BulvárSzerző: blikk 5 napja 8 percnyi olvasás
A hűvösebb idő beálltával sok háztartásban előkerülnek a hordozható elektromos hősugárzók és fűtőtestek. Mivel a fali aljzat gyakran messze van, sokan habozás nélkül egy hosszabbítóba dugják a berendezést. Ez a látszólag ártalmatlan szokás azonban súlyos tűzveszélyt teremt, amit a tűzoltók intő figyelmeztetései ellenére mégis sokan figyelmen kívül hagynak. De nem csak a fűtőtestekkel van baj, és erre a fizika ad magyarázatot.
Amint beköszönt a hideg időjárás, a lakásokban tömegesen kerülnek elő a kamrákból a hordozható hősugárzók és olajradiátorok. A fali aljzatok szinte soha nem ott vannak, ahol szükség lenne rájuk, így a legegyszerűbb áthidaló megoldásnak a hosszabbító tűnik. A tűzoltók tapasztalatai szerint a lakossági elektromos tüzek jelentős részét éppen ez a megszokás okozza. A cseh ITmix portál elemzése rámutat, hogy az elektromos fűtőberendezéseket szigorúan tilos hosszabbítókábelre kötni, mivel a folyamatos nagy terhelés gyorsan katasztrófához vezethet.
A probléma gyökere nem a hosszabbító használatában, hanem az egyszerű fizikai szabályok figyelmen kívül hagyásában rejlik. Egy átlagos hordozható elektromos hősugárzó üzemi teljesítménye jellemzően 2000 watt vagy annál is több. Ráadásul ezek a berendezések nem csupán néhány percre kapcsolnak be, hanem hosszú órákon keresztül megszakítás nélkül üzemelnek, folyamatos és maximális áramerősséget vételezve a hálózatból.
A folyamat hátterében az úgynevezett Joule-hő jelensége áll: amikor az áram átfolyik a rézvezetéken, a mozgó elektronok folyamatosan ütköznek a vezető belső szerkezetével, ami óhatatlanul hőtermelődéssel jár. Azt, hogy ez a hőmennyiség mennyire válik veszélyessé, a kábel vastagsága (keresztmetszete) és az áramerősség határozza meg.
Az elektromos tűz receptje: a túl nagy terhelést nem bírja el a hosszabbító, felmelegedik és kigyullad / Illusztráció: Getty Images
A leggyakrabban használ háztartási hosszabbítók kábeleiben vékony rézvezető fut. Egy 0,75 mm² keresztmetszetű vékony kábellel szerelt hosszabbító biztonságos terhelhetősége legfeljebb 6 amper (ami maximum 1380 wattos eszközt képes biztonságosan árammal ellátni). Amikor erre rákötünk egy 2000 wattos fűtőtestet, a kábelen átáramló hatalmas energiát a vékony vezeték képtelen melegedés nélkül átengedni. Mivel a keletkező hő a felvett áramerősség négyzetével arányosan növekszik, a vékony vezeték lényegében maga is fűtőszálként kezd viselkedni: a külső műanyag szigetelés lassan meglágyul, átég, ami zárlathoz és nyílt lánggal égő tűzhöz vezet.
Ráadásul a felmelegedő réznek megnő az elektromos ellenállása is, ami egy veszélyes, öngerjesztő folyamatot indít el: minél melegebb a kábel, annál jobban ellenáll az áramnak, ez a nagyobb ellenállás pedig még több hőt termel.
Sokan tévesen azt gondolják, hogy az otthoni hálózat kismegszakítója (biztosítéka) azonnal lekapcsolja az áramot, amint veszélyes helyzet alakul ki. Ez azonban hatalmas tévedés, mert a kismegszakítók kizárólag a falban futó, vastagabb vezetékek védelmére vannak méretezve, és általában csak 16 amper felett (kb. 3680 wattnál) oldanak ki. Egy 2000 wattos hősugárzó körülbelül 8,7 ampert vesz fel, amit a kismegszakító teljesen normális, biztonságos terhelésnek érzékel, így nem fog lekapcsolni.
