GazdaságSzerző: vg 6 napja 5 percnyi olvasás
Az Egy Övezet, Egy Út 2026 évi első féléves teljesítménye új rekordot ért el, miközben stratégiai átrendeződés körvonalazódik.
A kínai elnök zászlóshajó projektje, az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés (BRI) – amit 2013-ban indított útjára – az idei első félévben rekord összegű elköteleződést mutat az ausztrál Queenslandi Egyetem és a Green Finance and Development Center közösen készített jelentése alapján. A BRI-ügyletek összértéke 2026 első felében rekordmagas szintre, 126,3 milliárd dollárra emelkedett a tavalyi azonos időszakában mért 123,3 milliárd dollár értékhez képest. A 2026-os első félévi összeg 49,8 milliárd dollárnyi beruházásból és 76,5 milliárd dollárnyi építési projektből állt. Egyébként a jelentésben szereplő adatok úgynevezett „elköteleződéseket” jelenítenek meg, ami egy tágabb kategóriát jelent, mint a már ténylegesen megindult fizikai kivitelezés. Ezek az adatok a hivatalosan rögzített pénzügyi és kivitelezési ígéreteket is magukba foglalják, amelyek egy része már zajlik, más része pedig – a zöld fordulat érdekében – a közeljövőben indulhat el.
Ha pusztán a számokat nézzük, akkor az első felében a BRI elköteleződéseit négy kulcsszektor dominálta, amelyek együttesen a teljes aktivitás több mint 73 százalékát fedték le:
Ha a körvonalazódó trendeket vizsgáljuk, akkor számos stratégiai átrendeződés figyelhető meg.
2026 első fele az eddigi „legzöldebb” félév a BRI történetében, ugyanis a szektorban vállalt összesen 20,1 milliárd dollárnyi elköteleződés (amelyből 8,3 milliárd dollár közvetlen tőkebefektetés, 11,3 milliárd pedig építési szerződés) azt jelenti, hogy az energiaügyi projektek (szél, nap, víz energia beruházás) 56 százaléka immár a fenntartható jövőt szolgálja. Ráadásul míg korábban a fosszilis energiahordozók kitermelése és a csővezetékek domináltak, 2026-ra az energiaipari projektek 69 százaléka közvetlenül villamosenergia-termelésre fókuszált. Ez a váltás közvetlenül támogathatja a technológiai projektek (pl. adatközpontok, akkumulátorgyárak) energiaigényét is. A zöld fordulat az elhúzódó közel-keleti konfliktus és annak kapcsán kialakult fosszilis energiapiaci volatilitás fényében még inkább felértékelődik.
Kína nemcsak nemzetközi szinten ösztönzi a zöld átmenetet, hanem a belső energia fogyasztását is igyekszik átalakítani, és csökkentetni a fosszilis energiának való kitettségét. Történetében előszőr az első félévben az energiatermelésében 50 százalék alá csökkentette a szén felhasználás arányát, míg a zöldenergia aránya átlépte a 40 százalékot, ebből a nap és szél energia részesedése 24,6 százalék, a kínai Nemzeti Energiaügyi Hivatal tájékoztatása szerint. Ez egy fontos mérföldköve annak a hosszú távú projektnek, aminek célja, hogy a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiatermelést nem fosszilis energiaforrásokkal váltsák ki. Így Kína az egyik legnagyobb zöldenergia termelővé válik, noha ezzel párhuzamosan továbbra is az egyik legnagyobb szén felhasználó és üvegházhatású gáz kibocsátó a világon.
Ezzel párhuzamosan a BRI-ban több szektor is csúcsokat döntött, így a technológiai projektek 11 százalékkal, a gyártási projektek pedig 81 százalékkal nőttek 2025 első feléhez képest. A fókusz egyértelműen az elektromos járművekre, az akkumulátorokra és a megújuló energiára helyeződött át. Példaként említhető a BYD indonéziai akkumulátorgyára (2,6 milliárd dollár).
A technológia és termelés mellett fém- és bányászati szektor is kiemelkedő, 21,8 milliárd dolláros rekordot ért el 2026 első felében. A projektek 80 százaléka már nem az elsődleges bányászati tevékenységre vonatkozik, hanem a feldolgozás dominál. Ez azt mutathatja, hogy Kína a teljes értékláncot igyekszik kontrollálni és fejleszteni. Különösen az alumínium feldolgozása ugrott meg (pl. Kazahsztánban), ami elengedhetetlen a hosszú távú villamosenergia-átviteli vonalakhoz és az autóiparhoz is.
