Az Európai Unió 200 millió eurós beruházási csomagot indít Grönlandon 2026-ban és 2027-ben

– jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Nuukban. A politikus Jens-Frederik Nielsen grönlandi és Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel közösen írta alá az EU és Grönland kapcsolatáról szóló új közös nyilatkozatot, amely a gazdasági együttműködés mellett a térség geopolitikai és biztonsági jelentőségére is kitér.

Az új dokumentum a 2015-ben elfogadott nyilatkozatot váltja fel, és figyelembe veszi az azóta megváltozott gazdasági, éghajlati és biztonsági környezetet. Megerősíti Grönland önkormányzati jogállását, valamint azt, hogy jövőjéről az önrendelkezés elvének megfelelően a grönlandi nép dönthet. Bár nem keletkeztet önálló jogi vagy pénzügyi kötelezettségeket, lefekteti egy közelebb szövetségi működést alapjait az EU és Grönland közt, így többek között benne van:

• a kikötők, repülőterek, lakások és közintézmények fejlesztése;
• a biztonságos műholdas és tenger alatti digitális kapcsolatok kiépítése;
• a vízenergia és más alacsony kibocsátású energiaforrások fejlesztése;
• a kritikus nyersanyagok felelős kitermelése és feldolgozása;
• a halászat, a fenntartható turizmus, az oktatás és a kutatás támogatása;
• a polgári védelem, a válságfelkészültség, a kiberbiztonság és a hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség erősítése.

Von der Leyen szerint a 200 millió eurós csomag három stratégiai területre, a hálózati összeköttetésekre, a tiszta energiára és a kritikus nyersanyagokra összpontosít. Az első eredmények már rövid időn belül érzékelhetővé válhatnak: a Tusass távközlési vállalattal indított műholdas program révén Észak-Grönland távoli településein azonnal, a keleti országrészben pedig októbertől válhat gyorsabbá és megbízhatóbbá az internetelérés.

A csomag új vízerőművek létesítését és Grönland energiafüggetlenségének erősítését is támogatja. Az EU emellett bekapcsolódna a GreenRoc Amitsoq grafitprojektjének előkészítésébe és a kelet-grönlandi Malmbjerg bánya fejlesztésébe, ahol az acélipar számára fontos molibdént termelnének ki. Von der Leyen szerint a beruházás évente akár 90 millió euró hozzáadott értéket teremthet Grönlandon. A felek célja, hogy a nyersanyag-kitermelés elsősorban helyben teremtsen munkahelyeket és gazdasági értéket.

Az EU és Grönland emellett a szigetországban kulcskérdésnek számító fenntartható halászati gazdálkodást, szorosabb tudományos együttműködést és a tengeri erőforrások felelős hasznosítását ígéri. A megállapodás az úgynevezett kék gazdaság fejlesztését, az óceánok védelmét és a biodiverzitás megőrzését is a közös prioritások közé sorolja.

Az együttműködés a lakásépítésre és -felújításra, a helyi vállalkozásokra, a környezetkímélő turizmusra, valamint a fiatalok Erasmus+-részvételére is kiterjed, de a legdrasztikusabb lépés, hogy

Az Európai Bizottság a következő, 2028–2034-es uniós költségvetési ciklusban (MFF) 530 millió euróra emelné a Grönlandnak jutó támogatást, vagyis több mint megkétszerezné a jelenlegi finanszírozást.

A javaslat elfogadásáról persze még az uniós tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is meg kell állapodnia. Ugyan ez egy 2000 milliárdos tervezetben elenyésző emelésnek tűnhet, az uniós pénzügyi keret meglehetősen kifeszítetté vált a védelem és a versenyképesség prioritássá emelése után.

A felek a vállalások végrehajtásához közös beruházási menetrendet állítanak össze, és rendszeres magas szintű egyeztetéseket tartanak. Emellett bővítenék a grönlandi és uniós diákok, kutatók és szakemberek közötti csereprogramokat

A biztonsági együttműködés erősödését jelzi az Arctic Shield hadgyakorlat is, amelynek keretében több szövetséges ország katonái gyakorlatoznak Grönlandon, szárazföldön, tengeren és a levegőben – erre Mette Frederiksen külön is felhívta a figyelmet.

Grönlandnak szüksége van az Európai Unióra, és az Európai Uniónak is szüksége van Grönlandra

– fogalmazott a hétfői sajtótájékoztatón Jens-Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke.

Ursula von der Leyen azt is kiemelte, hogy az ősszel bemutatandó új uniós sarkvidéki stratégia középpontjában az összeköttetések, a biztonság, valamint a helyi lakosság jóléte áll majd.

A sajtótájékoztatón persze Donald Trump esetleges reakciójáról is kérdezték a három vezetőt, hiszen az amerikai elnök az év elején azt sem zárta ki, hogy katonai erővel szerezné meg a stratégiai helyen húzódó szigetországot. Frederiksen hangsúlyozta, hogy a Dán Királyság szuverén állam, amely egyszerre tagja az EU-nak és a NATO-nak, és az Egyesült Államokkal, valamint az európai szövetségesekkel is szorosabb biztonsági együttműködésre törekszik.

Von der Leyen szerint Grönland „hatalmas nyomás alatt is szilárdan kitartott”, Európa pedig egységesen áll mellette.

A grönlandi fókabőrtermékekre vonatkozó uniós korlátozás esetleges feloldásáról ugyanakkor nem született bejelentés; a bizottsági elnök ezt külön rendezendő kétoldalú kérdésnek nevezte.

Címlapkép forrása: EU