Elmaradhat az albérletpiacon a szokásos keresleti csúcs a korábbi években tapasztalt szinttől, a július első felében mért 75 ezer telefonos érdeklődés ugyanis az elmúlt 5 év legalacsonyabb értékének számít az Ingatlan.com elemzése szerint.

• A kereslet gyengülése főként az Otthon Start Program elszívó hatásának köszönhető, és Budapesten már a bérleti díjak is mérséklődni kezdtek.
• Az albérletpiac főszezonja a felsőoktatási ponthatárok meghúzásához kapcsolható, amely csütörtökön lesz.

Számokban: a budapesti albérletpiacot nézve a kiadó társasházi lakások medián bérleti díja a tavaly júliusi 270 ezerről 260 ezer forintra csökkent.

• Országos szinten azonban 170 ezerről 180 ezer forintra emelkedett a bérleti díjak havi középértéke a portál adatai szerint – tehát bizonyos egyetemvárosokban emelkedtek az árak.

Alulnézet: az albérletek megfizethetősége az egyetemisták szempontjából a fővárosban abban az értelemben némileg javult, hogy a diákmunkás bruttó átlagbér egy év alatt növekedett.

• A diákmunkás-órabér átlagosan 2180 forint volt júniusban a Profession adatai szerint, vagyis 4,6 százalékkal magasabb a tavalyi értéknél.
• Egy közepes árú fővárosi lakás bérleti díját jelenleg így közel havi 120 óra (vagyis heti 30 óra) munkával teremtheti elő egy diák, ha az átlagbért keresi meg, de persze gyakori, hogy egy lakást több diák bérel ki.
• Egy közepes árú budapesti szoba jellemzően 110 ezer forintos havidíja mindenesetre 50 órányi munkából jön ki.
• Egy legfeljebb 40 négyzetméteres fővárosi garzonlakás bérléséhez szükséges, átlagosan 200 ezer forintot pedig 92 óra munkával kereshet meg egy diák.
• A garzonok átlagos lakbére egyébként a nagyobb egyetemvárosokban a budapestinél valamivel kevesebb, 150–170 ezer forint volt júliusban.

Előzmények: 2020-ban 61 ezer, 2023-ban azonban már több mint 106 ezer diák nyert felvételt a magyar felsőoktatásba, és hasonló szint volt tapasztalható 2024-ben is, ahogy tavaly a Telex írta.

• A kollégiumi férőhelyek száma azonban csökkent, 2025-ben a 310 ezer hallgatóból már csupán 50 ezer juthatott kollégiumi férőhelyhez, miközben az albérletek ára akkor még ütemesen emelkedett.

Tágabb kontextus: Magyarországon európai összehasonlításban is rendkívüli mértékben drágultak az ingatlanok, ami főleg az eladási árakat nézve szembetűnő, de a bérleti díjak is kivételes iramban nőttek.

• 2015 és 2025 vége között a magyar ingatlanárak több mint háromszorosukra növekedtek, a bérleti díjak pedig megduplázódtak.

Miért fontos ez? Immáron nemcsak az esti vagy a levelező képzésekre járó hallgatók, hanem a nappali tagozatosok többsége is vállal munkát a tanulmányai alatt, jórészt a lakhatási problémákra visszavezethető anyagi okok miatt, erről korábban a Népszava írt.