A hétfőn bejelentett terv szerint az Aurelius Alsó-Szászország tartományi kormányával közösen, többségi tulajdonosként venné át a Volkswagen Osnabrück GmbH-t.

Az együttműködés elsődleges projektjeként a Rafael légvédelmi rendszereihez gyártanának alkatrészeket és részegységeket Németország és Európa számára. A Bloomberg korábbi értesülései szerint a tárgyalások a Vaskupola légvédelmi rendszer kiszolgáló eszközeinek – köztük rakétaszállító nehézjárművek, indítóállványok és áramfejlesztők – gyártásáról folynak.

A légvédelmi rendszerek iránti keresletet az amerikai-izraeli és az iráni feszültség, valamint az orosz-ukrán háború miatt megcsappant globális készletek élénkíthetik, ami hosszú távon stabil megrendeléseket biztosíthat az osnabrücki gyárnak.

A végleges megállapodás megkötése még a döntéshozó testületek jóváhagyásától és a hatósági felülvizsgálattól függ.

A 125 éves múltra visszatekintő osnabrücki üzem mintegy 2300 embert foglalkoztat és utolsó autómodelljét is elveszíti jövőre. Oliver Blume, a Volkswagen vezérigazgatója a bejelentés kapcsán fontos lépésnek nevezte a megállapodást a telephely ipari jövőjének biztosítása felé.

A Volkswagen felügyelőbizottsága szeptember elején hagyta jóvá az átalakítási programot, ami jelentős kapacitáscsökkentéssel és 50 ezer fős leépítéssel számol.

A Volkswagen radikális átalakítási terve következtében négy gyár jövője vált bizonytalanná,

sőt, felmerült, hogy a győri Audi sorsa is kérdéses lehet, ezt azonban pont ma cáfolta a cégvezetés. Az osnabrücki gyár mellett négy további németországi üzem, Emden, Zwickau, Hannover és az Audi neckarsulmi gyára szerepelt a bezárással fenyegetett telephelyek között.

A Volkswagen jelentős kapacitásfelesleggel küzd Európában. A vállalat belső tervei már csak évi 9 millió autó globális értékesítésével számolnak, nagyjából 2 millióval kevesebbel, mint néhány évvel korábban. Ha kevesebb autót kell gyártani, a konszernnek kevesebb gyártókapacitásra is van szüksége.

A Volkswagen problémáit tovább súlyosítják a németországi gyárak magas költségei és a kínai versenytársak előretörése. A vállalat vezetése szerint az elektromos és egyre inkább szoftveralapú autókra történő átállásra a Volkswagen túl későn és nem elég határozottan reagált. A kínai gyártók közben lényegesen alacsonyabb költségek mellett termelnek, ami egyre nagyobb nyomást helyez a konszern európai üzemeire.

Az autógyártó évi mintegy 500 ezer járműnyi európai kapacitásfeleslegtől kíván megszabadulni, miközben a munkavállalói képviselők hevesen ellenzik a gyárbezárásokat.

A többi kihasználatlan német üzem számára egyelőre nem körvonalazódott hasonló megoldás.

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.