Az év/év alapú, szezonálisan és naptárhatással kiigazított statisztikák alapján a magyar egy főre jutó munkatermelékenység 1,1 százalékkal bővült 2026 második negyedévében, ami kissé meghaladja a 0,9 százalékos uniós átlagot. A felszín alatt azonban más a helyzet.

Az egy ledolgozott munkaórára jutó mutató mindössze 0,1 százalékkal nőtt. Mivel az EU-27 átlaga ezen a téren 0,8 százalékos növekedést mutatott, ez azt jelzi, hogy

Magyarország rövid távon sem közeledett az európai hatékonysági trendhez, hanem relatív értelemben távolodott attól.

 

Mit is mutat a két mutató?

Az adatok helyes értelmezéséhez fontos látni a két mutató közötti módszertani különbséget.

Az egy foglalkoztatottra jutó termelékenység erősen ki van téve a rövid távú konjunkturális ingadozásoknak.

Amikor több a megrendelés és pörögnek a gyártósorok, ez a mutató megugrik, lassuláskor pedig visszaesik. Ráadásul ilyenkor lép életbe a munkaerő-megtartás (labor hoarding) jelensége: a vállalatok a kevesebb munka ellenére sem bocsátják el a dolgozóikat, tartva egy későbbi fellendülés idején jelentkező munkaerőhiánytól. A csökkenő munkaintenzitás így ronthatja az egy főre jutó statisztikát, azaz rövid távon jórészt a konjunktúra hatását látjuk benne.

Ezzel szemben az egy ledolgozott munkaórára jutó mutató nagyrészt kiszűri a munkaidő-változások – például a rövidebb munkaidő, a részmunkaidő vagy a túlórák – hatását. (Például, ha egy gyár a rendelések visszaesése miatt felére csökkenti a termelést, de a munkaidőt is a felére vágja, az egy órára jutó hatékonysága nagyságrendileg változatlan marad). Éppen ezért makrogazdasági szinten az óránkénti adat pontosabb képet ad a munkatermelékenység alakulásáról. Ugyanakkor ez sem tekinthető a strukturális fejlettség vagy a technológiai hatékonyság közvetlen, minden torzítástól mentes mérőszámának.

A magyar modell sérülékenysége

 A két mutató közötti különbség a magyar növekedési modell egyik sérülékeny pontjára utal. A különbség azt sejteti, hogy az egy foglalkoztatottra jutó ledolgozott óraszám változása is hozzájárulhatott a fejenkénti mutató emelkedéséhez, nem pusztán a tiszta hatékonyságjavulás.

Mindez összhangban van azzal az értelmezéssel, hogy a hazai növekedési modellben továbbra is korlátozott a hatékonyságjavulás szerepe. Azt azonban, hogy ebben mekkora súlya van az extenzív, jórészt összeszerelő-jellegű és akkumulátoripari beruházásoknak, csak részletesebb ágazati, vállalati, beruházási és külkereskedelmi adatok alapján lehetne biztosan megítélni.

A regionális összevetés különösen a hosszabb távú, 2015-ös bázisévhez (2015=100) viszonyított trendeken szembetűnő.

Jól látszik a magyar felzárkózás kifulladása.

Míg a 2015-höz viszonyított kumulált óránkénti termelékenységnövekedés Magyarországon 2022 közepe óta gyakorlatilag stagnál (118,9-ről 119,1 pontra mozdult, szemben az EU 106,2-ről 107,9-re történő bővülésével),

a strukturális olló tágra nyílt a versenytársakkal szemben.

Bár rövid távon, év/év alapon a cseh (-0,8%) és a román (-1,2%) gazdaság is visszaesést mutatott az óránkénti termelékenységben, a lengyel gazdaság lényegesen gyorsabb növekedést mutat. Náluk az óránkénti termelékenység éves szinten 2,7 százalékkal nőtt. Ezzel szemben Magyarország 119,1 ponton áll, vagyis 2015 óta jóval kisebb kumulált óránkénti termelékenységnövekedést ért el, mint Románia (133,0), Szlovákia (124,0) vagy éppen Lengyelország (137,7).

Az óránkénti termelékenységi mutató alapján összeállított, 25 érvényes tagállami adatot tartalmazó rangsorban – Luxemburg adata és Belgium óránkénti mutatója nélkül – a 2026. második negyedéves 0,1 százalékos magyar bővülés a mezőny utolsó harmadába elég.

Szlovénia (5,8%) és Dánia (3,5%) vezeti a listát. Magyarország a stabil magot alkotó nyugati és északi országoktól elmaradva csak több dél-európai gazdaságot (Spanyolország, Olaszország, Portugália), a multinacionális vállalatok elszámolási gyakorlata miatt nehezebben értelmezhető ír adatot (0,0%), valamint az óránkénti termelékenységben aktuálisan visszaesést mutató Csehországot és Romániát tudta megelőzni.

(Módszertani megjegyzés: A friss negyedéves nemzeti számlás adatok a későbbi Eurostat- vagy nemzeti szintű revíziók során módosulhatnak.)

Címlapkép forrása: The Print Collector/Print Collector/Getty Images