BulvárSzerző: blikk 5 napja 3 percnyi olvasás
Jelzésértékű a diplomások foglalkoztatási rátája. A tendencia az egész országra igaz és nemzetközi összevetésben is kiemelkedő. A felsőfokú végzettség önmagában nem garantál magas béreket, jobb elhelyezkedési lehetőséget viszont igen.
Magyarország mind a nyolc régiójában legalább kilencven százalék a diplomások foglalkoztatási rátája. Nem csak Budapestről beszélünk, ami a nyolcadik régió. Ugyanis Közép-Magyarországot a fejlesztési források hatékonyabb elosztása miatt kettéválasztották, így alakult ki a Budapest és a Pest régió.
Sebestyén Géza közgazdász, az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, nagyon látványos, hogy Magyarországon a felsőfokú végzettség rendkívül erős munkaerőpiaci előnnyel jár együtt. A kontraszt Európán belül döbbenetes – mutat rá. Az olasz Calabriában a diplomás 25–64 évesek mindössze 73,1 százaléka dolgozott 2025-ben. Ez az EU legalacsonyabb értéke, és legalább 16,9 százalékponttal rosszabb még a leggyengébb magyar régió lehetséges értékénél is.
A görög Jón-szigeteken ugyanez a mutató alig hetvenhat százalék. Campania pedig szintén azon mindössze négy uniós régió egyike, ahol a diplomások foglalkoztatási rátája még a 78,5 százalékot sem éri el. Ugyanaz az EU, ugyanaz a felsőfokú végzettség, mégis elképesztően eltérő munkaerőpiaci környezet – mutatott rá a közgazdász.
Az Eurostat szerint 2025-ben az unióban az alacsony végzettségű 25–64 évesek 58,9 százaléka dolgozott, a középfokú végzettségűek közel négyötöde, a felsőfokú végzettségűek viszont 88,1 százaléka. Azaz a végzettséggel együtt nagyon meredeken emelkedik a foglalkoztatási ráta.
Magyarországon ráadásul nem csak az állásszerzésnél látszik az előny. Az OECD legutóbbi összevetése szerint a felsőfokú végzettségű magyar munkavállalók átlagosan 73 százalékkal többet keresnek, mint a középfokú végzettségűek. Az OECD átlagos hasonló mutatója csupán 54 százalék.
Azaz két teljesen külön adatforrás is ugyanabba az irányba mutat, mely szerint Magyarországon nagyon megéri tanulni, a magasabb képzettséghez nagyobb elhelyezkedési esély és jobb fizetés is társul. Mindez pedig azt a tévhitet cáfolja, mely szerint komoly gondok vannak a magyar oktatási rendszerrel. Ha egy háromszintű, közel két évtizedet átölelő program-piramisból kilépve itthon sokkal nagyobb az elhelyezkedés esélye, mint Franciaországban, Németországban vagy Ausztriában, akkor nem nagyon lehet komoly kritikánk a rendszerrel szemben.
A tudás értékét ugyanis nem csak az oklevél adja, hanem az a gazdaság is, amely képes munkát adni hozzá. Magyarország jelenleg ebből a szempontból meglepően erős képet mutat.