenciái biztos nem lesznek azonosak a lakosság átlagával sem. Az a jelölt, aki egy ilyen feltételnek is megfelelne, egészen biztosan annyira semmitmondó volna, hogy nem alkalmas a pozícióra. Az, hogy az új köztársasági elnök mindenkié, így a bukott rezsim vezetőié és szavazóié is, nem jelentheti azt, hogy osztania kell világképüket vagy értékrendjüket.

Rámutattak, hogy a Tisza-frakciót szinte semmi sem korlátozza abban, hogy kit választanak köztársasági elnöknek. Viszont azt igenis meg kell fontolni, hogy milyen hatással lesz az a magyar politikára, ha a fent említett kérdésekre nemleges a válasz. 

Polgár Judit biztosan nem lesz köztársasági elnök

A köztársasági elnök körüli saga szombaton este kezdődött, miután Sulyok Tamás bejelentette, hogy aláírja az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amivel hétfőn 0 órakor automatikusan megszűnt a megbízatása. Vasárnap tizenhat ismert szereplő Polgár Judit kinevezése mellett állt ki. Ez az elképzelés Magyar Péternek is tetszett, aki már aznap jelezte, hétfőn felkéri a sakk királynőjét.

Ez a lépés azonban a szavazótáboron belül is komoly indulatokat gerjesztett, de a közéleti szereplőket is megosztotta. Végül Polgár Judit hétfőn este közölte, a kialakult helyzet miatt nem fogja elfogadni a felkérést, Magyar Péter pedig jelezte, a kommunikációs hibákért kizárólag őt terheli a felelősség.

A kérdéskör az Országgyűlés keddi ülésnapjára is beférkőzött. Forsthoffer Ágnes átmeneti köztársasági elnökként mondott váratlan beszédet. A történésekkel percről percre tudósításban foglalkozunk, amelyet az alábbi linken érhetnek el. 

(Borítókép: Magyar Péter beszél a Sándor-palota előtt 2026. június 1-jén. Fotó: Tövissi Bence / Index)