Előretörő AfD, összeomló CDU, taktikázó balosok

A mindössze 2,1 millió lakosú, kelet-németországi Szász-Anhaltban tegnap mintegy 1,7 millióan járulhattak az urnákhoz. Ez a szám a német választók csupán 2,5 százalékát teszi ki, de a részvételre jogosultak teljes lakossághoz mért arányából is kikövetkeztethető, hogy az átlagos életkort tekintve Németország legidősebb szövetségi államáról beszélünk.

A részvétel az 1990-es újraegyesítés óta egyszer sem szökött még ilyen magasra a Magdeburg központú tartományban.

A szász-anhalti választók elsöprő többsége, 77,8 százaléka elment szavazni,

ami önmagában jelzi, hogy a helyi és az országos (és akár a nemzetközi) közvélemény magasra tette a voksolás tétjét, ami tovább élezte és fokozta a hangulatot.

Végül a 27 listán és/vagy egyéniben induló pártból hatan jutottak be a szász-anhalti törvényhozásba.

• Az Alternatíva Németországnak a listás szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, ami az euroszkeptikus és bevándorlásellenes tömörülés valaha volt legjobb eredménye bármely német tartományban. Ugyanakkor nem ez az első alkalom, hogy az AfD első helyen végzett valahol: 2024-ben Thüringiában a voksok harmadával már befutottak elsőként – noha kormányt nem tudtak alakítani –, ami önmagában történelmi mérföldkőnek számított Adolf Hitler 1945-ben feloszlatott náci pártja után.

  Az AfD öt év alatt több mint 22 százalékpontot erősödött,

  már amennyiben az előző szász-anhalti szavazással vetjük össze a mostani eredményüket.
• Második helyen a CDU végzett 17,3 százalékkal, a Sven Schulze tartományi miniszterelnök vezette kereszténydemokraták ugyanakkor

  jóval a várakozások alatt teljesítettek.

  Kivétel nélkül az összes közvélemény-kutatás 22-23 százalékra mérte a szövetségi kormánykoalíció nagyobbik erejét Szász-Anhaltban, de végül nem ugrották meg a 20 százalékos lécet sem. A CDU az előző, 2021-es választáshoz képest több mint 10 pontot veszített a támogatottságából.

Germany, Preliminary final election result:Saxony-Anhalt regional parliament electionAfD (ESN): 43.8% (+23.0)CDU (EPP): 17.2% (-19.9)SPD (S&D): 9.3% (+0.9)GRÜNE (Greens/EFA): 8.9% (+3.0)LINKE (LEFT): 8.6% (-2.4)BSW (NI): 5.3% (new)FDP (RE): 2.6% (-3.8)FW (RE): 1.2%… pic.twitter.com/BVsAcCnb7Q https://t.co/BVsAcCnb7Q

— Europe Elects (@EuropeElects) September 7, 2026

• Harmadik helyen a szociáldemokraták futottak be a voksok kicsivel több mint 9 százalékával. Az SPD nemcsak a szövetségi kormányban, hanem a szász-anhalti kabinetben itt ott ült eddig a CDU mellett. Miután több felmérés is a bejutási küszöb, azaz 5 százalék környékére mérte a balközép pártot,

  az egyébként CDU-val vagy a Baloldallal szimpatizáló választók valószínűleg taktikusan átszavazhattak az SPD-re, nehogy kiessenek a magdeburgi törvényhozásból.

  Attól tarthattak ugyanis, hogy a kevesebb párt között történő mandátumelosztás elősegítheti az AfD-s többség kialakulását.
• Hasonló szaavzói gesztusban részesülhettek a Zöldek is, akik 8,9 százalékot kaparintottak meg, noha előzetesen csak 5-6 százalék környékére mérték a támogatottságukat.
• Az SPD és a Zöldek választói kisegítésének áldozatául esett a Baloldal, amely a 12 százalék körüli várakozásokat alulteljesítve csupán 8,6 százalékot kapott. Harmadik helyett tehát ötödik helyen ért a finisbe.
• A tegnapi exit pollok alapján hatalmas kérdés volt, hogy a Baloldalból kiszakadt, társadalmi kérdésekben konzervatív álláspontot képviselő Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) bejut-e a magdeburgi törvényhozásba. Az újonc BSW végül egy hajszállal ugyan, de megugorta a küszöböt, és 5,3 százalékot szerzett.
• Az eddigi kormánykoalíció harmadik, egyben legkisebb tagja azonban kiesett a Landtagból. A piacpárti liberális FDP-re a választók mindössze 2,6 százaléka ikszelt.

