GazdaságSzerző: portfolio 5 napja 6 percnyi olvasás
Az euróövezet gazdasága a második negyedévben az eredetileg becsültnél erőteljesebben bővült, miután az ír GDP-adatokat jelentősen felfelé módosították. A felülvizsgált statisztika az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntése előtt érkezett, és megerősítheti a döntéshozókat egy újabb kamatemelés szükségességében - számolt be a Bloomberg az Eurostat adatközlése alapján. Az ezzel véglegessé váló növekedési rangsor legjobban szereplő országai az északi és mediterrán államok voltak, míg a leglassabb dinamikával jelenleg Nyugat-és Közép-Kelet-Európa egyes országai rendelkeznek. Magyarország negyedéves és éves viszonylatban is a vonatkozó rangsor középmezőnyében található.
Az Eurostat hétfőn közzétett második becslése szerint az euróövezet bruttó hazai terméke (GDP) reál értelemben 0,6 százalékkal nőtt az április–júniusi időszakban az előző negyedévhez képest, ami meghaladja a korábban közölt 0,4 százalékos előzetes adatot. Az idei első negyedévi stagnálást követően ez több mint egy éve a legerősebb negyedéves ütem.
Az Európai Unió egészében 0,7 százalékos növekedést regisztráltak, míg éves összevetésben az euróövezet GDP-je 1,2, az EU-é pedig 1,4 százalékkal bővült.
A felülvizsgálatot döntően az Írországból érkező adatok határozták meg, mivel az ír statisztikai hivatal a múlt héten közölte, hogy a második negyedévben a gazdasági kibocsátás 10,2 százalékkal ugrott meg a korábban jelzett 3,9 százalék helyett. A kiugró adat mögött az országban működő multinacionális vállalatok – köztük az Apple és az Eli Lilly – erős teljesítménye áll.
Ezzel szemben Franciaország, Ausztria és Portugália gazdasága az előzetesen becsültnél gyengébben teljesített.
Az EU tagországai nem egyszerre jelentenek a negyedéves GDP-növekedésükről. Az első uniós szintű becslés még korlátozott bázison, elsősorban a nagy gazdaságokra alapozva, 30 nappal az időszak után jelenik meg ("t+30"), kevés ország egyedi adataival. Ezután az adatkör egyre bővül, különösen a t+45. és a t+60. napok után. A kis országok jelentései nem okoznak nagy változásokat, hiszen ezek várakozásoktól eltérő tényadatai csak kis súllyal esnek a latba.A kakukktojás - különösen az utóbbi években - Írország, amelynek sajátos gazdaságszerkezete miatt annyira hektikus a GDP-mozgása, hogy még a teljes uniós GDP-t is képes megmozgatni.
A növekedés szerkezetét tekintve a nettó export járult hozzá a legnagyobb mértékben az euróövezet GDP-bővüléséhez (plusz 0,9 százalékponttal), míg a háztartások fogyasztása 0,2 százalékponttal emelte a mutatót. A készletváltozás ugyanakkor 0,5 százalékponttal lefelé húzta a növekedést, míg a kormányzati fogyasztás és az állóeszköz-beruházások hozzájárulása elhanyagolható volt.
Az adatok az EKB csütörtöki kamatdöntő ülése előtt az utolsó jelentős makrogazdasági információt jelentik. A piaci szereplők 25 bázispontos emelésre számítanak, amit a kedvezőbb növekedési kép is alátámaszt. Az iráni háború okozta, hároméves csúcson lévő infláció és a növekvő hitelköltségek ellenére Európa kilátásai javultak, mivel a kormányok jelentős összegeket fordítanak védelemre és infrastruktúrára, a vállalatok a mesterséges intelligenciába fektetnek be, miközben Németország is kezd kilábalni az évek óta tartó válságból.
Elemzők – köztük Daniel Hartmann, a Bantleon szakértője –
már az idén 1 százalék feletti euróövezeti növekedést várnak, ami jóval meghaladja az EKB júniusi, 0,8 százalékos előrejelzését.
