vg Gazdaság

Drágulnak az élelmiszerek a világpiacon – ezt hamarosan a magyarok is megérezhetik a boltokban

Szerző: vg 5 napja 2 percnyi olvasás


Drágulnak az élelmiszerek a világpiacon – ezt hamarosan a magyarok is megérezhetik a boltokban

A tejpiacon az aszály miatti kínálatszűkülés, a sertéspiacon pedig az állatok számának csökkenése támogathatja az áremelkedést.


A világpiaci élelmiszerárak augusztusban 2022 vége óta nem látott szintre emelkedtek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének, a FAO-nak az augusztusi jelentése szerint az összesített élelmiszerár-index 133,3 pontot ért el, ami júliushoz képest 1,9, éves összevetésben pedig 2,5 százalékos növekedés.

ENSZ FAO, élelmiszer, élelmiszerár, sertés, tej, infláció
Az ENSZ FAO adatai szerint nőtt az élelmiszerár-index, ami az inflációs veszélyt is fokozza a világpiacokon Fotó: Havran Zoltán

Ezúttal valamennyi fő termékcsoport drágult, de a magyar állattenyésztők szempontjából különösen fontos jelzés érkezett a tej- és a húspiacról.

Élelmiszerár: az aszály hozhat fordulatot

A FAO tejtermékár-indexe augusztusban 2,3 százalékkal emelkedett. Ez volt az első havi növekedés négy hónap után, bár az index még mindig 21,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől.

A drágulást főként a tejporok és a sajtok világpiaci árának emelkedése okozta. Az uniós tejkínálat ugyanis szűkülni kezdett, miután a tartós hőség és az aszály több meghatározó termelő régióban rontotta a legelők állapotát, visszavetette a takarmánytermést és csökkentette a tehenek tejhozamát.

A fordulat jelei már korábban megjelentek. A Világgazdaság elemzése szerint az európai piacot nyáron két ellentétes folyamat alakította: 

  • a korábbi termelésbővülés 
  • és a felhalmozott készletek 

még lefelé nyomták az árakat, miközben a szárazság egyre gyorsabban rontotta a következő hónapok kínálati kilátásait.

A magyar tejtermelők számára ezért az augusztusi világpiaci drágulás kedvező, de egyelőre csak közvetett jelzés. A hazai nyerstej termelői átlagára júniusban kilogrammonként 129,12 forintra esett, ami 35,2 százalékos éves zuhanásnak felelt meg, júliusban pedig az ár megközelítette a 125 forintos szintet. A felvásárlási ár sok gazdaságban már nem fedezte a termelés költségeit.

Az uniós kínálat szűkülése idővel megállíthatja a magyar nyerstejárak esését, de az áremelkedés begyűrűzése több hónapot is igénybe vehet. Ehhez a korábban felhalmozódott tejtermékkészletek leépülésére, az olcsó német és régiós import mérséklődésére, valamint a szerződéses felvásárlási árak emelésére is szükség lehet.

Egyszerre csökken a tejhozam és drágul a takarmány

A hőség nemcsak a kibocsátást fogja vissza, hanem a termelés költségeit is növeli. A szűkülő széna-, lucerna- és silókukorica-kínálat miatt a gazdaságoknak drágábban kell beszerezniük a tömegtakarmányt, miközben az energia-, munkaerő- és állategészségügyi kiadások továbbra is magasak.

A hazai takarmányhelyzetről szóló cikkünkben írtunk róla, hogy az állattartók már a nyáron szűk kínálattal, drága bálákkal és növekvő téli kockázattal szembesültek. Ha ez tartós marad, a tej világpiaci drágulása kezdetben nem többletjövedelmet, hanem csak a veszteségek mérséklődését hozhatja a gazdaságoknak.

A sertéshús drágulása még nem jelent hazai fordulatot

A FAO húsárindexe augusztusban 1 százalékkal emelkedett. A baromfi-, a sertés- és a juhhús világpiaci jegyzése nőtt, miközben a marhahús olcsóbbá vált.

A sertéshús drágulását elsősorban az európai kínálat szűkülése okozta. A magas hőmérséklet lassította az állatok súlygyarapodását, ezért kevesebb vágásérett sertés került a piacra. Ez azonban önmagában még nem biztosítja a magyar termelői árak gyors emelkedését.

Az uniós sertéspiacon továbbra is jelentős a túlkínálat, amit az afrikai sertéspestishez kapcsolódó harmadik országbeli exportkorlátozások és a gyenge európai húsfogyasztás is fokoz. A húsipar a bőséges kínálat mellett nem tudott megfelelő árat érvényesíteni, ezért a nemzetközi drágulás csak akkor gyűrűzhet be tartósan a magyar felvásárlási árakba, ha az unión belüli feleslegek is csökkennek.

A magyar külkereskedelmi adatok egyelőre szintén árnyomást jeleznek. Magyarország az év első öt hónapjában 63,8 ezer tonna sertéshúst exportált, 5,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a kivitel értéke azonban 15,6 százalékkal, 55,8 milliárd forintra csökkent – derült ki a VG sertéságazati helyzetképéből. A vállalkozások tehát több húst adtak el külföldön, de lényegesen alacsonyabb egységáron. Mindez azt is jelenti, hogy a magyar termelők helyzete csak akkor javulhat érdemben, ha a világpiaci emelkedés a hazai felvásárlási árakban is megjelenik, miközben a takarmány- és energiaköltségek nem nőnek tovább. Ez utóbbira viszont kevés az esély, hiszen emelkedik a gáz- és üzemanyag költsége, illetve takarmányhiány van kialakulóban, ami ugyancsak drágulást fog eredményezni.

ad

További tartalom Önnek