vg Gazdaság

Koporsókkal vonultak Brüsszelben az Európai Bizottság székházához: temetik az európai munkavállalókat, 300 ezer európai áldozata lehet a kínai térnyerésnek

Szerző: vg 5 napja 3 percnyi olvasás


Koporsókkal vonultak Brüsszelben az Európai Bizottság székházához: temetik az európai munkavállalókat, 300 ezer európai áldozata lehet a kínai térnyerésnek

Egyre többet acélipari terméket importál az EU.


Tíz jelképes koporsóval és kamionkonvojjal vonultak hétfőn az Európai Bizottság brüsszeli székházához az európai acél- és fémipar képviselői. Az Eurometal arra figyelmeztet, hogy a feldolgozóiparban akár 300 ezer munkahely is megszűnhet 2026 hátralévő részében. Az iparági szervezet jelezte, az európai gyártókat egyre nagyobb energia-, karbon- és szabályozási költségek terhelik, míg a Kínából érkező késztermékek és alkatrészek sok esetben nem szembesülnek ezekkel azonos terhekkel. A szakmai szervezet attól tart, hogy ennek következtében nemcsak munkahelyek, hanem teljes gyártási láncok kerülhetnek Európán kívülre - írja az EU Today.

eurometal
                                     Az európai termelésért demonstrált az Eurometal európai acél- és fémipari szakmai érdekképviseleti szervezet/Fotó: Anadolu via AFP

Látványos demonstrációval próbálta felhívni az Európai Bizottság figyelmét hétfőn az európai ipar romló versenyképességére az Eurometal. Az európai acélkereskedőket, -feldolgozókat és a kapcsolódó gyártóágazatokat képviselő szervezet felvonulást Brüsszelben. Az Eurometal hivatalos programja szerint 15 kamion és több mint 200 résztvevő jelentkezett a megmozdulásra. 

300 ezer munkahely kerülhet veszélybe az Eurometal szerint

Az Eurometal súlyos következményektől tart. Az EU Today a szervezet előrejelzésére hivatkozva arról írt, hogy 

2026 hátralévő részében akár 300 ezer feldolgozóipari munkahely szűnhet meg az Európai Unióban. 

Ez nem a már bejelentett leépítések összesített száma, és nem is az Európai Bizottság hivatalos előrejelzése, hanem az Eurometal iparági becslése. A szervezet szerint az európai gyártók versenyképességét egy olyan szabályozási különbség is rontja, amely egyre nagyobb előnyt biztosíthat az unión kívüli termelőknek.

Az EU-ba érkező acélt kereskedelemvédelmi intézkedések, kvóták és a karbonkibocsátásához kapcsolódó szabályok terhelik. Viszont az unión kívül előállított számos késztermékre és feldolgozott termékre nem feltétlenül vonatkoznak ugyanezek a kötelezettségek. „Nem támogatásokat vagy különleges bánásmódot kérünk. Tisztességes versenyt kérünk” – fogalmazott Alexander Julius, az Eurometal elnöke a szervezet közleményében. Hangsúlyozta: az európai gyártók a világ legszigorúbb környezetvédelmi és klímavédelmi előírásainak teljesítésébe fektetnek jelentős összegeket, miközben számos importált termék ezekkel nem egyenértékű kötelezettségek mellett kerül az európai piacra.

Kína egyre mélyebben épül be az európai ellátási láncokba

Alexander Julius a Guardiannek azt mondta, hogy Kína már nem egyszerűen nyersanyagokat akar értékesíteni Európának, hanem a kulcsfontosságú termékek ellátási láncaiban kíván meghatározó szerepet szerezni. Az Eurometal elnöke szerint ha egy ország ellenőrzése alá vonja az ellátási láncot, azzal lényegében a teljes értéklánc felett is jelentős befolyást szerezhet. Julius úgy véli, 

Brüsszel még mindig nem méri fel kellőképpen a kínai export alkatrészszinten jelentkező hatását

Különösen fontosnak nevezte a fémeket és vegyipari termékeket, amelyek a feldolgozóipar döntő részében megjelennek. A helyzetet tovább élezi az EU és Kína közötti hatalmas kereskedelmi egyensúlytalanság. A Guardian szerint Kína jelenleg napi mintegy egymilliárd eurós kereskedelmi többletet ér el az Európai Unióval szemben. Az éves uniós árukereskedelmi deficit Kínával mintegy 360 milliárd euróra rúg. Az uniós kereskedelmi biztos korábban fenntarthatatlannak nevezte ezt az egyensúlytalanságot.

Európa saját szabályai is visszaüthetnek

Az Eurometal szerint ugyanakkor nem egyszerűen a kínai verseny jelenti a problémát, mert 

  • az európai energiaárak, 
  • a karbonkibocsátással kapcsolatos költségek 
  • és a kereskedelmi szabályok együttesen jelentős terhet tesznek az EU-ban működő vállalatokra. 

Ha viszont a késztermékek harmadik országban készülnek el, ezeknek a költségeknek egy része nem ugyanúgy jelenik meg. Ez végső soron arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy bizonyos gyártási folyamatokat az Európai Unión kívülre helyezzenek.

Az Eurometal adatai szerint a szervezet által kritikusnak tekintett acélszármazékok importja 2010-ben még 3,774 millió tonna volt, 2024-re azonban 8,05 millió tonnára emelkedett. Különösen gyors importnövekedést tapasztaltak többek között 

  • a vasúti technológiában, 
  • az elektromos gépek, 
  • autóipari alkatrészek, 
  • fémbútorok és előre gyártott szerkezetek piacán.

 Az iparág ezért azt követeli, hogy az EU karbonvámját, a CBAM-ot a feldolgozott, acélintenzív termékek szélesebb körére is terjesszék ki.

A szervezet érvelése szerint ellenkező esetben az EU olyan helyzetet teremthet, amelyben megvédi ugyan az európai acélgyártást, de közben versenyhátrányba hozza azokat 

ad

További tartalom Önnek