GazdaságSzerző: portfolio 5 napja 3 percnyi olvasás
Az Európai Bizottság egyelőre nem kötelezte el magát az Ukrajnának szánt uniós hitelek előrehozása mellett, mert előbb pontos képet akar kapni Kijev idei és jövő évi finanszírozási helyzetéről. A 90 milliárd eurós program folyósítása reformok teljesítésétől függ, Brüsszel pedig a többi nemzetközi partnertől is nagyobb hozzájárulást vár.
Az Európai Bizottság egyelőre nem döntött arról, hogy előrehozza-e az Ukrajnának szánt uniós támogatások egy részét, előbb ugyanis pontos képet akar kapni az ország idei és jövő évi finanszírozási szükségleteiről – közölte Ujvári Balázs bizottsági szóvivő. A kérdésről Valdis Dombrovskis gazdasági biztos egyeztetett Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnökkel.
A szóvivő szerint a találkozón három fő témát tekintettek át:
Kijevnek mindkét évre külön stratégiát kell bemutatnia ahhoz, hogy hozzáférjen a támogatáshoz.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna hivatalosan kérte-e a 2027-re tervezett források előrehozását, a szóvivő nem adott egyértelmű választ. Elmondása szerint elsőként az ukrán költségvetési és finanszírozási helyzetet kell felmérni, és csak ezt követően lehet megvizsgálni a hiány kezelésének lehetséges eszközeit. Egyelőre konkrét összeget sem határoztak meg, a következő napokban és hetekben további technikai egyeztetések várhatók.
Az Európai Unió még tavasszal véglegesítette a 2026-ra és 2027-re szóló 90 milliárd eurós hitelprogramot, amelyből 45 milliárd eurót az idei, ugyanennyit pedig a következő évre terveztek.
A csomag Ukrajna költségvetési és védelmi szükségleteit egyaránt finanszírozza, folyósítása azonban jogállamisági, korrupcióellenes és gazdasági reformfeltételek teljesítéséhez kötött. Az ukrán fél az elmúlt hetekben azért sürgette a 2027-es keret egy részének előrehozását, mert
az ország idei védelmi finanszírozásában jelentős hiány alakult ki.
Dombrovskis Kristalina Georgievával, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatójával is egyeztet az IMF legutóbbi ukrajnai missziójának következtetéseiről. Ujvári hangsúlyozta, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás szorosan kapcsolódik az IMF programjához, közös céljuk pedig olyan reformok kikényszerítése, amelyek erősítik az ukrán gazdaság ellenálló képességét.
A Bizottság egyúttal további támogatást vár a nemzetközi partnerektől, a költségvetési és a védelmi finanszírozás területén egyaránt. A szóvivő pozitív példaként említette Norvégia 2027-re vállalt 9 milliárd eurós hozzájárulását.
Felmerült az is, hogy az EU átvállalná a mintegy Belgiumban befagyasztott - mintegy 180 milliárd eurónyi - orosz jegybanki vagyon felügyeletét, ezzel mentesítve az országot attól, hogy jogi következményeket kelljen vállalni, ha az oroszok vitatnák az illegális háború kirobbantása miatt elkobzott elemek felhasználhatóáságt.
Újvári a kérdésre azt válaszolta, az orosz vagyonelemek kérdése továbbra is napirenden van, de tavaly év végén nem volt hozzá elegendő támogatás a tagállamok között. Jelenleg az EU arra összpontosít, hogy az idénre tervezett 45 milliárd eurót folyósítsa, amelyből eddig 11,6 milliárd euró érkezett meg Ukrajnához.
A támogatásokról folyó egyeztetések elsőre arra utalnak, hogy Brüsszelben egyelőre nem sok reményt fűznek az USA újabb próbálkozására alakuló háromoldalú egyeztetések megvalósulásához vagy sikerességéhez, de tény, hogy
az ukrán finanszírozás hosszútávú biztosításával sokkal erősebb tárgyalási helyzetbe hozzák a részleges megszállás alatt álló országot.
Címlapkép forrása: EU