Grönland egyre fontosabbá válik az EU számára a megnyíló északi hajózási útvonalak, az ásványkincsek és a sarkvidéki biztonság okán – mondta Marc Jacobsen a Dán Királyi Védelmi Kollégium kutatója. A sziget ugyan évszázadok óta Dánia külbirtoka, de egészen mostanáig nem foglalkozott vele senki különösebben, hiszen a zord időjárás és a nagyon alacsony lakosságszám nem indokolta a kiemelt figyelmet. Az említett nyersanyagok ugyan roppant értékesek, de kitermelésük nehézkes és nagyon drága, ahogy a grönlandiak se örülnének annak, ha a szigeten megjelennének a külföldi bányavállalatok. 

Grönland hirtelen érdekes lett

Donald Trump kijelentései azonban rávilágítottak Grönland furcsa helyzetére, amely nem tagja az Európai Uniónak, de a Dán Királyságnak igen, a helyi lakosság kulturálisan pedig közelebb áll Amerikához, mint Európához. Az amerikai elnök nyílt fenyegetései Grönland megszállásáról arra indította az Európai Uniót, hogy az eddiginél jobban törődjön a szigettel, ennek eredménye az Európai Bizottság elnökének látogatása is.

 Ez 530 millió eurós segítség, vagyis Trump kijelentései anyagilag kifizetődtek Grönlandnak. Ugyancsak érdekes egybeesés, hogy Von der Leyen épp akkor látogatott Grönlandra, amikor elkezdődött az Arktikus Pajzs NATO-hadgyakorlat tíz ország katonáinak részvételével. 

Bár amerikai részről semmi se történt, az üzengetések folyamatosak. Trump közösségi oldalán időről időre megjelennek feliratok, képek, amelyek a jeges szigetet ábrázolják „Hello, Grönland!” felirattal. Augusztusban egy olyan hír is felröppent, hogy egy amerikai olajtársaság bányászás előtti felméréseket végez a sziget keleti részén. A koncessziót a texasi vállalat még a 2021-ben bejelentett kutatási moratórium előtt szerezte, így eljárása jogszerű, ám a lakosság cseppet se örül neki. 

Támogatásból finanszíroznák az elszakadást

Grönland szorult helyzetben van, ugyanis a támogatások nélkül képtelen lenne egyedül fennmaradni, nem beszélve hosszú távú céljáról, a teljes függetlenségről. A grönlandiak nem szeretik a Dániától való függőséget, ugyanakkor Koppenhága tartja fenn a gazdaságukat, így furcsa mód az európai segítség épp azt segíti elő, hogy Grönland leszakadhasson Európáról. Ennek egy fontos része lehetne az amerikai olajcégek segítsége, amely viszont könnyen a másik nagyhatalom karjaiba sodorná őket.

Európa számára az északi tengeri átjáró esetleges megnyílásakor különösen fontos Grönland, ennek is köszönhető Von der Leyen gesztusa. Óvatosságra inthet ugyanakkor a régióban nemrég lezajlott népszavazás eredménye. Izland ugyan teljesen független állam, de hasonlóan Grönlandhoz a lakosság úgy döntött, nem kér inkább az Európai Unióból még akkor se, ha az első látásra anyagilag megérné neki. 

Borítókép: Ursula von der Leyen a grönlandi és a dán miniszterelnökkel a jeges szigeten (Fotó: MADS CLAUS RASMUSSEN)