A mai nap a képviselők döntenek a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság tisztségviselőiről és tagjairól (a tíztagú testületbe a kormánypárt hármat, az ellenzék kettőt delegálhat, öt szavazati jog nélküli tagot a szakmai szervezetek küldenek).

Továbbá megtárgyalják a megye és a kormánymegbízott elnevezésről szóló, 200 oldalas törvénycsomag bizottsági jelentéseit és összegző módosítóját – ez vezeti át a jogrendszeren az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, a vármegyéből ismét megye, a főispánból kormánymegbízott lesz –, és ugyanez a javaslat szabná át a miniszterelnök illetményét:

a mostani 3,8 millió forint helyett 2,5 millió, ha a kormányfő képviselő is.

Sürgős eljárásban napirendre kerül a Tisza képviselőinek házszabály-módosítása is, amely a Költségvetési Tanács szűkült hatásköréhez igazítja a szabályokat. A zárószavazások mindkét ügyben keddre várhatók, kétharmados többséggel.

Elkezdődött az őszi ülésszak

Forsthoffer Ágnes házelnök az ülés megnyitása előtt az elhunyt korábbi képviselőkre emlékezik, köztük Velkey Gáborra (SZDSZ), Kádár Béla Lajosra (MDF) és Nemes Miklósra (FKgP), egyúttal ismertetve életútjukat.

A házelnök tájékoztatása szerint Baka András köztársasági elnök levélben értesítette az Országgyűlést az új államtitkári kinevezésről. A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök augusztus 29-i hatállyal Hoffman Istvánt nevezte ki a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium önkormányzatokért felelős államtitkárává.

Ezt követően Magyar Péter belekezdett napirend előtti beszédébe. Megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel köszöntötte a közmédia nézőit, majd kiemelte, hogy

több mint tíz év után ismét visszatér az országgyűlési közvetítés az M1 csatornára.

Hozzátette, hogy nem véletlenül került le mintegy 11 évvel ezelőtt az országgyűlési közvetítés a közmédia felületeiről.

Magyar Péter beszédének elején történelmi párhuzamot vont a tatárjárás és az Orbán-kormányok elmúlt 16 éve között. A muhi csata és az ország pusztulásának felidézése után arról beszélt, hogy IV. Béla felismerte: a korábbi állapot egyszerű helyreállítása nem elég, hanem erősebb alapokra kell építeni az országot, hogy az a következő történelmi válsággal szemben kevésbé legyen kiszolgáltatott.

Ezt követően a magyar történelem későbbi tragédiáit, köztük a Bach-korszakot, a német megszállást és a szovjet elnyomást említette, majd azt állította, hogy az Orbán-kormányok által okozott pusztítás azért különösen súlyos, mert szerinte ezúttal nem külső hatalom,

hanem a sajátjaink fordultak a magyar nép ellen.

Cikkünk folyamatosan frissül!

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert