BulvárSzerző: blikk 5 napja 13 percnyi olvasás
Már 6 évvel ezelőtt tudhatták a Külügyminisztériumban, hogy az egyik cég a beszerzési ár közel háromszorosáért adta tovább a koronavírus-teszteket a tárcának. A most kiszivárgott minisztériumi feljegyzés szerint felmerült a különbözet visszaszerzésének lehetősége is, végül azonban nem tudni, hogy történt-e bármilyen érdemi intézkedés.
Egy 2020-ban készült külügyminisztériumi feljegyzés szerint a tárca már a koronavírus-járvány első évében tudhatott arról, hogy egyes cégek jelentős árréssel adták tovább a Covid-védekezéshez beszerzett eszközöket. A 444 birtokába került dokumentumok alapján a minisztériumban hat vállalat beszerzéseit vizsgálták, és felmerült az is, hogy tárgyalni kellene velük az általuk realizált „haszon” visszaszerzéséről.
Az egyik érintett cég a Speciál 99 Külkereskedelmi Kft. volt, amely 30 ezer Covid19-gyorstesztet vásárolt Kínában. A külügyminisztériumi feljegyzésben azt írták: „Vezetői döntés kérdése, hogy a céggel tárgyalásokat folytatunk-e a beszerzés során realizált 384 000 Dollár összegű »haszonnal« kapcsolatban (a teljes vételár 67,37 százaléka), mivel háromszoros áron adta tovább számunkra az általa beszerzett termékeket.”
A számok alapján a minisztérium 570 ezer Dollárt fizetett a tesztekért, miközben a Speciál 99 Kft. 186 ezer dollárért szerezte be azokat. Ez azt jelenti, hogy darabonként 6,2 dollárért vásárolta meg, majd 19 dollárért adta tovább a Külügyminisztériumnak. A különbséget a szállítási költség sem magyarázza, mivel a teszteket Pekingben adták át, és az ezt követő hazaszállítás költsége már a minisztériumot terhelte.
A külügyminisztériumi háttéranyag összesen hat cég beszerzéseit részletezte. A TMT Technics, a Pro Concept, az OTT-ONE, a Gyömrői-sarok Projekt és a Marosport mellett a Speciál 99 Kft. szerepelt a dokumentumban. Mindegyik vállalatnál megjegyezték, hogy vezetői döntés kérdése, tárgyalnak-e az adott céggel az úgynevezett „haszonról”.
A dokumentumot „Háttéranyag az egyes termékeket eltérő áron számlázó cégekkel kapcsolatban felmerült problémákról” címmel látták el. Bár nincs rajta sem dátum, sem aláírás, a 444 szerint információik alapján 2020 végén készülhetett. A lap úgy tudja, hogy az irat a kormányváltás után, a minisztériumi átvilágítás során került elő.
A Covid-beszerzések ügye az új kormány számára kiemelt jelentőségű. A mintegy 300 milliárd forint kiadással járó lélegeztetőgép- és egyéb beszerzések miatt Orbán Anita külügyminiszter hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést.
A 444 információi szerint az ügy hátterében egy 2020 végi NAV-eljárás állt. Az adóhatóság pótlólagos vámeljárást akart lefolytatni a lélegeztetőgépek, védőfelszerelések és tesztek miatt, többek között azért, hogy kiderüljön, a beszerzett eszközökből mennyit használtak fel vagy osztottak ki.
Az akkori uniós szabályok alapján ugyanis egy ideig nem kellett áfát és vámot fizetni az egészségügyi célra, belföldön felhasznált eszközök után.
A NAV a rendelkezésére álló fuvarlevelek, illetve azok egyes esetekben csak részlegesen meglévő adatai alapján számolta ki a fizetendő áfát. Ezekből derültek ki az egyes cégek beszerzési és eladási árai közötti különbségek is. A fuvarlevelet a behozatali eljárás során az áruhoz a küldő fél, vagyis az adott cég mellékelte.
Bár az uniós mentesség határidejét kétszer is meghosszabbították, a NAV a pótlólagos vámeljárást 2020 végén lefolytatta, az áfát pedig befizették.
