KultúraSzerző: magyarnemzet 5 napja 2 percnyi olvasás
A víz egyszerre mozgó és mozdulatlan felszíne határt képez a látható világ és a mögötte meghúzódó tartalmak között.
A Szentendrei Régi Művésztelep idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A márciusban kezdődött jubileumi programsorozat részeként szeptember 11-én nyílik meg Knyihár Amarilla egyéni kiállítása, amely a természet és az ember belső világának kapcsolatát állítja középpontba.
A festő elsősorban a víz és a tükröződés motívumain keresztül foglalkozik az idő, az emlékezés és a lélek változásaival.
A Mint a víz, fut s áll a tükröd… címet Szabó Lőrinc egyik verssora ihlette. A választás egyszerre utal a víz folyton változó természetére és a tükör motívumára, amely Knyihár Amarilla képeinek egyik visszatérő eleme. Festményein a természet nem egyszerűen megörökítendő látványként jelenik meg, hanem olyan belső tájként, amely személyes érzések és emlékek hordozójává válik. A víz egyszerre mozgó és mozdulatlan felszíne pedig határt képez a látható világ és a mögötte meghúzódó tartalmak között.
A kiállítás egyik meghatározó témája éppen a mozgás és a mozdulatlanság kettőssége.
A tükröződő vízfelületek egy-egy kimerevített pillanat benyomását keltik, miközben maga a víz állandó változásban van. Ez a kettősség az időhöz való viszonyt is meghatározza: a festmények egy pillanatot rögzítenek, miközben annak múlandóságát is érzékeltetik. A tükör motívuma ezen túl az önmagunkra irányuló tekintetként is értelmezhető.
Knyihár Amarilla számára a természet nem pusztán megfestendő téma. Munkáihoz gyakran használja kiindulópontként a Szentendrén, elsősorban a Papsziget környékén készített felvételeit, ezeket azonban nem a valóság pontos reprodukálására használja. Egy-egy pillanat, hangulat vagy érzelmi állapot alapját jelentik számára.
A külső táj átszűrődik rajtam, és belső tájjá válik
– fogalmaz a festő.
Munkáiban a természet lírai formában jelenik meg. A színekben egyszerre fedezhető fel a víz mélysége, a növényzet elevensége, a táj változása és az a csendesebb, személyes világ, amelybe a külső környezet látványa átalakul. Visszatérő formai elem a víz körkörösen terjedő fodrozódása, amely a szem pupillájának koncentrikus köreivel is kapcsolatba kerül. A kör így többféle jelentést kap: a teljesség, a végtelen és az élet körforgásának motívumaként egyaránt megjelenik a képeken.
A természethez fűződő viszonyáról Knyihár Amarilla úgy fogalmaz:
A természet nem valami tőlünk független, kívülálló dolog. Élő közegként érzékelem, amelynek én is része vagyok.
A Mint a víz, fut s áll a tükröd… című kiállítás szeptember 11-én 18 órakor nyílik meg a Szentendrei Régi Művésztelepen, és november 15-ig látogatható. A tárlat kurátora dr. Jusztusz Noémi.
Knyihár Amarilla 1977-ben született Békéscsabán, 2002-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő és tanár szakán. Az alkotás mellett több mint két évtizede tanít, munkáival pedig rendszeresen szerepel hazai és külföldi kiállításokon. A Szentendrei Régi Művésztelep alkotója 2017 óta, néhány évvel korábban, 2014-ben Pokorny Attilával közösen hozta létre a gernyeszegi Kastély-park Nemzetközi Művésztelepet.
Festészetében régóta foglalkoztatja a természet, valamint a fény és a tükröződés játéka. A víz, az üveg, a fény és az árnyék visszatérő elem képein, ezeken keresztül vizsgálja, hogyan változhat meg ugyanannak a tájnak vagy látványnak az érzékelése. A transzparencia és a reflexió kérdéseivel már egyetemi évei óta foglalkozik. A most nyíló szentendrei kiállítás tehát szervesen kapcsolódik korábbi munkáihoz, miközben a víz és a tükröződés motívumát ezúttal az ember belső világával is összeköti.
Napi