EgyébSzerző: index 5 napja 6 percnyi olvasás
AZ AI Summit Budapest 2026-on arra is választ kaphattunk, hogy kié a zene.
Az Indamedia szeptember 7–8-án rendezi meg Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját a Városligetben, ahol többek között arról is szó esik, hogyan alakítja át a technológia a kreatív iparágakat. Nem véletlen tehát, hogy a Kié a zene? Mesterséges intelligencia, szerzői jog és jogdíjak című kerekasztal-beszélgetésen Bella Levente újságíró moderálása mellett Bíró Zsolt, a Koncert24 ügyvezetője és alapítója, Lotfi Begi DJ és zenei producer, valamint Horváth Gergely, a Dalszerző főszerkesztője is azt próbálta körbejárni, mit kezdjen a zeneipar az egyre gyorsabban fejlődő AI-jal.
A beszélgetés egyik alapvető kérdése az volt, mi történik akkor, ha a mesterséges intelligencia már nemcsak segít a zenészeknek, hanem komplett dalok létrehozására is képes. Horváth Gergely a ProArt egyik tanulmányára hivatkozva arról beszélt, hogy azonnali szabályozásra lenne szükség, mert a mesterséges intelligencia térnyerése 2028-ig akár 12 milliárd forintot is elvonhat a magyar zeneiparból. Ez már nem pusztán szakmai vagy szerzői jogi kérdés, hanem nemzetgazdasági szempontból is jelentős probléma lehet.
A zeneiparban ugyanakkor korántsem egységes az AI megítélése. Lotfi Begi szerint a technológia már megérkezett a zenébe, és nem csupán az elektronikus műfajokat érinti. Sőt, már most is akad olyan nemzetközileg sikeres elektronikus zenei sláger, amelynek története egy mesterséges intelligenciával generált dallal kezdődött. Jó példa erre HUGEL Movin’ To The Sun című száma. A dal eredetileg a Suno nevű AI-zenei platformon készült demóként.
A számot az Imael Angel álnéven alkotó hobbizenész töltötte fel, akiről később kiderült, hogy magyar.
Az AI által generált dal refrénje – az „I’m moving to the sun” sorral – és a hozzá tartozó dallam rövid idő alatt elterjedt a TikTokon, és a nemzetközi elektronikus zenei közösség figyelmét is felkeltette.
Később a francia lemezlovas HUGEL újragondolta és professzionális house-dallá formálta. A végleges verzióban már valódi énekes, Ultra Naté hangja hallható. A történet jól mutatja azt a kettősséget, amelyről a kerekasztal résztvevői is beszéltek: az AI lehet egy kreatív folyamat kiindulópontja, miközben a végső műben már jelentős emberi munka és alkotói döntés jelenik meg.
Lotfi Begi szerint az AI azonban a hasonló kérdéses megítélésű eredmények mellett számos olyan folyamatot is megkönnyít, amelyekre korábban nem vagy csak sokkal több munkával volt lehetőség. Ugyanakkor szerinte nagyon nem mindegy, hogy az adott mesterségesintelligencia-eszköz milyen tanulási folyamaton ment keresztül, és milyen zenék, előadók vagy alkotások szolgáltak a modell tanulási folyamatának alapjául.
A beszélgetés egyik legfontosabb része természetesen a szerzői jog kérdése volt. Bíró Zsolt kiemelte: a jelenlegi jogi szabályozás szerint szerző csak természetes személy, vagyis ember lehet. Maga az AI használata ugyanakkor nem tiltott, a kérdés sokkal inkább az, hogy pontosan hol kezdődik az emberi alkotómunka, és milyen szinten van jelen benne a kreativitás.
A puszta promptolás például önmagában nem feltétlenül tekinthető alkotási folyamatnak. Bíró egy egyszerű hasonlattal érzékeltette a problémát:
Attól, hogy valaki megkér egy festőt, hogyan fesse le a falat, még nem válik festővé. Ha azonban az elkészült anyagot valaki továbbfejleszti, összerakja, és saját kreatív döntésekkel alakítja, már egészen más lehet a helyzet.
