Sorok között: még több a magyar arany, de 4 milliárd euró kiröpült az MNB tartalékából – mégis mi történt?

A napokban a Világgazdaság adta hírül: a Varga Mihály vezette Magyar Nemezti Bank a közelmúltban felülvizsgálta aranytartalék-stratégiáját. Hétfőn megjelentek az MNB augusztusi számai a nemzetközi tartalékról, és ezekből már láthatjuk, miképp működik a felülvizsgált stratégia, az arany összesítése mellett van azonban a közölt adatoknak egy másik érdekes sora, ahonnan egy hónap alatt "kisuttyant" nem kevesebb mint négymilliárd euró.

A nemzetközi tartalék csökkent, ha az arany értéke fel is szaladt Fotó: APA-Images via AFP

Magyarország aranytartaléka: így állunk

Hogy állt Magyarország az arannyal a közlés előtt, röviden:

Matolcsy György elnök idején, Orbán Viktor miniszterelnök késztetésére, az MNB két nagy hullámban, 2018-ban és másokat megelőzve 2021-ben "nagybevásárlást" hajtott végre, az aranytartalékot sokszorosára, 110 tonnára növelve és az egy főre eső mennyiségét a régió élvonalába röpítve.

Matolcsy György sokkal jobban szerette az aranyat, mint Varga Mihály, és ehhez Orbán Viktornak is volt némi köze: kérdés, a nyomába lép-e
A történet egyszerű: Simor András nem vásárolt, Matolcsy György besöpörte a rudakat, Varga Mihály megint nem vásárol. Az arany nem mindig volt általában sem a jegybankok kedvence, de lássuk, ki volt előrelátó, ki előzött meg kit, és volt-e köze hozzá Orbán Viktornak?

Még az év elején Varga Mihály – tavaly márciustól Matolcsy utódja – azt nyilatkozta, hogy "személyesen nem tartanám ördögtől valónak, hogy ezt az aranytartalékot esetleg még növeljük", a napokban pedig a Világgazdaság kérdésére az MNB közölte: az aranystratégia felülvizsgálata a közelmúltban megtörtént és "jelenleg az aranytartalék mennyiségét illetően nincs napirenden változtatás".

Ha nem vettünk többet, akkor az árfolyama vitte fel a magyar aranytartalék értékét

A hétfőn megjelent adatsor a nemzetközi tartalékok augusztus végi állásáról megerősítette az MNB lapunknak tett előrejelzését.

Az aranytartalék euróban számolt értéke újabb rekordra szökött fel, 13,53 milliárdra. Ekkora havi ingadozás nem meglepő, az arany nemzetközi árának változásai simán okozhatnak ilyen fel-le változásokat. (A rekordot februárban 15,52 milliárdnál ütöttük, több hónapos csökkenés után azonban augusztusban ismét felfelé indult el a sárga nemesfém ára.)
A magyar nemzetközi tartalék egyik fő sora azonban, az egyéb tartalékeszközök (amelyek az értékpapírfedezet melletti devizakihelyezéseket, repókat takarja), 4 milliárd eurós zuhanást jelez, és még a júniusi szinthez képest is csaknem 3 milliárdot.
A teljes magyar nemzetközi tartalék értéke ennek megfelelőlen csökkent, de nem 3 milliárd euróval, hanem csak 800 millióval,
mert egyidejűleg megjelent majdnem 2,2 milliárd euró pluszban a devizakövetelések (készpénz-betét és értékpapírok soron).

Nemzetközi tartalék: máskor is volt ilyen ingadozás, mikor devizakötvényt adtunk el

Megkérdeztük az MNB-t a változások okáról. Válaszukra várva, magunk is felfedezhetjük: amikor az állam nagy mennyiségű devizakötvényt ad el, korábban is volt már hasonló ingadozás az egyéb tartalékeszközök soron. (Maga az MNB a változások okát firtató kérdésünkre a következőt válaszolta: "Az említett változás a devizatartalék szerkezetében bekövetkező módosulást tükrözi. Ennek részletei a nyilvánosan publikált adatokon túl a jegybank üzleti titkát képezik."

Márpedig júliusban volt egy 3 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátás. Ezt megelőzően januárban is eladtunk egy kétmilliárdos eurókötvényt és egymilliárdnyi zöldkötvényt.

Januárban majdnem 1,8 milliárd euróval, 4,5 milliárdra szökött fel a repósor értéke, és ezt aztán márciusra csökkentették 1,7 milliárd alá: itt is nagyjából kijön a kötvénykibocsátás értéke, miközben a devizakövetelések körülbelül ugyanennyivel nőttek.

Júliusban egyébként, a legutóbbi kötvénykibocsátás hónapjában rekordszintet ért el összességében az MNB nemzetközi tartaléka, 64,3 milliárd eurón. Ha az arany nem válik értékesebbé, ebből 2 milliárd eurót léptünk volna vissza. Lejárat a magyar devizaadósságban azóta nem volt.

Maga az MNB a havi változások okát firtató kérdésünkre a következőt válaszolta:

Az említett változás a devizatartalék szerkezetében bekövetkező módosulást tükrözi. Ennek részletei a nyilvánosan publikált adatokon túl a jegybank üzleti titkát képezik.