TechtudSzerző: origo 5 napja 1 percnyi olvasás
Elözönlik, és valósággal tarra rágják a növényzetet. Entomológust kérdeztünk, mit érdemes tudni a japán cserebogárról.
A Nébih augusztus 13-i közleménye szerint a szlovén hatóságok júliusban egy nőstény japán cserebogarat fogtak be (Popillia japonica) Pince település autópálya melletti pihenőhelyén, alig 500 méterre a magyar határtól. Bár az első egyed észlelése mindig komoly megtelepedési és szaporodási kockázatot jelez, a környék növényein egyelőre nem találtak kártételre utaló nyomokat, ráadásul a közelben nincs sem ültetvény, sem kertészeti áruda. Mit érdemes tudni a japán cserebogárról?

Dr. Vig Károly az Origónak elmondta, teljesen biztosra vehető, hogy a faj idővel Magyarországon is felbukkan.
„Meg fog jelenni; az a kérdés, mikor veszik észre”
– fogalmazott.
Különösen fontosnak tartja, hogy a nyugati és délnyugati országrészben élők felismerjék a rovart, és azonnal jelezzék, ha gyanús példányt látnak. Ehhez azonban a jelenleginél is hatékonyabb állami tájékoztatásra lenne szükség, hiszen a lakosság csak akkor tud időben lépni, ha tisztában van azzal, mit is kell keresnie.
A japán cserebogár rendkívül sokféle növénnyel táplálkozik. A szakember elmondta, hogy a kifejlett bogarakat eddig több mint 300 különböző növényfajon figyelték meg táplálkozás közben. A talajban élő lárvák étrendjéről egyelőre kevesebbet tudunk.
A kifejlett rovarok a lombkoronát, míg a lárvák a gyökérzetet pusztítják. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezek a bogarak hatalmas csoportokba verődve táplálkoznak. Ha rajokban lepnek el egy fát vagy veteményest, rövid idő alatt szinte mindent tarra rágnak.
„Gyakorlatilag mindent megesznek”
– érzékeltette a kártevő falánkságát a szakember.

A klímaváltozás okozta aszályos időszakok némileg lassíthatják a japán cserebogár terjedését. Mivel a lárvák sekélyen, legfeljebb tíz centiméteres mélységben élnek, a felső talajréteg kiszáradásával a tojások és a lárvák is elpusztulhatnak.
Ezzel szemben az öntözött gyepek, golfpályák, városi parkok, kiskertek és gyümölcsösök ideális környezetet biztosítanak számukra. Ha a talaj felszíne folyamatosan nedves, jóval nagyobb az esély a megtelepedésükre és a károkozásra.
„Nem a víz mennyisége, hanem az öntözés rendszeressége a döntő”
– magyarázta dr. Vig Károly.