BulvárSzerző: blikk 5 napja 5 percnyi olvasás
Patkányok szaladgálnak ott, ahol a kisgyerekek játszanak a Balaton pocsolyáiban és a part menti, kiszáradt mederben. A riasztó jelenség oka, hogy az augusztusi kánikula és az extrém alacsony vízállás miatt a déli part mellett sokfelé akár 50-100 méteren is eltűnt a víz, az így keletkezett, bokáig érő pocsolyákkal váltakozó zátonyokat és homokbuckákat pedig hamar birtokba vették az állatok. Tóth Gábor élelmiszermérnök egy friss bejegyzésében hívta fel a figyelmet a komoly közegészségügyi kockázatra.
A magyar tenger idén nyáron komoly próbatétel elé állította a pihenni vágyókat és a vendéglátósokat egyaránt. A tartós kánikulában a tó vízszintje sosem látott mértékben csökkent, a sekély részeken a víz egyszerűen elpárolgott, ami rányomta a bélyegét a szezonvégi turizmusra is. A kiszáradt tómeder és a strandok előterében kialakult homokpadok azonban nemcsak esztétikai vagy kényelmi problémát jelentenek.
Tóth Gábor élelmiszermérnök egy siófoki reggeli torna alkalmával szembesült a megváltozott környezet árnyoldalával: beszámolója szerint egy kisebb életmódtábori csapattal sétáltak be a sekély vízbe, amikor arra lettek figyelmesek, hogy alig tizenöt méterre tőlük egy megtermett patkány szaladt be a védett nádasba, szájában valamilyen zsákmánnyal.
A történelemkönyvekből mindenki jól tudja, hogy a patkányok egykor milyen pusztító járványokat, köztük a fekete halálként elhíresült pestist szabadították az emberiségre. Bár utóbbitól ma már nem kell tartani, ezek a rágcsálók számtalan súlyos fertőzést és kórokozót hordoznak magukban. A fő probléma nem az, hogy az állat rátámadna a fürdőzőkre, hiszen a patkány alapvetően fél az embertől és elmenekül. A baj sokkal inkább az, hogy ezek az állatok most pontosan azokon a felszínre került homokpadokon élnek, vadásznak és ürítenek, ahol napközben a kisgyerekek gyanútlanul homokvárat építenek, vagy a bokáig érő, meleg iszapban saraznak.
Ez is érdekelheti
Salerno partvidékén egészségügyi veszélyhelyzet alakult ki: a tengerpartra több elpusztult patkányt sodort a víz, ezért kiürítették az Amalfi-partot. A helyi politikusok sürgős vizsgálatot kértek, illetve felhívták a figyelmet a higiéniai és közegészségügyi kockázatokra. A helyieknek komoly kihívást jelent a strandok tisztaságának visszaállítása és a turisták bizalmának helyreállítása.
A rágcsálók korábban a part menti, hullámtörőként szolgáló kövek között és a nádasokban bújtak meg, ám a víz eltűnésével kiterjesztették a területüket a fürdőzők által használt részekre is. A homokba kerülő állati ürülék és az abban lévő kórokozók pedig könnyen utat találnak az emberi szervezetbe. Ahogy Tóth Gábor posztjában fogalmaz, a szennyeződés egy része a hullámok révén bemosódik a vízbe, ami a bőrünkre, gyerekeknél nagyobb eséllyel a szájüregbe, nyálkahártyákra kerülhet.
A szakember egy másik, legalább ennyire aggasztó tényezőre is figyelmeztetett: a szennyeződés egy jelentős része egyáltalán nem kerül be a vízbe, hanem egyszerűen beszárad a homokban. Ebbe aztán a strandolók észrevétlenül belelépnek, így a fertőzést kiviszik a partra, vagy a papucsukon akár haza is hordják. A homokban beszáradt baktériumok és vírusok pedig továbbra is fertőzőképesek maradhatnak.
Patkányok rohangásznak, amikor nincsenek ott a gyerekek / Illusztráció: Fuszek Gábor
A megváltozott partszakasz ráadásul nemcsak a rágcsálóknak nyújt új életteret. Az elmúlt hetekben több olyan fotó is keringett az interneten, amelyeken a kiszáradt tómederben, az egykor víz borította strandterületeken rókák is megjelentek – egy megdöbbentő felvétel tanúsága szerint az egyik példány éppen a fürdőzők által használt nyílt homokpadon ürített –, de a nádasok környékén más állatok is egyre bátrabban bukkannak fel.
A szakértő figyelemfelhívása hatalmas vihart kavart a közösségi médiában, bejegyzése alatt valóságos kommentháború robbant ki. Az egyik tábor szerint felesleges a pánikkeltés, hiszen a Balaton egy természetes élővíz, nem pedig egy klóros medence. Ők úgy vélik, a nádas a vadállatok otthona, ahol az ember csupán vendég, az állatok jelenléte az ökológiai egyensúly része, a baktériumokkal való találkozás pedig csak erősíti a gyerekek immunrendszerét.
A másik oldal viszont komoly közegészségügyi krízistől tart, és felelőtlenségnek tartja a problémák elbagatellizálását. A bejegyzés alatt sok szülő számolt be arról, hogy a sekély, felmelegedett vízben való dagonyázás után ők maguk vagy a gyerekeik súlyos gyomor- és bélrendszeri fertőzésekkel, magas lázzal, esetenként kórházi kezelést igénylő, állati ürülékből származó baktériumfertőzésekkel fizettek a balatoni nyaralásért.
Napi