GazdaságSzerző: vg 5 napja 2 percnyi olvasás
Magára talált a magyar traktorpiac.
Évekig tartó visszaesés után látványosan magára talált a magyar traktorpiac. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss jelentése szerint 2026 első hat hónapjában 1384 új kerekes traktort vásároltak a hazai gazdálkodók, 582-vel többet, mint 2025 azonos időszakában. Az értékesített gépek száma így 73 százalékkal, forgalmuk pedig csaknem 77 százalékkal emelkedett.

A traktorbeszerzések értéke elérte a 40,65 milliárd forintot, vagyis önmagában ez a géptípus adta a teljes magyar mezőgazdaságigép-forgalom csaknem harmadát. Az erőgépekre összesen 70 milliárd forintot költöttek a termelők, ezen belül a traktorok részesedése 59 százalék volt.
A traktorpiac alakulása túlmutat az egyszerű értékesítési statisztikán. Egy ilyen gép megvásárlása több évre, gyakran egy évtizedre szóló döntés, amelyet a gazdálkodó csak akkor vállal, traktor
A gépvásárlás ezért az agrárium egyik sajátos bizalmi mutatójának is tekinthető.
A mostani növekedés ebből a szempontból a gazdák óvatosan javuló jövőképét jelezheti. A fordulatot ugyanakkor nem lehet kizárólag a piaci bizalom erősödésével magyarázni: az AKI szerint az állattartó telepek és a kertészeti üzemek korszerűsítését segítő pályázatok jelentős lökést adtak a keresletnek.
A támogatások hatása a megvásárolt traktorok teljesítmény szerinti összetételében is megjelent. A pályázatok jellemzően a kisebb, legfeljebb 100–110 lóerős gépek beszerzését segítették, ennek ellenére valamennyi teljesítménykategóriában nőtt a kereslet.
Az 50–100 lóerős traktorokból több mint két és félszer annyit adtak el, mint egy évvel korábban, a 101–140 lóerős kategóriában pedig megháromszorozódott az értékesítés. Utóbbi gépek már az összes eladott traktor 29 százalékát adták, miközben az 50 lóerő alatti modellek részesedése 28 százalék volt. A nagyteljesítményű erőgépek iránti érdeklődés ugyancsak erősödött.
A márkák versenyét az első forgalomba helyezések alapján a John Deere vezette, amelyet a Claas, a New Holland és a Solis követett.
A fordulat éles ellentétben áll a közelmúlttal. A Világgazdaság 2024-ben még arról írt, hogy „traktor sem kellett a gazdáknak”: akkor az első negyedéves gépforgalom 56 százalékkal zuhant, miközben a termelők inkább a pályázatok megjelenésére vártak.
A visszaesés hátterében az alacsony terményárak, a drága gépek, a magas finanszírozási költségek és a korábbi támogatási programok kifutása állt. A traktorvásárlásokban különösen erősen meglátszott a terményárak mélyrepülése, a gazdák ugyanis romló jövedelmi kilátások mellett elhalasztották a könnyebben későbbre tolható beruházásaikat.
Az egész géppiacon is élénkülés látszik. A gazdaságok 128,8 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket január és június között, 25 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Ez azonban még mindig jelentősen elmarad a 2022 első felében elért szinttől.
A piac korábbi hullámzásának mértékét jól mutatja, hogy 2022-ben éves szinten rekordközeli, 385,5 milliárd forintos gépértékesítést regisztráltak. Ezt követően 2023-ban 25, majd 2024-ben további 32 százalékkal zsugorodott a forgalom. Az AKI korábbi összesítése szerint a legnagyobb visszaesés éppen a traktorok és a gabonakombájnok piacát érintette.