GazdaságSzerző: vg 5 napja 13 percnyi olvasás
Idegen fosztogató sereg pusztításához hasonlította az Orbán-kormányok 16 évét Magyar Péter a parlamentben.
A 13 órakor kezdődő ülés Magyar Péter napirend előtti felszólalásával indul. Forsthoffer Ágnes házelnök emlékező szavai után a képviselők megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Velkey Gábor (SZDSZ), Kádár Béla Lajos (MDF) és Nemes Miklós (FKgP) volt országgyűlési képviselőkről.
Magyar Péter felszólalása elején megköszönte az Országgyűlés elnökének azt a munkát, amelyet az ideiglenes köztársasági elnöki jogkörök gyakorlása alatt végzett. Úgy fogalmazott, hogy házelnökként és ideiglenes államfőként egyaránt példát mutatott az országnak.
A miniszterelnök ezután külön köszöntötte az általa „újjáalakult valódi közmédiának” nevezett közmédia nézőit. Felhívta a figyelmet arra, hogy több mint tíz év után ismét látható az országgyűlési közvetítés az M1-en.
Beszéde következő részében történelmi párhuzamot vont a jelen és a tatárjárás utáni Magyarország között. Felidézte, hogy mintegy 800 évvel ezelőtt az ország olyan pusztítást élt át, amely után joggal gondolhatta volna bárki, hogy Magyarországnak vége.
A muhi csatáról szólva emlékeztetett arra, hogy ott odaveszett a királyi hadak jelentős része. Páncélos lovagok, íjászok és a nemesség számos tagja pusztult el, IV. Béla királynak pedig menekülnie kellett. Magyar Péter felidézte az osztrák herceg zsarolását és a király menekülését egészen a dalmát tengerpartig.
A miniszterelnök leírása szerint a tatár seregek pusztítása nyomán virágzó falvak és települések néptelenedtek el, a szántóföldeket felverte a gaz, családok tűntek el, a Duna mentén pedig felperzselt föld és üszkös romok maradtak.
Úgy értékelt, hogy a tatárok elvonulása után olyan ország maradt hátra, amelyet néhány rendelettel vagy felületes javítással már nem lehetett helyreállítani. Magyarországot szerinte akkor lényegében a földből és a hamvakból kellett újjáépíteni, illetve újraalapítani.
Magyar Péter szerint IV. Béla felismerte azt a történelmi tanulságot, amely miatt az utókor második honalapítóként emlékezik rá. A király megértette, hogy a pusztítás után nem elegendő egyszerűen visszaépíteni mindazt, ami korábban ledőlt.
A miniszterelnök a történelmi példát továbbvíve arról beszélt, hogy ugyanazokból a gyenge alapokból, agyagfalakból és korhadt faszerkezetekből újjáépített ország a következő történelmi viharban ismét összeomolhatott volna. IV. Béla ezért kővárak építésének szükségességét ismerte fel.
Magyar Péter hozzátette, a király akkor nem tudhatta, hogy a tatárok visszatérnek-e, ahogy azt sem, lesz-e elegendő pénz a kincstárban, rendelkezésre áll-e megfelelő számú munkás és kőfaragó, illetve számíthat-e hűséges szövetségesekre.
A miniszterelnök hozzátette: egyetlen dolgot mindennél tisztábban tudnak, mégpedig azt, hogy Magyarország még egyszer a történelemben nem maradhat olyan végletesen és végtelenül kiszolgáltatott, mint amilyen 1241-ben volt.
Magyar Péter felidézte, hogy a magyar nép történelme során sokszor megtanulta már, milyen az, amikor kívülről zúdul rá a pusztítás. Emlékeztetett: a nemzet a vérével fizetett érte, amikor az 1848-as szabadságharc leverése után ránk telepedett a Bach-korszak önkénye. Hozzátette, ugyancsak megtanulták ezt a német megszállás sötét, embertelen terrorja alatt, és évtizedeken át hordozták a sebeit a szovjet elnyomásnak, a tankok árnyékának, valamint az elnémított szabadságnak.
Kiemelte, hogy ezekben a történelmi tragédiákban mindig volt egy közös, fájdalmas kapaszkodó: pontosan lehetett tudni, hogy a határokon túlról idegen hatalmak tapossák és tiporják a magyarságot. Éppen ezért nevezte mérhetetlennek és megbocsáthatatlannak azt az árulást, amit az utóbbi évtizedekben az Orbán-kormányok elkövettek Magyarország ellen.