Az abszulút többségtől egy hajszálra

Szász-Anhalt 83 fős tartományi parlamentjét vegyes arányos rendszerben választják, 41 mandátumot egyéni körzetekben osztanak ki, 42-t pedig listán. Az egyénik közül 38-ban nyert az AfD, 3-ban pedig a Baloldal, így a többi négy párt listáról jutott be.

A végső mandátumarányokat azonban a listán elért szavazatarány (Zweitstimme) határozza meg,

a rendszer ezáltal sokkal kevésbé torzít a győztes javára, mint például a szintén vegyes, "kétikszes" rendszert alkalmazó Magyarországon.

Mindez azt jelenti, hogy

• az AfD összesen 39 mandátumra számíthat,
• a CDU 15-re,
• az SPD, a Zöldek és a Baloldal 8-8-8-ra,
• a BSW pedig ötre.

A legnagyobb mandátumveszteséget a CDU könyvelheti el 25-tel kevesebb képviselővel, míg az AfD a mostaninál 16-tal több helyet foglalhat el a jövőben. A Baloldal négy, az SPD egy mandátumot veszített, míg a Zöldek kettővel lettek gazdagabbak a 2021-es eredményekhez képest. A 2024-ben alapított BSW most jutott be először a magdeburgi parlamentbe, míg az FDP a korábbi hét képviselőről lenullázódott.

Gyors fejszámolás alapján megállapíthatjuk, hogy az AfD tehát elmaradt az abszolút többség megszerzésétől, a keletnémet tartomány önálló kormányzásához ugyanis 42 képviselőre lenne szüksége.

Alice Weidel, az AfD szövetségi társelnöke úgy véli, hogy pártja egyértelmű kormányalakítási megbízást kapott Szász-Anhaltban.

Ez történelmi eredmény és világos kormányalakítási megbízás. [...] A legerősebb pártnak jut mindig a feladat, hogy kormányt alakítson

- jelentette ki az exit pollok megjelenése után az MTI szerint.

A Weidel által sürgetett kormányalakítás azonban nem fog könnyedén menni az abszolút többség híján.

Koalíciós matematika

Az eredmények tükrében több opció is felmerülhet a kormányalakításra. Az első, hogy az AfD tartományi "csúcsjelöltje", Ulrich Siegmund kisebbségi kormányt alakít, és bizonyos ügyek mentén igyekszik együttműködni a többi párttal.

A kisebbségi kormányzástól Siegmund elzárkózott,

valószínűleg az instabilitás és az állandó egyezkedés ódiumából kifolyólag, ami ráadásul lényegesen megnehezítené, hogy megvalósítsa a radikális fordulatot ígérő választási programját.

A második lehetőség a formális koalíció lenne, ettől azonban az összes párt elzárkózott. 

Mi mindig kezet nyújtunk, hogy egy jó Németország, és mindenekelőtt itt, egy jó Szász-Anhalt érdekében jó álláspontokat tudjunk érvényesíteni

- nyilatkozta Siegmund a más pártokkal való együttműködésről, de azt is hozzáfűzte, hogy jelenleg nem lát erre nyitott politikai erőt.

Nem véletlenül, a fősodorbeli pártok úgynevezett "tűzfalat" húztak az AfD köré, kizárva a politikai együttműködést a német titkosszolgálat által "bizonyítottan jobboldali szélsőségesként" számontartott párttal.

Mint emlékezetes, tavaly már az is óriási felhördülést váltott ki Berlinben, amikor a CDU az AfD-vel kiegészülve szavazott meg egy bevándorláspolitikai szigorítást előirányzó javaslatot. Friedrich Merzet már akkor a tűzfal ledöntésével vádolták, az ügyben pedig még Angela Merkel is megtörte a csendjét, és kritizálta utódját.

