A közös étkezés jótékony hatásait számos nagyszabású vizsgálat alátámasztja. A BBC cikke szerint egy több mint 9300, hatvan év feletti nő bevonásával készült kínai kutatás kimutatta, hogy az asztalnál együtt ülők száma önmagában is megbízhatóan jelzi előre a depresszió kockázatát, még a többi befolyásoló tényező – mint az anyagi helyzet, az általános egészségi állapot vagy az egyedülélés – kiszűrése után is. Tokiói kutatók hasonló eredményre jutottak, miszerint a 65–74 éves, családjukkal élő, ám mégis egyedül étkező embereknél ötször nagyobb valószínűséggel jelentkeztek depressziós tünetek azokhoz képest, akik rendszeresen társaságban ettek.

A 2024-es World Happiness Report mintegy 150 ezer ember megkérdezésével vizsgálta a közös étkezés és az élettel való elégedettség összefüggését. Jan-Emmanuel De Neve, az Oxfordi Egyetem viselkedéstudományi professzora szerint az eredmények megdöbbentően konzisztensek voltak, hiszen

minél több étkezést osztott meg valaki másokkal, annál magasabb pontszámot ért el a szubjektív jóllét skáláján.

A professzor kiemelte, hogy a közös étkezés ugyanolyan erős mutatója az élettel való elégedettségnek, mint a munkaerőpiaci státusz vagy a relatív jövedelem.

A jelenség hátterében biológiai mechanizmusok is állhatnak. Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem antropológusa szerint az evés természetes módon aktiválja az endorfinrendszert, ami felerősítheti az együtt étkezők közötti kötődést. Erica Boothby pennsylvaniai kísérletei emellett rávilágítottak arra, hogy az emberek társaságban még a csokoládét is ízletesebbnek találják, mint egyedül.

Egy 2025-ben publikált japán kutatás különösen figyelemreméltó eredményt hozott, mely szerint a rendszeresen egyedül étkezők agyában kisebb térfogatot mértek a kognitív funkciókért felelős kulcsfontosságú területeken, köztük a mediális halántéklebenyben és a hippokampuszban. Bár a különbségek egy része az egyedül étkezők jellemzően kevésbé tápláló étrendjével magyarázható, ez nem ad teljes magyarázatot a jelenségre, így a kutatók szerint a társas érintkezések hiánya önálló tényezőként játszik közre. A stresszcsökkentő hatás és az étkezés közbeni beszélgetések nyújtotta szellemi stimuláció egyaránt hozzájárulhat az agy egészségének megőrzéséhez, míg a társas kapcsolatok hiánya hosszú távon növelheti a demencia kockázatát.

Az egyes országok között jelentős eltérések mutatkoznak e téren. Míg Japánban átlagosan heti négy közös étkezés a jellemző, addig az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban hét-nyolc, Olaszországban pedig közel kilenc.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.