Kifejtette, hogy ők nem idegen zászlók alatt masírozó hadseregként törtek az országra, ami történt, az sokkal rosszabb, ugyanis a sajátjaik fordultak a magyar nép ellen. Úgy fogalmazott, hogy olyan emberek fosztották ki a hazát, akik magyarul tettek abban a házban esküt az alkotmányra, a hazára és a magyar emberek szolgálatára. Szerinte ők később méretre szabott selyemöltönyben, az állami luxusautók sötétített üvegei mögött cinikusan mosolyogva egyszerűen kirabolták Magyarországot.
Állítása szerint az elmúlt 16 évben olyan pusztítást szabadítottak a hazára, amely pontosan úgy hagyta maga mögött a kiszáradt alföldi földeket, a máló vakolatú kórházak 40 fokos kórtermeit, a lángoló kerekekkel veszteglő vonatokat és a megalázott pedagógusok elnémított iskoláit, mintha egy idegen fosztogató sereg vonult volna át rajtuk.
Hangsúlyozta, hogy miközben a magyar családok milliói a puszta mindennapi túlélésért küzdöttek a boltok kasszáinál, a munkahelyükön, az orvosnál és szerte az országban, aközben a politikai maffia egykori feje, Orbán Viktor a nemzet közös tégláiból, a nép munkájából és adójából épített
miközben a hazát védtelenül, fedezék nélkül hagyta a pusztában.
Magyar Péter bejelentette, hamarosan nyilvánosságra hozzák azt az átfogó gyermekvédelmi jelentést, amit a Szociális és Családügyi Minisztériumban Gyurkó Szilvia államtitkár vezetésével készítettek.
Magyar Péter ezután arról beszélt, hogy szerinte nem lehet egyszerűen a múltnak tekinteni az előző időszak történéseit. Úgy fogalmazott, magyarok millióinak életéről, szerinte elrabolt fiatalságáról, tönkretett egészségéről és tisztességes munkájának elveszett értékéről van szó. A miniszterelnök szerint ezért nem lehet azt mondani az érintetteknek, hogy lépjenek túl a történteken.
Kijelentette, hogy a felelősség eltagadását a múlttal való cinkosságnak tartja, kormánya pedig ebben nem kíván részt venni. Az igazság kimondását és az igazságtételt az új alapok megteremtéséhez szükséges erkölcsi feltételnek nevezte. Álláspontja szerint addig nem lehet szilárd jövőt építeni, amíg az általa felelősnek tartott szereplők tagadják a felelősségüket, illetve megpróbálhatják elkerülni a felelősségre vonást.
Magyar Péter felidézte az április 12-i választást is. Értékelése szerint a magyar választók akkor megelégelték az általa árulásnak és hazugságoknak nevezett korábbi politikát, és "történelmi felhatalmazást" adtak az új kormánynak a rombolás lezárására, az általa tolvajoknak nevezett szereplők eltávolítására, valamint az ország újjáépítésének megkezdésére.
Különösen fontos eredménynek nevezte, hogy megítélése szerint a magyar emberek ismét elkezdtek egymás felé fordulni. A kormányfő szerint csökkent a gyűlölködés, a politikai nézetkülönbségek kevésbé választják el egymástól a családtagokat, és erősödött a nemzeti összetartozás.
A miniszterelnök ezután a kormány első hónapjairól beszélt. Elmondása szerint a nyár legnagyobb feladata az volt, hogy egyben tartsák azt, ami a magyar államból még megmaradt, és súlyos kritikával illette elődeit, akik szerinte a korrupción túl az állam működését is leépítették.
Úgy értékelt, hogy 2026 tavaszára Magyarországon az állam számos területen gyakorlatilag megszűnt megfelelően működni. Példaként a vasutat, az egészségügyet, a vízügyet és az oktatást említette. Szerinte ezeknek a területeknek nem volt valódi gazdájuk, az állam pedig lemondott több alapvető feladatáról, köztük a polgárok védelméről és méltóságuk biztosításáról.
Magyar Péter ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a helyzet rendezése rendkívül nehéz lesz, és az eredmények nem egyik napról a másikra születnek meg. A költségvetés helyzetét rendkívül nehéznek nevezte. Állítása szerint az új kormány kifosztott államkasszát és jelentős adósságállományt örökölt, miközben a korábbi vezetés eltagadta a problémák súlyosságát.
A kabinet pénzügyi mozgástere erősen korlátozott, ezért minden egyes forintért meg kell küzdeniük, de ezt a küzdelmet a kormány vállalni fogja – ígérte a miniszterelnök.
