GazdaságSzerző: portfolio 5 napja 1 percnyi olvasás
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszternek igen sok dologgal kell foglalkoznia. Miközben azon dolgozik, hogy padlóra küldje Irán gazdaságát, kezelnie kell az év elején a GDP 100%-át meghaladó államadósság finanszírozásának kérdését is. Az államkötvények után fizetett kamatok összege az idén már több mint ezermilliárd dollárra nőtt meghaladva az USA éves védelmi kiadásait.
Az állampapírhozamok kordában tartása érdekében Bessent – aki karrierje nagy részét a tőkepiacokon töltötte, nevezetesen a Soros Fund Managementnél, ahol 1992 szeptemberében segített megroppantani a brit fontot – most a másik oldalról igyekszik befolyásolni a piaci hangulatot.
Először az USA és Japán közösen interveniált a gyenge jen megerősítése érdekében. Ahhoz, hogy Japán önállóan előteremtse a szükséges dollármennyiséget, amerikai állampapírokat kellett volna eladnia. Japán az amerikai államadósság legnagyobb birtokosa, és régóta megbízható vásárlónak számít: az elmúlt két évtizedben minden egyes többletdollárjából mintegy 25 centet amerikai állampapírokba fektetett. Egy kényszerű eladás nagyon látványos szakítást jelentett volna ettől a gyakorlattól.
A következő lépés már Bessent valódi aggodalmát is megmutatta. Azt javasolta, hogy Japán az állampapírok eladása helyett a külföldi monetáris hatóságok számára létrehozott FIMA repo-mechanizmuson keresztül jusson dollárhoz a jen megerősítése érdekében, amely eszközt a Covid óta alig használtak. Bessent azt is javasolta, hogy a konstrukciót az amerikai kötvénypiacra nehezedő nyomás enyhítésére használják, valamint emeljék meg az eszköz hitelfelvételi plafonját a dollárfinanszírozás szélesebb körű támogatása érdekében.