BulvárSzerző: blikk 5 napja 6 percnyi olvasás
A legtöbb fogyasztó megvan róla győződve, hogy az alkoholmentesként árult sörökben egyetlen csepp alkohol sincs. A nemzetközi és hazai jogszabályok szerinti határértékek azonban meglepő valóságot takarnak, hiszen számos termékben jelen van a vegyület. Ezért nem árt tisztában lenni a pontos részletekkel, különösen, ha egészségi vagy vallási okokból kerülik a szeszes italokat.
A nyári hőségben vagy a baráti összejöveteleken egyre többen nyúlnak az alkoholmentes sörök után, azt gondolva, hogy teljesen mentesülnek a szesz káros hatásaitól (beleérve a közúti szondáztatást). Az áruházak polcain sorakozó, vonzó csomagolások és a címkéken nagy betűkkel hirdetett "mentes" státusz azonban sok esetben nem jelent abszolút nullát. A görög In portál beszámolója szerint a sörfőzési technológiák és a törvényi szabályozás sajátosságai miatt ezek az italok a valóságban nyomokban szinte mindig tartalmaznak alkoholt.
Az európai és nemzetközi szabályozások túlnyomó többsége nem követeli meg a teljes alkoholmentességet ahhoz, hogy egy terméket alkoholmentesként lehessen értékesíteni. A legtöbb országban – köztük az Európai Unió tagállamaiban – a jogszabályok engedélyezik, hogy az úgynevezett alkoholmentes söröknek akár 0,5 térfogatszázalékos (ABV) alkoholtartalomuk legyen.
Ez azt jelenti, hogy a címkén szereplő megnevezés nem egy kémiai tisztaságot, hanem egy törvényi határértéket jelöl. Bár egy 0,5 százalékos sör elfogyasztása normál körülmények között nem vált ki érezhető bódultságot vagy mámoros állapotot, az anyag jelenléte tagadhatatlan. Léteznek olyan kifejezetten szigorú eljárással készülő italok is, amelyeknél a gyártók 0,0 % jelzést használnak, de a gyártási technológia korlátai miatt még ezeknél sem zárható ki az alkohol minimális, kimutatható jelenléte.
Ez is érdekelhetiMiért marad meg egyes sörökben a magas, krémes hab, míg másoknál szinte azonnal eltűnik a vastag és szilárd hatású fehér sörszalag? Erre a kérdésre régóta keresik a választ a „szesztudomány” kutatói. A felület fizikájával foglalkozó tudósok nemrég felfedezték a sörfőzés Szent Grálját: a stabil sörhab képletét, egy áttörést, amelynek az előnyei messze túlmutatnak a sörgyártáson.
A sörfőzés alapvető kémiai és biológiai folyamata a erjedés, melynek során az élesztő a gabonában található cukrokat alkohollá és szén-dioxiddá alakítja át. Az alkoholmentes variációk előállítására a gyártók alapvetően kétféle technológiai utat követnek, ám egyik sem garantálja a tökéletes nulla százalékos végeredményt.
Az egyik elterjedt módszer az erjedési folyamat korai megszakítása vagy speciális, alacsony cukorátalakító képességű élesztőtörzsek alkalmazása. Ebben az esetben a sörlében alig képződik szesz, viszont az ital ízvilága gyakran édesebb, éretlenebb marad. A másik, modernebb eljárás a már kész, alkoholos sör utólagos dealkoholizálása. Ezt vákuumdesztillációval vagy reverz oszmotikus szűréssel végzik. Bár ezek a finomítási technológiák rendkívül hatékonyak, az alkohol utolsó frakcióinak teljes eltávolítása az íz- és aromaanyagok súlyos roncsolódásával járna, így a gyártók leállítják a folyamatot a megengedett 0,1–0,5%-os tartományban.
Bár az átlagos fogyasztók számára a fél százalékos alkoholtartalom elhanyagolható mennyiségnek tűnik, bizonyos célcsoportoknál mégis komoly problémát jelenthet. A várandós és szoptató édesanyák számára az orvosi ajánlások zéró toleranciát írnak elő, hiszen a legkisebb mennyiségű szesz is átjuthat a méhlepényen vagy az anyatejbe.
Meglepő, de nemcsak az italokban van alkohol, hanem egy sor termékben, amire nem is gondolnánk: Illusztráció: Blikk / ChatGPT
Hasonlóan kritikus a helyzet a gyógyuló alkoholfüggők esetében. Számukra nem feltétlenül az ételben vagy italban lévő fiziológiai hatás jelent veszélyt, hanem a sör jellegzetes íze és az illata, valamint a szájszervben megmaradó halvány alkoholos utóíz, amely pszichológiai ingerként visszesést válthat ki. Szintén óvatosságot kíván a helyzet bizonyos gyógyszereket szedőknél, illetve a vallási okokból az alkoholtól szigorúan tartózkodóknál.
A tisztánlátás érdekében érdemes megjegyezni, hogy az alkoholmentes sörökben található minimális szeszmennyiség nem egyedülálló a mindennapi táplálkozásunkban. Számos olyan hétköznapi élelmiszert fogyasztunk, amelyben a természetes érési és erjedési folyamatok miatt pontosan ugyanannyi, vagy akár több alkohol halmozódik fel, mint egy 0,5%-os sörben. A túlérett banán, a frissen facsart gyümölcslevek, a kovászos kenyerek, a kefírek és kvésbé a joghurtok mind tartalmazhatnak 0,2% és 0,5% közötti alkoholt.