Egy szociáldemokrata miniszter és vezető zöld politikus augusztus végén beleállt abba, hogy az alkotmánybíróságnak be kellene tiltania az AfD-t négy keletnémet tartományban, mivel azok szervezeteit "etnonacionalisták" dominálják. Az AfD-vel való tartományi kooperació nemcsak a baloldalon, a CDU-ban is sokak számára vörös vonallal ér fel. Az ARD arról ír, a magdeburgi választási bulin néhány AfD-tag abban reménykedett, hogy a CDU néhány képviselőjét – legalább hármat – rá lehetne bírni arra, hogy megszavazzák Siegmundot tartományi vezetőnek. A következő lépésekről azonban mintha a helyi és az országos pártvezetés között is lennének ellentétek.

A királycsináló a bsw lehet, amely egyetlen pártként bírálja a tűzfal fenntartását, és nyitott a kooperációra az AfD-vel tartományi szinten.

Az AfD-hez hasonlóan populista és euroszkeptikus, a Németországba irányuló bevándorlást ugyancsak kritikusan szemlélő BSW tartományi listavezetője, Thomas Schulze kijelentette, vannak közös pontjaik az AfD-vel, ugyanakkor jelentős különbségeket lát az oktatás-, a gazdaság- és a szociálpolitikában. Az erősen újraelosztáspárti és háborúellenes BSW szintén megszüntetné az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatásokat, illetve fokozná az orosz gáz importját, mivel szerintük a klímavédelmi intézkedések terhét a gazdaságilag kiszolgáltatott rétegek viselik. A BSW társelnöke, Amira Mohamed Ali ugyanakkor közölte, nem fogják támogatni az AfD miniszterelnök-jelöltjét, Ulrich Siegmundot (ha a sorok között olvasunk, felmerülhetne, hogy a BSW tartózkodik a szavazáson, vagy Siegmund helyett egy külső szereplőt talán elfogad a kormányfői székben). A párt névadó alapítója,

Sahra Wagenknecht "politikai újrakezdést" sürgetett, de kizárta az AfD-vel való formális koalíciót, ám az együttműködést nem.

Harmadik lehetőségként ott van még az a forgatókönyv, hogy az AfD-n kívüli összes, azaz összesen öt párt koalícióra lép. A CDU-nak, SPD-nek, Zöldeknek és a Baloldalnak összesen 39 képviselője van, pontosan ugyanannyi, mint az AfD-nek egyedül. A BSW ebben az esetben szintén a mérleg nyelve lenne, velük kiegészülve már meglenne a "szélsőjobboldal-ellenes" többség. Ám elkerülhetetlenül felmerülne, hogy az ötpárti, szélsőbaloldaltól jobbközépig terjedő kényszerkoalíció mennyire összeegyeztethető a választók akaratával. A szinte menedzselhetetlen, káosszal fenyegető koalíció ráadásul végső soron csak még jobban az AfD malmára hajthatná a vizet.

A negyedik lehetőséget maga Siegmund is említette: új választás kiírása.

Ha szükséges, akkor csak új választások lesznek, amelyeken már 50 vagy 55%-ot kapunk

- nyilatkozta magabiztosan az AfD karizmatikusként leírt tartományi listavezetője.

Minek köszönhető az előretörés?

Az Infratest dimap kutatása alapján az AfD a legtöbb, megközelítőleg 170 ezer embert azok közül tudta mozgósítani, akik korábban nem voksoltak.

A hatalmas választási részvétel tehát egyértelműen a radikális jobboldalnak kedvezett,

olyanokat is el tudtak vinni az urnákhoz, akiket ezelőtt kevésbé érdekelt a politika.

Ez nem jelenti azt, hogy Siegmundéknak a korábban más pártokra szavazók közül senkit sem sikerült meggyőznie, sőt. Mint megírtuk,

a legnagyobb átáramlás a CDU felől történt, a kereszténydemokratákat mintegy 83 ezren hagyhatták faképnél.

Az FDP 17 ezer, a Baloldal pedig 12 ezer szavazót veszíthetett 2021-hez képest.