Eközben a földön fekvő hosszabbító csendben forrósodik fel. A túlmelegedés különösen a csatlakozási pontoknál (a dugvillánál és az aljzatnál) válik kritikussá az átmeneti ellenállás miatt. Mikroszkopikus szinten a csatlakozók érintkezése sosem tökéletes; ha a dugó kicsit laza vagy elhasználódott, az áram egy apró felületre kényszerül beszorulni. Ez a pontszerű akadály extrém módon felforrósodik, megolvasztja a műanyag házat, és szikrázást vagy elektromos ívet húzva közvetlenül meggyújtja a környezetét. A biztosíték számára a szőnyegen lévő olcsó hosszabbító lassan lezajló olvadása teljesen láthatatlan marad.
Ez is érdekelheti
A fedetlen, sérült vezetékek figyelmen kívül hagyása komoly veszélyeket rejt magában, az áramütéstől kezdve a tűzveszélyig. Bár sokan úgy gondolják, egy kis szigetelőszalaggal könnyedén orvosolható a probléma, ez csak ritkán jelent biztonságos megoldást. Az elektromos szigetelőszalag ugyan hasznos eszköz, de csak ideiglenesen és kizárólag kisebb sérülések esetén használható. Súlyosabb problémák esetén – ilyenek például a megolvadt burkolatok, a szabadon álló rézvezetékek vagy a hibás csatlakozások – a szalag alkalmazása nemcsak elégtelen, hanem rejtett veszélyeket is okozhat, amelyek tűzveszélyhez vagy áramütéshez vezethetnek.
Még súlyosabb a helyzet, ha a fűtőtestet feltekert kábeldobra vagy összehurkolt hosszabbítóra csatlakoztatják. Még a jó minőségű, vastagabb kábellel ellátott dobok esetében is érvényes az a fizikai szabály, hogy teljesen feltekert állapotban a névleges teljesítményüknek mindössze körülbelül az egyharmadát képesek elviselni.
Ennek oka a hőleadás teljes hiánya. Egy kiterített kábel a környező levegőnek könnyen le tudja adni a működés során keletkező természetes hőt. A kábeldobra szorosan feltekert menetek esetén viszont a belső rétegekben keletkező hő csapdába esik, mert a külső kábelrétegek hőszigetelő paplanként magukba zárják azt. A felhalmozódó hő hatására a kábeldob belseje perceken belül valóságos kemencévé válik. Egy 2000 wattos hősugárzó a feltekert kábeldob biztonsági limitjét majdnem a duplájával lépi túl, ami a belső szigetelés garantált megolvadásához és azonnali rövidzárlathoz vezet.
Noha a hordozható fűtőtestek jelentik a legfőbb téli veszélyforrást, nem ezek az egyedüli berendezések, amelyeket tilos hosszabbítóba dugni. A konyhai nagyteljesítményű gépek – mint a vízforraló (1800–2200 W), a mikrohullámú sütő vagy a forrólevegős sütő – szintén óriási áramfelvétellel működnek. Ugyanígy a mosógép, a szárítógép, a mosogatógép, vagy a hűtőgépek is közvetlenül a fali aljzatba való csatlakoztatást kívánnak. A hajszárítók és hajvasalók szintén a hálózat maximális terhelését súrolják.
A szakemberek szerint a hosszabbítókat kizárólag alacsony energiaigényű eszközök – például tévék, számítógépek, telefontöltők vagy lámpák – táplálására szabad használni. Továbbá szigorúan kerülendő az a hibás gyakorlat is, hogy egy hosszabbítót egy másik hosszabbítóba dugunk, mert ezzel az első kábel szakszán az összes rákötött eszköz terhelése összeadódik.
A megelőzés érdekében figyelni kell a figyelmeztető jelekre: ha a kábel gyanúsan meleg, a műanyag szaga érezhető, elszíneződés látható vagy szikrázás tapasztalható, a készüléket azonnal le kell választani a hálózatról. Ha egy helyiségben hiányzik a megfelelő fali aljzat, a biztonságos megoldást kizárólag egy villanyszerelő által kiépített új fali csatlakozó jelenti.
Napi