A JPMorgan, a BNP Paribas és a Société Générale közgazdászai emellett a közelmúltban egy további év végi kamatemelést is beépítettek az előrejelzéseikbe.
A mai publikálással a második negyedéves GDP-rangsor is véglegessé vált, a beérkező friss adatok és felülvizsgálatok pedig a korábban látottakhoz hasonlóan ezúttal is alaposan megváltoztatták az országok rangsorban elfoglalt helyeit.
A negyedéves bővülési adatokat tekintve Írország maradt az élen,
a július végén közölt 3,9 százalékos növekedés helyett viszont most már 10,2 százalékos szám szerepel. Ezt a negyedéves adatok között kiugróan nagy számot azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, mivel a nagy multinacionális vállalatok jelenléte erősen torzítja a makrogazdasági adatokat.
A hagyományosan volatilis növekedési adatokat közlő Írország mögött Szlovénia és Litvánia szerepelnek még a dobogón, míg Svédország csak egy tized százalékpontos különbséggel szorult a negyedik helyre.
Málta, Lengyelország, Portugália és Spanyolország 1 százalék körüli negyedéves dinamikája szintén kifejezetten jónak számít.
A némi módosítás után hivatalos 0,5 százalékos magyar növekedési adat ezúttal az első negyedévvel szemben csak a rangsor középmezőnyére elegendő,
hazánk most épp a 12. helyet foglalja el.
Bár az előzetes adatközlés során úgy tűnt, hogy a második negyedévben minden európai uniós ország elkerülte a zsugorodást, a felülvizsgált adatok alapján ugyanez már nem jelenthető ki. Az egyetlen kivétel Ausztria, amely a friss adatok alapján továbbra is mélyebb szerkezeti problémákkal küszködik, amely csak nagyon alacsony növekedési dinamikát tesz lehetővé.
Az elmúlt egy évre vonatkozó dinamikát megfigyelve alapvetően a korábbi negyedévekben látott viszonyok tükröződnek vissza, azonban látszik néhány nagyobb meglepetés is. Az egyik ilyen Írország adata, amely a 10,2 százalékos negyedéves növekedés ellenére is zsugorodást jelez az elmúlt egy évre. A meglepő adat mögött a nemzetközi multinacionális vállalatok elszámolásai és a 2026 első negyedévében emiatt jelentősen visszaeső GDP áll.
Emiatt az elmúlt egy év legjobb teljesítményét Málta nyújtotta 5 százalékos bővüléssel.
A szigetországot Szlovénia, majd Dánia követi 4,8, illetve 4,6 százalékos dinamikával.
A legalább 3 százalékos bővülést felmutatni képes országok tábora ezúttal szintén kifejezetten népes, hiszen Lengyelország, Litvánia, Ciprus, Svédország és Lettország is ide sorolható.
A közép-európai régió államai az elmúlt évben inkább átlagosnak mondható, 1,5 – 2 százalék körüli növekedésre voltak képesek. A régióban a már említett Szlovénia mellett csak a közel 4 százalékos ütemben bővülő lengyel és a 2,8 százalékkal növekvő bolgár gazdaság jelent pozitív kivételt, míg a másik oldalon Románia a kontinens egyetlen recesszióban lévő országaként 2 százalékos visszaesést volt regisztrálni az elmúlt évben.
Magyarország 1,7 százalékos GDP-növekedése a régióban és európai viszonylatban is a középmezőnyre elegendő.
A második negyedéves rangsor esetében ez konkrétan a 16. helyet jelenti.
Bár az idei évben az északi országok dominálják a növekedési rangsor tetejét, és emiatt a posztszocialista konvergáló országok növekedési előnye nem mutatkozik meg látványosan, Magyarország teljesítménye régiós összevetésben így is szerénynek tekinthető.
A rangsor végén a már említett Románia és Írország mellett a szerkezeti problémákkal küzdő Ausztria, a közelmúltban nagyot lassuló Franciaország, illetve Belgium találhatóak.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi