GazdaságSzerző: vg 5 napja 3 percnyi olvasás
A kormány arra számít, hogy az Európai Bizottság a benyújtást követő egy hónapon belül javaslatot tehet az Európai Unió Tanácsának az elfogadott szankciós intézkedések megszüntetésére.
A kormány szeptember elején küldi meg Brüsszelnek azt az önértékelést, amelynek elfogadása megnyithatja az utat 4,2 milliárd eurónyi befagyasztott kohéziós pénz előtt. A további 2,2 milliárd eurós csomag ügyében októberben következhet a magyar beadvány, a két tétel együtt mintegy 2300 milliárd forintot jelent. A Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség a Portfolio megkeresésére közölte, hogy a kondicionalitási eljárás lezárásához szükséges írásbeli értesítést szeptember elején küldhetik meg az Európai Bizottságnak. A lap brüsszeli forrásai szerint az önértékelés már ezen a héten megérkezhet.
A kormány arra számít, hogy az Európai Bizottság a benyújtást követő egy hónapon belül javaslatot tehet az Európai Unió Tanácsának a 2022 decemberében elfogadott szankciós intézkedések megszüntetésére.
A kondicionalitási eljárásban 4,2 milliárd eurónyi kohéziós pénzt blokkoltak, az akadémiai szabadsághoz kapcsolódó feltétel miatt pedig további 2,2 milliárd euró vár felszabadításra.
sorsa dőlhet el a következő hónapokban. A folyamat szorosan összekapcsolódik az RRF-pénzekért folytatott augusztusi versenyfutással. Magyarország módosított helyreállítási tervében számos olyan jogállamisági vállalás szerepelt, amely a befagyasztott kohéziós források feltételeivel is átfedésben van.
A Miniszterelnökség szerint a július 10-én elfogadott módosított helyreállítási terv jogállamisági szupermérföldköveinek és mérföldköveinek augusztus 31-ig történt végrehajtása nagyrészt lefedte a kondicionalitási eljárásban tett magyar vállalásokat.
Ez azért fontos, mert a kormánynak így nem kell teljesen külön reformcsomagot végrehajtania a 4,2 milliárd euró felszabadításához. Az RRF érdekében elfogadott intézkedések jelentős része felhasználható a kondicionalitási eljárás lezárásánál is. A kabinet közlése szerint az ehhez szükséges jogalkotási munka már elkészült.
A Miniszterelnökség közölte: kulcsszerepe van az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében elfogadott 2026. évi XVIII. törvénynek, ami megerősítette az Integritás Hatóság hatásköreit és módosította a vagyonnyilatkozati rendszert. Rendezte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák összeférhetetlenségi szabályait is, továbbá rendelkezett ezen alapítványok törvényben meghatározott határidőig történő megszüntetéséről. A kabinet értékelése szerint ezzel teljesültek azok a jogalkotási követelmények, amelyek a kondicionalitási eljárás lezárásához szükségesek.
Ugyanakkor a 4,2 milliárd euró ettől még nem válik azonnal hozzáférhetővé, hiszen Magyarországnak előbb írásbeli önértékelést kell küldenie az Európai Bizottságnak arról, hogyan teljesítette a vállalásait. Ennek koordinálását a Miniszterelnökség végzi, a dokumentum pedig a tervek szerint szeptember elején kerül Brüsszelbe.
Amennyiben az Európai Bizottság elfogadja a magyar érvelést, a kormány várakozása szerint egy hónapon belül az EU Tanácsa elé kerülhet a 2022-ben meghozott intézkedések megszüntetéséről szóló javaslat.
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint szükség lehet az Európai Unió 2026-os költségvetésének módosítására is. Erről az Európai Parlament és a Tanács dönthet az Európai Bizottság javaslata alapján.
Ugyankkor külön pályán mozog az akadémiai szabadsághoz kapcsolódó, 2,2 milliárd eurós kohéziós keret. Az Európai Bizottság a modellváltó egyetemek kekva-rendszerét az Alapjogi Chartában rögzített akadémiai szabadság szempontjából is kifogásolta. Emiatt az ehhez kapcsolódó kohéziós pénzek hozzáférhetőségét külön horizontális feltételhez kötötték.
A kormány szerint a 2026. évi XVIII. törvény ezt a problémát is rendezi. Az érintett felsőoktatási intézmények azonban felkészülési időt kaptak az új szabályok végrehajtására, ezért az akadémiai szabadságra vonatkozó újabb magyar önértékelést októberben lehet benyújtani. Emiatt a 2,2 milliárd euró felszabadítása várhatóan később kerül napirendre, mint a kondicionalitási eljárásban érintett 4,2 milliárd euróé.
Ahogyan korábban lapunk arról beszámolt: a Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) azt közölte, hogy Magyarország teljesítette a helyreállítási alap forrásainak lehívásához szükséges mérföldköveket, ezzel pedig megteremtette a pénzek felhasználásának feltételeit. A minisztérium ugyanakkor egyértelművé tette: „most következik a pénzügyi elszámolás és a kifizetés”.
Ez azért különösen fontos, mert Magyar Péter korábban azt kommunikálta, hogy a kormány teljesítette az uniós pénzek hazahozatalához szükséges feltételeket, és így jöhetnek a brüsszeli források.
A minisztérium válaszából azonban az derül ki, hogy a feltételek teljesítése és a pénz tényleges átutalása két külön dolog. Tehát a kormányfő eddigi kommunikációja az uniós források felszabadításáról finoman szólva is pontatlan volt, ráadásul a fentiekkel ellentétben az Európai Bizottságnak az önértékelés beadása után is még hónapjai vannak, hogy döntsön a blokkolt pénzek sorsáról.
Vagyis a folyamat még korántsem ért véget, ugyanis a pénz tényleges megérkezéséhez még a végső kifizetési kérelmet is be kell nyújtani, majd következik az uniós ellenőrzés, az értékelés és az azt követő pénzügyi elszámolás.
Az Európai Bizottságnak legkésőbb 2026. december 31-ig kell kifizetnie az elfogadott, mintegy tízmilliárd eurós forrást. Ez azonban azt jelenti, hogy szeptember elején még semmiképpen sem lehet úgy beszélni a teljes összeg tényleges hazahozataláról, mintha az már megérkezett volna a magyar államhoz – ahogyan arra korábbi cikkünkben rámutattunk.
Napi