A kormányfő szerint ilyen bénultságot és gazdátlanságot örökölve kellett az új vezetésnek azonnal munkához látnia. Azt mondta, örömmel vállalták a feladatot, mert megtiszteltetésnek tartják Magyarország talpra állítását.
Ugyanakkor Magyar Péter szerint az ország korábbi vezetői nem szerették eléggé Magyarországot. Ennek példájaként a vidéki kórházak állapotát, a vízhiánnyal küzdő mezőgazdasági területeket és az állampolgárok terheinek növekedését említette. Azzal vádolta elődeit, hogy a nemzeti jelképek használata mellett saját vagyonuk gyarapítására koncentráltak.
Közölte, hogy ebből a felháborodásból is erőt merítenek az állami működés helyreállításához. A kormány céljaként a puszta működőképesség biztosításán túl egy új, stabil rendszer alapjainak lefektetését jelölte meg, visszautalva beszéde korábbi, IV. Béláról és a kővárak építéséről szóló történelmi párhuzamára.
Elsőként az állam demokratikus és pénzügyi gerincének helyreállítását tartotta szükségesnek. Magyar Péter szerint az Orbán-rendszer általa önkényesnek nevezett működését gyorsan meg kellett törni. Ennek részeként említette a rendeleti kormányzás megszüntetését és azt, hogy "a törvényhozás ismét a parlament nyilvánossága előtt zajlik".
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy akinek tisztességesek a szándékai, valóban az országért kíván dolgozni és nincs rejtegetnivalója, annak vállalnia kell a parlamenti politikai vitákat, valamint számot kell adnia döntéseiről a képviselők és a nyilvánosság előtt. A mandátumukat visszaadó, illetve a parlamenti szereplést kerülő politikusokról ezzel szemben azt mondta, hogy saját döntésük következményeit nekik kell viselniük.
Magyar Péter ezt követően arról beszélt, hogy kormánya eltávolította pozíciójukból azokat, akiket az Orbán-rendszer „bábjainak” tart.
Elismerte, hogy a folyamat konfliktusokkal járt: jogi érvekkel, tiltakozással és fenyegetésekkel is szembesültek.
Elmondása szerint folyamatosan azt hallották, hogy bizonyos tisztségekhez nem nyúlhatnak, mert azok betöltőit évekre bebetonozták pozíciójukba. Úgy értékelte, az előző hatalom arra készült, hogy egy esetleges választási vereség után is megtartsa befolyásának jelentős részét. Kijelentette, hogy az új kormány nem kíván ehhez asszisztálni.
Magyar Péter kijelentette, hogy akivel a nemzet kifosztását bármilyen módon fedezte, vagy bárhova is ültette be a politikai maffia, azzal nekik nincs dolguk. Leszögezte, hogy a hatalom a népé, az intézményeket pedig visszaadják a magyar embereknek, akár tetszik ez a jelenlévőknek, akár nem.
Az ellenzéki képviselőkhöz fordulva hangsúlyozta, hogy mindössze három hét alatt tárgyalták le azt a történelmi megállapodást az Európai Unióval, amellyel az elődeik éveken keresztül csak zsaroltak, vétózgattak, és szélmalomharcot vívtak a nemzetközi porondon, miközben a magyar családok elől elzárták a saját törvényes forrásaikat.
Közölte, hogy augusztus 31-ig – bárhogyan is ágáltak és próbálták ezt megakadályozni – maradéktalanul teljesítették az összes vállalt feltételt. Ez szerinte annak a több ezer felkészült, éjjel-nappal dolgozó diplomatának, jogásznak, kormánytisztviselőnek és háttérintézményi dolgozónak köszönhető, akik megmutatták a világnak, mire képes a magyar szakértelem és hivatástudat, ha végre világos célt és valódi megbecsülést kap a kormányától.
Megjegyezte, hogy a politikai ellenfeleik még mindig próbálják ezt megakadályozni. Kifejtette, hogy ezekből az ezermilliárdos uniós forrásokból fogják megújítani a közösségi közlekedést, fejleszteni az elektromos hálózatot és az energiatárolást. Emellett ezekből korszerűsítik a kórházakat, az alapellátást, támogatják a lakások energetikai felújítását, a magyar kis- és középvállalkozásokat, a kutatást és az innovációt, az oktatás digitalizációját, valamint a vízügyi és környezetvédelmi fejlesztéseket.