A Covid-beszerzésekben ennél jóval több vállalat vett részt, a háttéranyagban azonban csak azokról a cégekről írtak, amelyek esetében eredeti fuvarlevelek álltak rendelkezésre. A Fideszhez több szálon kötődő Fourcardinal sem szerepel a dokumentumban. A 444 szerint ennek az lehetett az oka, hogy a cég az árut más módon vámolta le, mint a felsorolt vállalatok.
A beszerzési és eladási árak közötti különbségekről Velkey György László, a Külügyminisztérium államtitkára is közölt részleteket. Ő azonban a minisztériumi iratokban szereplő összegeket lekerekítette.
A Speciál 99 Külkereskedelmi Kft. esetében Velkey 130 millió forintos különbségről írt, a dokumentumok szerint azonban a pontos összeg 129,5 millió forint volt.
A TMT Technics 1208 lélegeztetőgépet szerzett be 24,4 millió euróért. A minisztérium ezeket 35,3 millió euróért vásárolta meg, vagyis a különbség 10,8 millió euró, akkori árfolyamon mintegy 3,96 milliárd forint volt. Ez 34,08 százalékos eltérést jelent.
A Pro Concept Tanácsadó Kft. 727 lélegeztetőgépet, valamint maszkokat, teszteket és overálokat vásárolt. Velkey közlése szerint 32 millió eurót fizettek ezekért, a Külügyminisztérium pedig 49 millió eurót adott értük. A pontos különbség 16,89 millió euró, azaz mintegy 6,155 milliárd forint volt, ami 34,68 százalékos eltérés.
Az OTT-ONE Nyrt. 500 lélegeztetőgépet szerzett be. A minisztériumi iratokban szereplő számítás szerint a beszerzési és az eladási ár közötti különbség 1,5 millió dollár, vagyis akkori árfolyamon körülbelül 506 millió forint volt. Ez 10,36 százalékos eltérést jelentett.
A Gyömrői-sarok Projekt Szolgáltató Kft. 25,1 millió dollárért szerzett be maszkokat és kesztyűket, amelyeket a Külügyminisztérium 27,7 millió dollárért vásárolt meg. A pontos különbség 2,595 millió euró, vagyis mintegy 875,8 millió forint volt, ami 9,37 százalékos eltérés.
A Marosport Kereskedelmi Kft. 12,1 millió dollárért vásárolt maszkokat, kesztyűket és köpenyeket, a minisztérium pedig 17,6 millió dollárt fizetett értük. A különbség 5,47 millió dollár, mintegy 1,8 milliárd forint volt. Ez 31,08 százalékos eltérést jelentett.
Velkey szerint a hat cégnél összesen 15,5 milliárd forintos különbségről volt szó. Az államtitkár ezt úgy fogalmazta meg, hogy „ennyi tűnt el valahol a külföldi eladók és a bukott magyar kormány közötti úton”.
A külügyminisztériumi háttéranyag ugyanakkor arra utal, hogy a tárca sem látta teljesen tisztán a különbségek hátterét. A dokumentumban például azt írták, hogy a „haszonból” le kell vonni a szállítási költséget, annak összegét azonban nem részletezték.
A háttéranyag szerint a 30 ezer tesztet szállító cég kivételével minden vállalatnál felmerült, hogy korrekciós számlát kell kérni a módosított vámeljárás miatt. A tesztek esetében erre azért nem volt szükség, mert a vonatkozó jogszabályok alapján nem kellett utánuk vámot fizetni.
A dokumentum alapján nem világos, hogy a feljegyzés pontosan milyen vezetői szintig jutott el. A minisztériumi iratok között azonban a 444 szerint nincs nyoma annak, hogy a különbözetek visszaszerzése érdekében ténylegesen történt volna valamilyen intézkedés.
A lap megkereste a még működő érintett cégeket is. Azt kérdezték tőlük, miért adták tovább drágábban az eszközöket a Külügyminisztériumnak, kereste-e őket annak idején a tárca az árkülönbségek miatt, illetve számítanak-e arra, hogy egy esetleges nyomozásban érintettek lehetnek. A cikk megjelenéséig egyik megkeresett cég sem válaszolt.
