Az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezmény (CCW) 128 részes állama ezen a héten Genfben tárgyalt arról, hogy tudnak-e konszenzusra jutni egy nem kötelező érvényű dokumentumról, amely megnyithatná az utat a halálos autonóm fegyverrendszerek (LAWS) betiltását vagy szabályozását célozó tárgyalások előtt. Három diplomáciai forrás szerint az amerikai és az orosz ellenállás komolyan veszélyezteti a megállapodás elfogadását.

Az aggodalmak évek óta fokozódnak a félautonóm fegyverek szerepe miatt, amelyek különböző fokú önállósággal képesek célpontokat azonosítani és megsemmisíteni. Ilyen rendszereket vetnek be többek között Ukrajnában, Szudánban és a Közel-Keleten is. A Human Rights Watch és a Stop Killer Robots jogvédő koalíció arra figyelmeztetett, hogy a részben mesterséges intelligenciával támogatott fegyverrendszerek kiszámíthatatlanul viselkedhetnek, ami növeli a végzetes hibák kockázatát.

A jogvédők által kiadott figyelmeztetésekkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy éppen a mesterséges intelligencia hibás döntéseinek kiküszöbölése érdekében hivatalosan minden, ma használatban lévő, emberélet kioltására alkalmas félautonóm eszköz az úgynevezett "Human-in-the-Loop" elv alapján működik, tehát kizárólag akkor hajthat végre támadást, ha arra egy emberi operátor engedélyt ad. Ez bár nem szünteti meg a hibák lehetőségét, de a gyakorlatban - megfelelő odafigyelés mellett - jelentősen csökkenti azt.

Bár az államok egyetértenek abban, hogy a nemzetközi humanitárius jog vonatkozik az autonóm fegyverrendszerekre is, kifejezetten ezekre a rendszerekre alkotott, kötelező érvényű nemzetközi normák gyakorlatilag nem léteznek.

A találkozón az országok többsége támogatta a szövegtervezetet, az Egyesült Államok és Oroszország azonban az utolsó pillanatban módosításokat és törléseket javasolt. "Egyre szűkül a lehetőség a megállapodásra" – mondta az egyik diplomáciai forrás a Reuters hírügynökségnek. Egy másik forrás szerint a tárgyalók kifuthatnak az időből, így az évek során kidolgozott kulcsfontosságú rendelkezések kikerülhetnek a végleges szövegből.

Washington álláspontja az elmúlt hat hónapban tovább szigorodott, az Egyesült Államok ugyanis a jogilag kötelező érvényű nemzetközi szerződés helyett inkább irányelveket támogatna.

Arra hivatkoznak, hogy a nemzetközi humanitárius jog már önmagában is megfelelő keretet biztosít a hadviselés szabályozására. Ezt az álláspontot Oroszország, India és Törökország is osztja. Két diplomata szerint Washington legalább hat országot keresett meg hivatalos diplomáciai úton, hogy támogassák pozícióját a szövegtervezettel kapcsolatban.

Címlapkép: az amerikai Anduril FQ-44-es pilóta nélküli vadászrepülőgépének prototípusa. A címlapkép illusztráció, forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.