A két új paksi blokk építése a magyar féllel történt ütemterv szerint zajlik, azokat a meghatározott időkereten belül átadja a Roszatom a társaságtól kapott válasz szerint. A Világgazdaság azért kereste meg a Paks II projekt fővállalkozóját, mert a Politico belső, roszatomos dokumentumra hivatkozva azt írta, hogy a két új blokkból az elsőt csak 2034 végén adják át előzetesen. Pontos átadási határidőt a Roszatom sem a Politicóval, sem a Világgazdasággal nem közölt. Annyit jelzett még, hogy az első új blokk alapozásának már a 80 százalékánál tartanak, az év végére elérik a 100 százalékot. A második új blokknak jelenleg az alap gödrét ássák. 

Egy ideje nem közölnek hivatalos dátumot

A két új, együtt 2400 megawattos blokk átadásának hivatalos időpontja ráadásul egy ideje valóban nem szerepel a hazai nyilvános kommunikációban. Az első, 2025-ös átadást tartalmazó dátumok után újabbak születtek, még 2023 derekáig is 2030-as és 2031-es évekről hallhattunk. Ezeket gyorsan felváltotta a 2031-2032-es, majd Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter váltott a máig is „hivatalos" 2030-as évek elejére. A váltásból máris legalább egy éves csúszásra következtethetünk, de vannak más fogódzók is.

Például az, hogy mivel az új paksi atomerőművel kapcsolatban álló beruházásoknak az építkezés feltételezett üteméhez igazodnak, e „külső" projektek ütemezéséből jó biztonsággal következtethetünk a paksi haladásra is. 

A rendszerirányító Mavir hálózatfejlesztési stratégiájában találunk is egy olyan felsorolást, amely szerint egy új, 400 kilovoltos (kV) alállomást kell átadni a Paks II. csatlakoztatása érdekében 2029 és 2032 végéig. 

A Mavir egy másik dokumentuma szerint 2031-ben és 2032-ben számít Paks II áramának megjelenésére. 

 Igaz, a létesítmények elkészülhetnek ez előtt a dátum előtt is.

Van még pár év 

A Világgazdaság a közelmúltban sorra vette, hogy jellemzően mennyi ideig tartott egy Paks II-höz hasonló orosz atomerőmű építése. 

Az tűnt ökölszabálynak, hogy a projekt bruttó ideje 9 év, a nettó, vagyis a tényleges építkezés pedig 5 év. Ennek a kezdetét a mérföldkőnek tekinthető első betonöntéstől számolják. Mivel Pakson az első blokk első betonöntése 2026 februárjában volt (szintén az esemény többszöri későbbre tolásával), a 2031-es átadás nem zárható ki, és egy évre rá a második blokké sem. 

A második blokk első betonöntését az év elején most szeptemberre ígérték, de a Roszatom fenti közlésében ez az időpont már nem szerepel, csak a gödörásás.

Találgatásokra ad okot, hogy az új kormány egyik legelső döntése értelmében át kell vizsgálni az egész projektet, különös tekintettel a szerződések titkosított részére, a költségekre és a műszaki tartalomra, valamint a Paks II Zrt. működésére. Bár egy új kormány ezirányú érdeklődése alapértelmezésnek gondolható, az ügy mégsem egyszerű, mert

• a beruházás több éves késére nyilvánvaló,
• a miniszterelnök által is idézett szakmai becslések a 12,5 milliárd eurós beruházás költségeinek megkétszereződéséről szólnak,
• és – bár ezt hivatalosan nem mondták ki – a Paksi Atomerőmű másfél milliárd eurós üzemidőhosszabbítására is elsősorban azért van szükség, hogy ne maradjon az ország nukleáris energia nélkül azokra az évekre, amelyekben az elaggott és leállított atomerőműve már, az új viszont még nem termel.

A Paksi Atomerőmű működésének várható tartama azért fontos, mert blokkjainak üzemideje 2032 és 2037 között jár le. Emlékezzünk: Paks II kapacitáspótló, nem pedig kapacitásbővítő projektként indult.

Válaszolna a Roszatom, ha kérdeznék?

Az átvilágításnak nincs határideje. A Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov korábban hiába jelezte, hogy kész válaszolni a kérdésekre, megvitatni azokat, nem kapott választ. Cége ugyanakkor folyamatosan együttműködik a terepen a projektcéggel. A munka folyamatosságát jelzi, hogy a közelmúltban újabb alaptőkeemelésen keresztül kapott állami forrást a beruházó a költségek fedezetére.

Ugyanakkor Magyar Péter miniszterelnök már az átvilágítás eredményének ismerete előtt (vagy legalábbis úgy, hogy azok részeredményéről bármit is nyilvánosságra hoztak volna) a beruházás kapcsán máris

• korrupcióról,
• az orosz fél szerződésszegéséről,
• a beruházás helyszínén ezermilliárdos betongödrökről,
• a hűtés kapcsán a környezetvédelmi engedélyre vonatkozó aggályairól

beszélt. 

Mindazonáltal az új atomerőműre szükség van az ország energiaellátása érdekében, csak az odavezető út vált rögösebbé.

A Politico a napokban a Roszatom által Egyiptomban épített atomerőműnek is nekiment, de az állításában szereplő hibát később az egyiptomi atomhivatal nem létezőnek írta. Az orosz külügyminisztérium is álhírnek nevezte a brüsszeli lap cikkét.