Az Európai Unió 2021-ben elfogadott első sarkvidéki politikája még elsősorban az éghajlatváltozásra, a nyersanyagokra és a geopolitikai befolyásra helyezte a hangsúlyt. A biztonsági és védelmi szempontok akkor jóval kisebb szerepet kaptak, azóta azonban jelentősen megváltozott a térség geopolitikai helyzete.

Az Európai Bizottság szerint az új dokumentum célja a béke, a stabilitás és a fenntartható fejlődés előmozdítása lesz. Brüsszel szerint az Északi-sarkvidék az elmúlt években jelentős globális figyelmet kapott különleges környezeti adottságai és a nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepe miatt.

A felülvizsgált stratégia megjelenése ugyanakkor késik. Az Európai Bizottság nem közölt pontos dátumot arra, mikor teszik közzé az új dokumentumot. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Euronews szerint kétnapos látogatást tesz Nuukban, hogy erősítse az EU és az Északi-sarkvidék kapcsolatait.

Globális figyelem hárul a térségre

Oroszország és Kína egyre aktívabb az erőforrásokban gazdag északi térségben, ahol az Egyesült Államok és Kanada is jelentős jelenléttel bír. Az EU három tagállama, Finnország, Svédország és Dánia szintén érintett a sarkvidéki térségben. Az Északi-sarkvidék a globális átlagnál csaknem négyszer gyorsabban melegszik. Az elmúlt négy évtizedben több mint 10 ezer köbkilométer tengeri jég tűnt el a térségben, a felmelegedés pedig a gleccserek olvadását is felgyorsította.

A változó környezet egyben új gazdasági és stratégiai lehetőségeket is teremt. Az olvadó jég miatt korábban nehezen vagy egyáltalán nem használható hajózási útvonalak válnak elérhetőbbé, ami felértékeli a térség szerepét az Európa és Ázsia közötti kereskedelemben. Kína 2018-ban hirdette meg az Északi Selyemút kezdeményezést, amelynek célja olyan hajózási infrastruktúra kialakítása az Északi-sarkvidéken, amely összeköti Európát és Ázsiát.

Oroszország szintén igyekszik kihasználni az új lehetőségeket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter augusztusban arról beszélt, hogy egy Kínából érkező konténerhajó egy korábban járhatatlan sarkvidéki útvonalon keresztül érkezett meg Murmanszkba. Az orosz külügyminiszter a fejleményt az oroszországi sarkvidéki fejlesztések és a nemzetközi együttműködés szempontjából is jelentősnek nevezte.

Már nem számít nyugodt térségnek

Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője februárban figyelmeztetett, hogy az Északi-sarkvidék már nem tekinthető a térkép csendes, konfliktusoktól távoli részének. Szerinte a térség a globális hatalmi verseny egyik frontvonalává vált.

Kaja Kallas szerint egyre gyakoribbak és intenzívebbek a hibrid fenyegetések, amelyek összefüggésben állnak Oroszország tartós katonai jelenlétével északon. Az európai szövetségesek ezért fokozzák sarkvidéki biztonsági erőfeszítéseiket, és az EU is részt kíván venni ezekben.

A térség jelentőségét az is növeli, hogy Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos, területi igényeket felvető kijelentései tovább erősítették a geopolitikai versenyt.

A NATO is erősíti jelenlétét

Mark Rutte NATO-főtitkár korábban hangsúlyozta, hogy Kína növekvő érdeklődése és Oroszország fokozódó katonai aktivitása miatt a szövetségnek többet kell tennie az Északi-sarkvidéken.

A NATO februárban ezért elindította az Arctic Sentry nevű kezdeményezést, amelynek célja a szövetség térségbeli jelenlétének megerősítése. A több területet érintő műveletben a NATO-tagállamok egy átfogó stratégia keretében működnek együtt.

(Borítókép: Muhammed Enes Yildirim / Anadolu / Getty Images)