Hangsúlyozta, hogy példát mutattak a vezetésben, ugyanis csökkentették a képviselők, a miniszterek és az államtitkárok fizetését, a parlamenti frakciókereteket, felszámolták a valaha volt propagandaminisztérium feneketlen kifizetőhelyeit, és leállították a felesleges állami luxuskiadásokat. Kiemelte, hogy éppen aznap az ő miniszterelnöki fizetését csökkentik radikálisan, miközben Orbán Viktor pár év alatt az ötszörösére növelte a legális fizetését.
Magyar Péter elmondása szerint az atomerőmű kritikus helyzete idején a magyar családok és a vállalkozók példamutató fegyelemmel fogták vissza a fogyasztásukat a legkritikusabb órákban. Kiemelte, hogy a kormány a szakemberekkel együttműködve azonnal lépett és fenékküszöböt építettek a Dunán, amivel elmondása szerint sikeresen megmentették az erőmű hűtését, és augusztus végére teljes termelésre állították vissza a Paksi Atomerőművet.
Beszámolt arról is, hogy a felszólalását megelőző napig már mintegy 70 ezer köbméter kő került a Dunába, ami 40–50 centiméterrel emeli meg a Duna vízszintjét Paksnál az ellenfelek által kárhoztatott fenékküszöbnek köszönhetően. Megjegyezte, hogy az ellenzék által példaként hozott romániai atomerőmű ezzel szemben már egy hónapja egyetlen kilowatt áramot sem termel. Előrevetítette, hogy a következő hetekben végleges műszaki védelmet építenek ki, és modern, digitális tápmérőhálózatot telepítenek a folyóra, hogy a vízszint és a vízhőfok minden adata percrekészen elérhető legyen.
Egyúttal arról is beszélt, hogy "a szétesést megállították, a korrupciós polip számos csápját levágták, és megvédték a magyar emberek maradék vagyonát.
Bár a romeltakarítás még folyik, az előttük álló feladatot ennél sokkal nagyobbnak és történelminek nevezte. Úgy fogalmazott, hogy egy olyan modern magyar „kővárrendszer” felhúzása a cél, amely sokkal erősebb, ütésállóbb, korszerűbb és biztonságosabb lesz annál, mint amilyen a pusztítás előtt valaha is volt. Kijelentette, nem az omladozó régi falakat ragasztják össze, hanem új, sziklaszilárd intézményi alapokat fektetnek le.
Elmondta, hogy az előttük álló hónapokban tiszta, világos lépésekkel építik fel a működő jogállamot. A munkát ott kezdik, ahol a pénz évek óta ellenőrizetlenül folyt a magánzsebekbe. Bejelentette, hogy az elkövetkező hetekben felülvizsgálják, és várhatóan teljesen átalakítják
valamint "a 35 éves, több tízezer milliárd forintos autópálya-koncessziót". Szavai szerint mindezt azért teszik, hogy a milliárdos haszon a magánoligarchák helyett a közösséget, a költségvetést és a magyar adófizetőket gazdagítsa.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a korábbi rendszer működésével kapcsolatos kifogásai messze túlmutatnak a koncessziókon. Szerinte az Orbán-rendszer olyan gazdasági gépezetet épített fel, amelyet egy poliphoz lehet hasonlítani. Ebben az állam biztosította a pénzt, a megrendeléseket és sok esetben a piacot is, a haszon pedig rendre egy kiválasztott üzleti körhöz került.
Ennek példájaként említette Mészáros Lőrinc Opus-csoportját, a B+N százmilliárdos nagyságrendű kórházi és egyéb állami megrendeléseit, valamint a 4iG felemelkedését. Kitért a Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealapokra is, amelyekbe állítása szerint ezermilliárdos nagyságrendben került közpénz.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a korábbi rendszerben az adófizetéstől az autópálya-használaton és a kórházi ellátáson át a telefonálásig számos területen ugyanannak a szűk üzleti körnek a bevételeit gyarapították a magyar emberek. Kormánya ezt az általa „pénzszivattyúnak” nevezett rendszert állítja le a választóktól kapott felhatalmazás alapján.
Közölte, hogy a kabinet felülvizsgálja az Orbán-kormányok idején kiszervezett állami feladatokat. Amit lehetséges, visszavesznek, más szerződéseket újratárgyalnak, az államigazgatást pedig "felkészült szakemberekkel és érdemi tudással" kívánják megerősíteni. Magyar Péter az előző rendszert ezen a ponton a „nemzeti együttbűnözés rendszerének” nevezte.