The growth in AfD support came, above all, from mobilising previous non-voters. pic.twitter.com/Qn2ZvXAsRC https://t.co/Qn2ZvXAsRC

— Tom Nuttall (@tom_nuttall) September 6, 2026

Az AfD szinte minden társadalmi csoportban tarolt. A CDU csak a 70 év felettiek körében tudta döntetlenre kihozni az állást, az AfD a 35 és 60 év közöttieknél volt a legerősebb. A felsőfokú végzettségűeknek csupán harmadát tudta megszólítani, de ezzel a diplomások körében is első helyen futott be. Az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők több mint fele rájuk ikszelt.

A mostani eredmény kapcsán elemzők általában kiemelik, hogy

Kelet-Németország – az egykori ndk – hosszú évek óta az AfD kulcsfontosságú bástyájának tekinthető, Szász-Anhalt pedig azon belül is termékeny táptalaj a tömörülés számára.

Az egész országban itt a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP, miközben óriási az elvándorlás: 1990-ben még a 3 milliót nyaldosta a tartomány lakossága, de mostanra 2 millió közelébe zuhant. A BBC nemrég hosszú elemzésben részletezte, hogy az alacsony születési ráta miatti elöregedés és népességcsökkenés hogyan fedi fel az egykori Nyugat- és Kelet-Németország közötti gazdasági és társadalmi szakadékokat.

Az Infratest dimap felmérése szerint a legtöbben a bűnüldözést, a menekültpolitikát, a keletnémet érdekek képviseletét, illetve a gazdaságot és az energiaellátást tekintik az AfD legnagyobb erősségeinek. A Politico is kiemelte, hogy

az AfD helyi felfutásában kulcsszerepet tölt be az Ostalgie, azaz az NDK iránt érzett nosztalgia

– amit a Kádár-rendszer által nyújtott szociális biztonság "visszasírásával" lehetne magyar párhuzamba állítani. Erre rárakódik a keletnémetek (Ossik) által oly gyakran kifogásolt lenézés nyugatnémet részről, az egyik napról a másikra történő, gazdasági sokkal járó "beolvasztás" az NSZK-ba, illetve az, hogy a volt NDK mai napig nem dolgozta le a "lemaradását" a nyugatnémet tartományokkal szemben. Miután az utóbbi években egész Németország gazdasága stagnál, és az elszálló infláció rengeteg embernek mindennapi kihívást jelent, sok keletnémetben csak nőtt a neheztelés a volt NSZK, valamint a szövetségi kormány felé.

Szász-Anhalt lakosainak fele véli úgy, hogy a német életszínvonalhoz képest neki kevesebb jut, az AfD támogatói körében ez az arány pedig 66 százalékra emelkedik.

Az AfD hagyományosan rájátszik a kelet- és nyugatnémet ellentétekre – melyekre a hagyományos pártok nem igazán tudtak eddig választ adni –, a mostani kampányban pedig hatványozottan így tett a BSW-vel egyetemben. Ez a stratégia pedig úgy látszik, kifizetődött.

Miközben több elemző kétségbe vonja az AfD felkészültségét Szász-Anhalt kormányzására,

a cdu csúfos veresége egyértelmű nyomás alá helyezi Friedrich Merz kancellárt.

Kérdés, mennyire lesz fenntartható ez a bizonyos "tűzfal" a jövőben, bár úgy tűnik, hogy a baloldali és centrumpártok nem kívánnak engedni belőle.

A rekordalacsony, 13 százalékos népszerűségi mutatóval küszködő Merz leváltásáról már hetek óta pusmognak Berlinben, a mostani eredmény pedig újabb muníciót ad azok kezébe, akik új vezetőt ültetnének a kancellári székbe. A CDU egyik fő problémája Szász-Anhaltban a szövetségi kormány rendkívüli népszerűtlensége volt, a szavazók 59 százaléka szerint ugyanis a Merz-kabinet "büntetést" érdemelt a tartományi választáson.

Meglátjuk, hogy Merz vagy valaki más képes-e megakadályozni a német politikai elit legnagyobb rémképét: hogy az AfD adja a következő szövetségi kancellárt, ezzel az európai és nemzetközi politikát is feje tetejére fordítva.

Alice Weidel úgy nyilatkozott, az eredmény tükrében előrehozott szövetségi választásra számít, a mostani kancellárt pedig szerinte decemberig le fogják cserélni.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Clemens Bilan