A háttéranyag a GR Technologies nevű malajziai céget is megemlíti, de ezt az ügyet külön kezelték. A dokumentum szerint azért, mert „külön folynak tárgyalások felsővezetői szinten”, ráadásul korábban már készült egy külön összefoglaló a három szerződés problémáiról.
A malajziai vállalattal 6258 lélegeztetőgépre szerződött a Külügyminisztérium, összesen 178 milliárd forint értékben. A cég így a teljes Covid-beszerzési összeg több mint felét vitte el.
A 444 korábbi beszámolói szerint a Datuk Vinod Sekhar malajziai üzletember tulajdonában álló vállalat az uniós átlagár mintegy hatszorosáért szállította a gépeket. A vételárból 2,8 milliárd forintot a tulajdonos magánszámlájára utaltak.
Az adatok nyilvánosságáért a Transparency International pert indított, a Kúria azonban végül úgy döntött, hogy csak a kért adatok egy része ismerhető meg. Addigra a Külügyminisztérium állítása szerint az iratok egy részét – köztük az átláthatósági nyilatkozatokat – megsemmisítették.
A 444 úgy tudja, hogy két évvel ezelőtt született döntés arról, hogy a minisztérium 25,1 milliárd forintot próbál visszaszerezni a cégtől. Az összeg jelentős része a tanúsítvány nélkül érkezett 729 lélegeztetőgéphez kapcsolódik, amelyek esetében a Külügyminisztérium elmulasztott időben reklamálni. Arról azonban nincs információ, hogy a visszaszerzési eljárás jelenleg hol tart.
A Covid-beszerzésekben részt vevő cégek már évekkel ezelőtt is komoly kritikákat kaptak. A 444 szerint a beszerzésekből egy, a kormányhoz és a Fideszhez közel álló szűk kör rövid idő alatt jelentős vagyonra tett szert. A lap korábbi összesítése szerint a lélegeztetőgépek 21 milliárd, a vakcinabiznisz 5 milliárd, a Covid-tesztek pedig közel 1 milliárd forintnyi osztalékot termeltek, így az érintett cégek összesen mintegy 27 milliárd forinthoz jutottak.
Most azonban az is kiderült, hogy milyen minőségű lélegeztetőgépeket vásároltak.
Egy előkerült dokumentum szerint egy katonaorvos annak idején 16 583 lélegeztetőgépet vizsgált meg. Ezek közül mindössze 8413-at talált kórházi használatra alkalmasnak. További 7874 gépet csak „súlyos kompromisszummal használható, de nem javasolt”, illetve „használata egyáltalán nem javasolt” minősítéssel látott el. Több készüléket pedig egyáltalán nem minősített.
A használatra nem javasolt, C kategóriába sorolt gépek között olyanok is voltak, amelyeknél az orvos szerint „a tekerőgombok nem rögzülnek a helyükön, többször a kezünkben maradtak”. Más készülékeket pedig eredetileg nem is kórházi felhasználásra terveztek.
Az orvos egy másik gépről azt írta, hogy az oxigénszintet szabályozó gomb „lötyög”, és 13-szor lehet körbeforgatni a két végállapot között, ami szerinte lehetetlenné tette a pontos beállítást.
Egy további készüléknél azt kifogásolta, hogy az oxigénszint fix volt, ami egy lélegeztetőgépnél elfogadhatatlan. A kínai feliratok miatt ráadásul az interneten elérhető leírás alapján sem volt egyértelmű, hogy az oxigénszint nem állítható. Az orvos ezért a gép visszautasítását javasolta.
A 444 beszámolója szerint ezekből a készülékekből is több százat vásárolt a Külügyminisztérium. Velkey szerint a minisztériumban később két kategóriába sorolták az orvos által vizsgált gépeket: „kiváló” és „jó” minősítést kaptak.
A kórházi használatra alkalmas készülékek kerültek a „kiváló” kategóriába, míg minden más gép a „jó” kategóriába került – még azok is, amelyeket a katonaorvos használhatatlannak vagy használatra nem javasoltnak minősített.
Velkey állítása szerint a minőségi problémákkal küzdő, adott esetben használatra alkalmatlannak ítélt lélegeztetőgépek közül is kerültek kórházakba és szociális intézményekbe.
Napi