A kormányfő ezután a környezetvédelemre tért át. Ígéretet tett a természeti kincsek, a vizek, a levegő és az emberek egészségének fokozottabb védelmére a szennyező ipari tevékenységekkel szemben. Szégyenletesnek nevezte, hogy szerinte az előző hatalom kiüresítette a környezetvédelmi hatóságokat, alacsony bírságokkal sújtotta a szennyezőket, és gazdasági érdekeknek rendelte alá a családok egészségét és biztonságát.
Bejelentette, hogy a kormány drasztikusan szigorítja a környezetvédelmi bírságokat, létrehozza az Országos Élő Környezetfelügyeleti Főhatóságot a veszélyes ipari beruházások ellenőrzésére, és hamarosan benyújtja az új klímatörvényt.
Magyar Péter szerint ennél további intézkedésekre is szükség van. Közölte, hogy haladéktalanul elindítják az országos fásítási programot, továbbá átfogó vízügyi cselekvési tervet fogadnak el az aszály okozta válság kezelésére és a vizek helyben tartására.
A kétezer fő alatti települések számára műszaki megoldást és garantált finanszírozást ígért a szennyvízelvezetési problémák rendezésére. Úgy fogalmazott, hogy víz nélkül a mezőgazdaság és az állam által magára hagyott falvak sem teremthetnek stabil alapot az ország jövőjének.
A miniszterelnök ezután az egészségügyben tervezett és már megkezdett intézkedéseket ismertette. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előző hét csütörtökétől nyilvánossá tették a kórházi fertőzési adatokat, amelyeket állítása szerint a Fidesz és a KDNP éveken keresztül titkolt.
Bejelentette a kórházi várólisták célzott csökkentésének megkezdését is. Az év végéig elfogadják a kórházi hűtési programot, amelynek célja, hogy a betegeknek a jövőben ne kelljen szélsőséges hőségben gyógyulniuk.
Magyar Péter szerint kormánya átfogó egészségügyi országleltárt készít, hogy a nyilvánosság megismerhesse az ellátórendszer tényleges állapotát. Az így feltárt helyzet alapján kívánják átalakítani az egészségügy működését. Ennek részeként megújítják a háziorvosi praxisok finanszírozását, és változtatnak a védőnői hálózat működésén is.
A kormányfő a közszolgálatban dolgozók megbecsülését szintén az új rendszer egyik alapjának nevezte. A beszédében használt történelmi hasonlatra visszatérve úgy fogalmazott, hogy a kővár semmit sem ér védők nélkül.
Bejelentette, hogy október közepén benyújtják az új költségvetést. Ebben megkezdik a nevelést és oktatást segítő dolgozók, valamint a szociális és gyermekvédelmi munkatársak bérrendezését. A rendvédelmi állomány helyzetének javítását ugyancsak napirendre veszik, és nagyobb megbecsülést ígért a honvédség tagjainak is. A gyermekek és fiatalok védelmével kapcsolatban szigorúbb gyermekvédelmi törvény elfogadását jelentette be, továbbá új nemzeti drogstratégiát ígért.
A lakhatási intézkedések között a Wekerle bérlakásépítési programot emelte ki, amelynek keretében több ezer bérlakást és új kollégiumi férőhelyet kívánnak létrehozni. A kormány emellett olyan lakástörvényt tervez, amely Magyar Péter szerint a megfizethető lakhatást segíti elő. A külföldre távozott magyar tehetségek hazacsábítására elindítják a Vár a hazád programot.
A kutatás területén Magyar Péter a tudományos szabadság helyreállítását ígérte. A HUN-REN és a Magyar Tudományos Akadémia működésének újraszabályozásával több évre előre kiszámítható finanszírozást és valódi életpályát biztosítanának a kutatóknak. Az oktatásban csökkentik a pedagógusokra nehezedő adminisztrációs terheket, az egyetemeken pedig megszüntetik a politikai kinevezettek konzisztóriumait.
A tervezett modern felsőoktatási stratégia egyik céljaként azt jelölte meg, hogy a legtehetségesebb magyar fiatalok számára vonzóbbá váljon az itthoni továbbtanulás és munkavállalás, a már külföldre távozottak közül pedig minél többen térjenek haza.
Magyar Péter a közlekedési infrastruktúra fejlesztését az ország és a helyi közösségek újbóli összekapcsolásaként írta le. Nagyszabású fő- és mellékútfelújítási programot jelentett be, a Baross Gábor vasútfejlesztési program keretében pedig több ezer milliárd forintos vasúti beruházást helyezett kilátásba.