Christoph Nedopil szerint a globális kereskedelmi bizonytalanság tovább ösztönözheti az „új háromként” emleget szektorba való beruházásokat, így a bányászatba és ásványianyag-feldolgozásba, az elektromos járművekhez és akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó technológiákba, valamint a megújuló energiába.
A projektek méretét nézve az látható, hogy vége a korábban tapasztalt „kicsi, de szép” korszaknak. Csak az első félévben 32 olyan projekt indult, amelynek értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt (pl. 8 milliárd dolláros vasút az Emírségekben vagy 10 milliárd dolláros acélipari projekt Egyiptomban). Ez azt jelzi, hogy a pandémia alatti óvatosság után ismét a nagyszabású projektek felé tolódott el a hangsúly.
A geopolitikai bizonytalanság és a szankciós politika korában a BRI keretében Kína igyekszik mérsékelni a nyugati (főleg USA és EU) kereskedelmi korlátozások kockázatát. Ezért Afrika és a Közel-Kelet dominanciája érvényesül. Afrika lett a BRI befektetések első számú célpontja, az ide irányuló kínai befektetések majdnem megháromszorozódtak, elérve a 33,5 milliárd dollárt. Külön kiemelkedik Etiópia, amely a legnagyobb növekedést mutatta (+18,9 milliárd dollár). Továbbá előre törés tapasztalható a közel-keleti régióból, amely vezeti az építési szerződések listáját rekordmértékű, 36,5 milliárd dolláros értékkel. Ebben a szektorban az Egyesült Arab Emírségek (UAE) teljesített a legjobban 18,4 milliárd dollárral.
A jelentésből kitűnik, hogy a kínai cégek a BRI-t használják a nyugati kereskedelmi kockázatok mérséklésére.
Azért is fektetnek be például Marokkóban vagy Vietnámban, hogy kihasználják ezen országok kedvezőbb vámtarifáit az USA és az EU felé. Ugyanakkor a beruházások célja már nem csak az export, hanem a gyártás kihelyezése a célpiacok közelébe.
További feltűnő változás, hogy a BRI két korábbi pillére, Oroszország és Pakisztán esetében 2026 első felében semmilyen elköteleződés nem látható. Ez jelentős óvatosságra vagy a prioritások drasztikus átrendeződésére utalhat.
A BRI finanszírozási szerkezetében is átalakulás tapasztalható, a kínai állami szerepvállalásból visszavettek. Míg korábban a kínai állami policy bankok hitelei és a fogadó országok állami garanciái domináltak, ma már a magánszektor is meghatározó szerephez jutott, a teljes elköteleződés 47,7 százalékát adva 2026 első felében. Továbbá egyre gyakoribb a nemzetközi partnerekkel és multilaterális fejlesztési bankokkal való együttműködés szindikált hitelek formájában. Jó példa erre az Egyiptomban zajló energiatároló (BESS) projektek sora, amelyeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 223,5 millió dolláros hitellel támogat. Tehát a BRI vállalati szerkezete differenciáltabbá válik. A magánvállalatok különösen a beruházásokban és az új technológiai ágazatokban erősödnek, miközben a nagy építési szerződéseket továbbra is főként kínai állami vállalatok nyerik el. Ezzel párhuzamosan, különösen a 2019-es BRI Fórum óta, az adósság fenntarthatósága központi prioritássá vált a zöld és magas minőségű fejlesztési irányelvek mellett.
Érdemes megemlíteni, hogy bár a BRI számok rekordot döntöttek, Kína globális közvetlen külföldi tőkebefektetésének (FDI) aránya a GDP-hez képest még mindig alacsony (0,84%), szemben például Japán (4,2%) vagy Németország (1,7%) arányával. Ez azt sugallja, hogy a BRI-ben még jelentős további növekedési potenciál.
Összességében a BRI már nem csak infrastruktúrákat köt össze, hanem egyre inkább komplett kínai ipari és energetikai értékláncokat visz külföldre és ipari, technológiai és zöld hálózatokat épít. A 2026-os első félév alapján a BRI nem egyszerűen nagyobb, hanem összetettebbé vált. Egyszerre szolgál infrastruktúra-építési, energiabiztonsági, iparpolitikai és piacdiverzifikációs célokat. A rekord ezért kevésbé a régi Új Selyemút visszatérését, inkább annak új működési modelljét jelzi, amelynek egyre inkább központi elemévé válik a felértékelődő fenntartható, zöld energetikai beruházás.
Napi