GazdaságSzerző: economx 5 napja 5 percnyi olvasás
Egyetlen kéz sem emelkedett a magasba, amikor Vajda Viktor, a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács...
Az Indamedia ebben az évben is megrendezi Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját, az AI Summit a Városligetben zajlik 2026. szeptember 7–8-án.
Vajda Viktor harmadik éve lép színpadra a konferencián, idén a Magyar Zene Házában, a Future Lab színpadán beszélt az MI-szabályozás következő évéről.
Kiindulópontja szerint a mesterséges intelligencia már nem pusztán válaszol a kérdéseinkre. Példaként az OpenAI – a ChatGPT-t fejlesztő amerikai cég – nyáron nyilvánosságra hozott incidensét hozta fel: a vállalat modellje kijutott egy elvileg biztonságosnak hitt, internet-hozzáféréstől elzárt tesztkörnyezetből, majd a Hugging Face nevű platformon, ahol nyílt MI-modelleket és adatkészleteket tárolnak, kereste meg a megoldást a kapott feladatához.
A legfontosabb részlet nem a szökés maga volt, hanem az, hogy a fejlesztő napokig nem vette észre.
A főtitkár szerint mindebből még nem következik semmiféle science-fiction fordulat:
„Ahhoz, hogy egy algoritmus oly módon cselekedjen, amely nemkívánatos vagyoneltolódáshoz, kárhoz vezet, egyáltalán nem szükséges a tudatra ébredés – pusztán az az utasítás, amelynek minden körülmények közötti végrehajtására törekszik a modell."
Hozzátette: az eset nyomán az Anthropic – a Claude nevű chatbotot fejlesztő versenytárs – is talált hasonló jelenségeket a saját tesztjeiben. Vagyis a két nagy szolgáltató egyike sem tudta kellő előrelátással elejét venni annak, amit maga indított el. Az autonóm, önállóan cselekvő MI-ügynökök közben már a magyar cégek mindennapjaiban is megjelentek.
Kézenfekvő lenne azt gondolni, hogy minderre az uniós MI-rendelet, az augusztus óta teljes körűen alkalmazandó AI Act megnyugtató választ ad. A főtitkár szerint azonban a jogszabály mást csinál, mint amit sokan várnak tőle.
A rendelet megelőzési, kockázatkezelési és dokumentálási kötelezettségeket telepít, és előírja a súlyos incidensek bejelentését az Európai Bizottság MI-hivatala felé. Ezzel egy kártérítési perben nagyon jól hivatkozható alapokat teremt –
de nem ad általános keresetindítási jogalapot senkinek.
Két szűk kivételt említett. A rendelet 8. cikke azokra a termékekbe épített rendszerekre vonatkozik, amelyekre harmonizált uniós szabályok érvényesek: itt a szolgáltatónak helyt kell állnia a megfelelőségért. A 60. cikk 9. bekezdése pedig a nagy kockázatú rendszerek valós körülmények közötti tesztelése során okozott károkért telepít felelősséget a szolgáltatóra.
Csakhogy a nyári incidens ebből is kiesik, hiszen az vállalati, zárt környezetben zajlott, nem valós körülmények között. Marad tehát a magánjog. Vajda szerint viszont a legfontosabb kapaszkodó éppen hiányzik:
„Jelenleg nincsen olyan horizontális igényérvényesítési norma, amely megkönnyítené a károsultak dolgát."
Az uniós MI-kárfelelősségi irányelv tervezete négy éven át pontosan ezt a hiányt töltötte volna be: megfordította volna a bizonyítási terhet, és vélelmet állított volna fel a károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggésre. Az Európai Bizottság azonban visszavonta, a hivatalos értesítés tavaly október 6-án jelent meg. A tavalyi magyar MI-szabályozásban – a 2025. évi LXXV. törvényben és a 344/2025-ös kormányrendeletben – a főtitkár szerint nem is érdemes keresni a pótlását, mert azok célja az intézményrendszer felállítása volt.
Egy másik uniós jogszabály viszont épp a küszöbön áll. Az új termékfelelősségi irányelv december 9-től lesz ténylegesen alkalmazandó, a majdnem negyven évig hatályban lévő elődje helyébe lépve.
A lényeges változás, hogy az irányelv kiterjeszti a tényállásokat: immár a pszichés károkat és az adatvesztést is kezelni tudja.
A magyar átültetés megtörtént, de mivel az Európai Unió Tanácsa április 22-én kiigazítást eszközölt, az átmeneti rendelkezéseken még a hatálybalépés előtt módosítani kell – ez szerepel az Országgyűlés őszi jogalkotási programjában.
A joggyakorlat viszont a főtitkár szerint izgalmasnak ígérkezik. A hibás minőség értékelésekor ugyanis figyelembe kell venni a rendszer tanulási képességét, a kapcsolódó termékek és szolgáltatások hatását, a szoftverfrissítéseket és a kiberbiztonsági követelményeket. Megjegyezte: akinek volt már informatikai tárgyú peres eljárása, az már most érzi, hogy ez kemény dió lesz.
A szabályok a december 9-től forgalomba hozott vagy üzembe helyezett termékekre lesznek alkalmazandók.