Ígéretet tett a Fidesz-kormányok idején bezárt vasúti mellékvonalak újranyitására. Példaként a Tiszaújváros és Miskolc közötti, illetve a komlói vasúti közlekedés helyreállítását említette. A településekkel kapcsolatban közölte, hogy vissza kívánják adni az önkormányzatok korábban elvesztett autonómiáját.
Átalakításokat jelentett be a végrehajtók, a közjegyzők és a felszámolók működésében is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek jellemzően életük különösen nehéz időszakaiban kerülnek kapcsolatba ezekkel a szereplőkkel, például eladósodás, öröklés, lakáshitel felvétele vagy egy vállalkozás csődje esetén.
Magyar Péter szerint az Orbán-rendszer ezekből a közhatalmi feladatokból is zárt és jövedelmező világot hozott létre. A Schadl-ügyet annak példájaként említette, milyen következményei lehetnek annak, ha az állam megfelelő ellenőrzés nélkül oszt ki kiváltságokat.
Közölte, hogy ősszel átalakítják a végrehajtási rendszert, felülvizsgálják a közjegyzők működését és díjazását, valamint változtatnak a felszámolás szabályain is. A miniszterelnök szerint a bajba került embereknek tisztességes eljárást és segítséget kell kapniuk az államtól.
Megerősítette a választások előtt vállalt vagyonadó bevezetését, egyúttal hangsúlyozta, hogy a tehetséget, a szorgalmat és a gazdasági sikert értéknek tekinti.
A saját munkájából, innovációból és tisztességes piaci versenyben meggazdagodott magyar vállalkozókat, mérnököket, orvosokat és gazdákat a nemzet büszkeségének nevezte.
Szerinte az ország fejlődéséhez szükség van tudásukra és kockázatvállalásukra, a vagyon pedig önmagában nem tekinthető bűnnek.
A nagy vagyon ugyanakkor Magyar Péter szerint nagyobb közösségi felelősséggel is jár. Úgy véli, az ország újjáépítésének költségeiből mindenkinek saját teherbíró képessége alapján kell részt vállalnia, ezért a társadalom leggazdagabb tagjainak nagyobb hozzájárulást kell vállalniuk.
A törvénytelen vagyonosodással szemben továbbra is szigorú fellépést ígért. Bejelentette, hogy ősszel a parlament elé kerül az elmúlt húsz év politikai vagyonosodásának vizsgálatát szabályozó javaslat.
Magyar Péter szerint a gazdaság valódi erejét a dolgozó emberek mindennapi biztonsága mutatja. Ennek jegyében újraszabályozzák a KATA rendszerét, változtatnak a társasági adózáson, és a korábbi vállalásnak megfelelően csökkentik az egészséges élelmiszerek áfáját.
Ezen a ponton élesen bírálta a Fidesz–KDNP korábbi adópolitikáját. Felidézte, hogy az előző kormány 27 százalékos általános áfakulcsot vezetett be, kormánya pedig az egészséges élelmiszerek esetében ezt 5 százalékra kívánja csökkenteni.
A miniszterelnök ezt követően alkotmányos változásokat helyezett kilátásba. Az ősz egyik legfontosabb feladatának nevezte annak megválaszolását, hogyan lehet megakadályozni, hogy Magyarországon ismét olyan politikai rendszer alakuljon ki, amelyben a mindenkori hatalom saját érdekei szerint használhatja az államot.
A kormányfő ismét visszanyúlt IV. Béla és a kővárak példájához. A modern Magyarország „kővárának” a közös élet szilárd jogi alapját nevezte. Magyar Péter új alkotmány megalkotását jelentette be, amelyet ígérete szerint a "nemzettel közösen dolgoznak ki". Úgy fogalmazott, olyan alaptörvényt kívánnak létrehozni, amely a mindenkori kormányok hatalmát – beleértve saját kormányát is – korlátozza, és megakadályozza, hogy egy politikai erő saját hatalmának tartós bebetonozására használhassa az alkotmányos rendszert.
Beszéde végén hatalmasnak nevezte az ország előtt álló feladatot, ugyanakkor azt mondta, a kormány hite, hazaszeretete és munkakedve még ennél is nagyobb. Arra számít, hogy az általa kiváltságaitól megfosztott politikai maffiának nevezett körök hazugságokkal és lejáratásokkal próbálnak majd visszavágni. Szerinte ezek a támadások csak megerősítik kormányát abban, hogy helyes úton jár.
Napi