GazdaságSzerző: vg 5 napja 3 percnyi olvasás
Magyar Péter hivatalba lépése óta lényegében nem volt olyan intézkedése a kormánynak, amely lecsorgott volna a magyar háztartások szintjére.
„A fogyasztás erős maradt. A háztartások tudnak miből költeni” – ezt találta mondani Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter múlt csütörtökön egy Facebook-posztban, amely azt próbálta bizonygatni, hogy a Tisza-kormány megalakulása óta valósággal szárnyal a magyar gazdaság. Kapitány István már hetek óta folytat sikerpropagandát, közben pedig elég nagy bűvésztrükköket mutat be a számokkal.
A miniszter kijelentése azért is meglepő, mivel Magyar Péter mindössze négy hónappal ezelőtt lépett hivatalba. Ilyen rövid idő alatt nem volt és nem is lehetett olyan döntése a frissen alakult kormánynak, amelyet a magyar háztartások közvetlenül megérezhettek volna a pénztárcájukon keresztül.
Valójában egyelőre inkább az előző kormány intézkedései hajtják a fogyasztást.
A mostani kormány az elmúlt hónapokban inkább az előző kormány jogi ellehetetlenítésével, közjogi vezetők – például Sulyok Tamás –, illetve alkotmánybírók eltávolításával töltötte az idejét, mint az emberek hétköznapi megélhetésének javításával. Így történhetett meg, hogy fontosabb volt a Tisza-kormánynak Orbán Viktor miniszterelnökként való visszatérésének megakadályozása, mint az autósokat védje az üzemanyag-áremelkedések ellen, amiről Kármán András pénzügyminiszter is úgy vélekedett, hogy
ilyen körülmények között, ennél többet nem lehet tenni a magyar autót használó állampolgárok érdekében.
Abban egyébként igaza van, Kapitány Istvánnak, hogy a fogyasztás erős, a második negyedévben is GDP 4 százaléka fölött volt, de ez így volt már tavaly is, amikor a konjunktúraindexek alacsonyabbak voltak a mostaninál.
Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy két kivétel akad a kormány jóléti intézkedéseit illetően. Az egyik az iskolakezdési támogatás, amelyet augusztusban folyósítottak a családoknak. Igaz, a kampányígérettel szemben nem 100 ezer, hanem 50 ezer forintot, és nem 700 ezer családnak, hanem 400 ezer gyermek után.
A másik a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, ami szeptember elsejétől lép életbe. Itt sem sikerült azonban teljesíteni a választási ígéreteket. A kampányban Magyar Péter még az összes gyógyszer áfamentességét ígérte, ebből azonban végül egy jócskán leszűkített kör lett, ami minden, csak nem érdemi segítség. Az intézkedés költségvetési kihatása mindössze 7 milliárd forint, így nem nehéz kiszámolni, hogy ez egy átlagos magyar állampolgár számára évente mindössze néhány száz forintos megtakarítást jelent.
Raádásul a kampányban a Tisza elnöke rengeteg olyan intézkedést ígért, amelyet azonnal végre akart hajtani. A teljesség igénye nélkül ilyen:
Az, hogy ezekből egyelőre nem lett semmi, persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy később sem valósulnak meg. Az viszont nem hányható a kormány szemére, hogy csak jövő januártól kezdi el csökkenteni az szja-t az átlagkereset alatt keresők számára. A legalacsonyabb keresetűek 9 százalékos szja-kulcsot fognak fizetni, ami már érezhető anyagi segítséget jelenthet sokaknak. Az alacsonyabb szja-kulcs, kiegészülve a dupla családi pótlékkal, a 200 ezer forintos nyugdíjas SZÉP-kártyával és a többi intézkedéssel összességében 1400-1500 milliárdot is kitehet, ami még mindig kevesebb, mint az előző kormány 1800 milliárdos jövedelmi transzfere.
Kapitány István Facebook-posztjának apropója a Központi Statisztikai Hivatal részletes, második negyedéves GDP-jelentése volt. Eszerint az április és június közötti három hónapban a magyar gazdaság éves alapon 1,7 százalékkal, míg negyedéves bázison 0,5 százalékkal bővült. Mindez a tárcavezető szerint azt bizonyítja, hogy „a magyar gazdaság újra növekedési pályán van”.
De nem ez volt az egyetlen furcsaság a múlt csütörtöki Facebook-posztban. A gazdasági és energetikai miniszter a GDP-adatok alapján történelmi sikerről beszélt, miután az agrárium nélkül számított, 2,1 százalékos második negyedéves növekedés szerinte messze a legjobb adat 2010 óta. Csakhogy a számok mást mutatnak.
Ha következetesen az agrárium nélkül számítjuk a GDP növekedését, akkor
A 2022-es növekedés még ennél is magasabb, mintegy 7,4 százalék volt. A koronavírus-járvány utáni visszapattanás idején, 2021-ben pedig 18 százalék feletti értéket találhatunk, persze ez akkor a rendkívül alacsony bázis miatt alakulhatott így.
A 2026-os 2,1 százalék ezekhez képest kifejezetten szerény növekedési ütemnek tűnik, így a miniszter következtetése minimum tényszerűen hibásnak mondható.
A tárcavezető posztjában kitért az ipar teljesítményére, amely 3,7 százalékkal, a szolgáltatásokéra, amelyek 1,9 százalékkal, illetve a háztartások fogyasztási kiadásaira, amelyek 4,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Ezekből azonban nem következik semmilyen, 2010 óta példátlan gazdasági teljesítmény.
Napi