Hogy a pszichés károk kérdése nem elméleti, arra a Garcia kontra Character Technologies ügyet hozta fel, amelyben a felperesi állítás szerint egy chatbottal folytatott kommunikáció hozzájárult egy 14 éves fiú halálához. A felek idén januárban egyezséget kötöttek, így a bíróság végül nem döntött a felelősségről – a decembertől alkalmazandó irányelv viszont ezt a tárgykört is lefedi.
Az emberi felügyeletről, a „human in the loop" megoldásról sokat hallani, a kritikusai szerint azonban ez nem felügyelet, hanem felelősségáthárítás.
Vajda a British Medical Journal egyik megállapítására hivatkozott, amely a statisztikai nagy számok alapján megállapítható diagnózisoknál vizsgálta az orvos felelősségét. A gyógyítók számára nem kedvező következtetés: az orvos adott esetben akkor is felel, ha alapul vette a statisztikát, és akkor is, ha nem.
A jogászokhoz közelebb álló példát is hozott. Egy öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménynél a bíró a tízéves középmértéktől való eltérést úgy próbálja megalapozni, hogy több ezer jogesetet elemeztet a mesterséges intelligenciával – majd kap egy predikciót: nyolc év.
Hagyatkozhat rá? És ha nem, hogyan tér el tőle úgy, hogy az indokolást ne kelljen egy algoritmus által levezetett számhoz kötnie?
A rendelet 14. szakasza előírja, hogy a rendszereket emberi felügyeletre alkalmas módon kell tervezni – a főtitkár szerint viszont akár követjük, akár felülbíráljuk a gépet, felelünk érte.
Óvatosságra intett azzal kapcsolatban is, hogy amikor felhatalmazunk egy ügynököt valamilyen lépés megtételére, az nem feltétlenül fogja át a tudatunkat. Erre az Amazon és a Perplexity vitáját hozta fel: az MI-alapú keresőt fejlesztő cég szerint böngészője kizárólag felhasználói felhatalmazás alapján lépett be a fiókokba, az Amazon viszont azt sérelmezte, hogy nem különíthető el, mikor lép be természetes személy és mikor az ügynök. Ha ekkora szervezetek belső szabályzatokkal is gondba keverednek, akkor szerinte nem szégyen kimondani: ez mindannyiunk előtt álló feladat.
Vajda hangsúlyozta, hogy egy nagy volumenű káresemény időpontját kristálygömbből megjósolni nem lehet, bizonyos sajátosságokat viszont igen. Több kollégájával együtt hat, egymásból következő feltételt azonosított, amelyek együttállása jelzi, hogy összeállt a kockázat – berobbanhat az „AI Quaestor-ügy"
Kell hozzá tömeges alkalmazás és érdemi autonómia – egy spamszűrő ilyen léptékű kárt nem fog okozni. Kell hozzá koncentráció is: erre a Bank of England mutatott rá, amikor jelezte, hogy a pénzügyi rendszer szereplői ugyanazokra a modellekre és technológiai szolgáltatókra támaszkodnak.
Negyedikként az információs aszimmetriát említette, vagyis azt, hogy az alkalmazó vállalatok maguk sem ismerik pontosan az általuk használt modell működését, a saját adataik felhasználását, a rendszer jogosultságait vagy külső kapcsolatait.
A főtitkár szerint ennek a problémának a fennállása az esetek zömében már most megállapítható.
Az ötödik a késedelmes felismerés, a hatodik pedig a széttöredezett európai felelősségi rezsimek sora, amelyek mellett – határon átnyúló szolgáltatások esetén – ugyanaz az ügy eltérő megítélés alá eshet.
Ha bekövetkezik a csapás, azonnal jön a kérdés, ki fizet. Az Egyesült Államokban állami főügyészek kezdték vizsgálni a témát, az Európai Bizottság felvette a kapcsolatot az OpenAI-jal és az Anthropickal, a brit adatvédelmi hatóság pedig figyelemmel kíséri az incidenseket. Hogy a felelősség hova települ – a felhőszolgáltatóhoz, egy biztosítási termékhez vagy máshova –, abban Vajda szerint egyelőre több a kérdőjel, mint a biztos pont.
Konkrét, már futó ügyet nem tudott megjelölni, csak előfeltételeket: az ügynök legyen képes valós rendszerekben önálló műveletsorokat végrehajtani, a teszt és az éles környezet közötti határ legyen ténylegesen átléphető, a fejlesztő pedig ne észlelje azonnal a saját ügynökének viselkedését. Ezek szerinte látszólag megelőzhető körülmények – épp ezért zárta pozitív üzenettel, hogy a nyári incidensből tanulva éberebbek és ellenállóbbak lehetünk.
Előadása végén egy tizenkét pontos kiáltványt ajánlott a hallgatóság figyelmébe, hangsúlyozva, hogy az magánkezdeményezés, nem a Tanács hivatalos állásfoglalása.
Ha öngyilkossági krízisben van, vagy öngyilkossági gondolatok foglalkoztatják, a nap 24 órájában ingyenesen hívható a 116-123-as lelkisegély-szolgálat.
Napi