A határ azonban korántsem egyértelmű. Bíró Zsolt szerint a jogot és a jogászokat gyakran éri az a kritika, hogy le vannak maradva a technológiai fejlődéshez képest, de az AI esetében különösen nehéz egzakt módon meghatározni, mi számít kreatív tevékenységnek. A végső határvonalat így csak a bíróságok húzhatják meg egyelőre, akik az egyes ügyekben döntenek.
Ráadásul nemcsak az elkészült dal, hanem annak bemenete is fontos. Az AI-eszközök ugyanis valamilyen korábbi tudásból tanulnak.
A gép nem úgy érti a zenét, ahogyan az ember, hanem azt tanulja meg, hogy bizonyos helyzetekben milyen hangzás, dallam vagy zenei megoldás szokott alapvetően következni vagy jelen lenni.
Az AI használatának egyik motivációja nyilván az lehet, hogy ezek az eszközök gyorsak és olcsók: amit egy emberi alkotó vagy szakember akár egy hét alatt készít el, azt egy AI-eszköz néhány másodperc vagy perc alatt létrehozhatja. Ha viszont az AI által létrehozott művek után valaki jogdíjhoz jut, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy abból azoknak az előadóknak és alkotóknak is részesedniük kellene-e, akiknek a zenéiből az adott modell megtanulta, milyen legyen az elkészült dal.
Horváth Gergely szerint a nyár egyik fontos fejleménye volt, hogy végre megpróbálták pontosabban megfogalmazni, hol tart jelenleg a folyamat. Szeptembertől a Suno esetében a korábbi teljes szabadság helyét az önszabályozás veszi át – legalábbis ezt állítják –, ami újabb lépés lehet afelé, hogy az AI-zene és a hagyományos zeneipar viszonya rendezettebbé váljon.
A Spotify új, Mix nevű funkciója azonban, amely szerint szabadon lehet remixeket készíteni, szintén felvetette a kérdést, hogy hol húzódjon a határ. Lotfi Begi szerint ahhoz, hogy valaki egy másik előadó zenéjéből remixet készítsen, alapvetően szükség kellene lennie az eredeti előadó beleegyezésére és arra is, hogy az új változat megfelelő minőséget képviseljen. Az AI azonban azt is lehetővé tette, hogy gyakorlatilag bárki nagyon könnyen készítsen hasonló tartalmakat.
Horváth Gergely szerint az AI-cégek igyekeznek jó színben feltűnni ezen a területen: egyre többet beszélnek engedélyekről, díjazásról és átláthatóságról. A folyamat eleje ugyanakkor kifejezetten vonzó, hiszen a technológia a kreativitás egyfajta alapállapotát teszi mindenki számára hozzáférhetővé. Az viszont már jóval elgondolkodtatóbb, hogy mindez hosszú távon milyen következményekkel jár a zeneiparra nézve.
A közönség reakciója szintén érdekes kérdés. Lotfi Begi szerint a szakmában sokszor elhangzik, hogy a gép nem tudja az ember helyét átvenni, ő azonban a saját barátainál is azt tapasztalja, hogy amikor egy AI által készített zene szól a háttérben, sokszor neki kell felhívnia rá a figyelmüket. A válasz pedig gyakran egyszerűen annyi:
Dehát ez nagyon jó!
És talán éppen ez az egyik legfontosabb pont. A hallgató számára ugyanis nem feltétlenül az a legfontosabb, hogyan született egy dal, hanem az, hogy működik-e. Ha pedig egy mesterséges intelligencia által létrehozott zene eljut a világ különböző pontjaira, bekerül a bulikba, és egy DJ-szett csúcspontjává válik, akkor a technológia már nem csupán kísérlet, hanem egy alkotó is. Még ha nem is úgy, mint egy ember.
Az AI viszont már kitermelt egy nagy slágert – és a kerekasztal résztvevői szerint könnyen lehet, hogy ez még csak a jéghegy csúcsa.
(Borítókép: Bella Levente, Lotfi Begi, Bíró Zsolt és Horváth Gergely 2026. szeptember 7-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Napi