GazdaságSzerző: vg 5 napja 4 percnyi olvasás
A kínai hadsereg háttérintézményei már a harctéri követelmények alapján tesztelik a technológiát.
A kínai humanoid robotok eddig hol vicces, hol lenyűgöző sporteljesítményükkel szórakoztatták a közönséget, ám Peking egészen más lehetőséget lát a rohamosan fejlődő technológiában. A kínai hadsereg már azt vizsgálja, hogyan lehetne emberszerű robotokat bevetni a harctéren, akár városi ütközetekben is.
A Reuters több mint száz kínai katonai beszerzési dokumentum, tudományos tanulmány, szabadalom, hivatalos kiadvány, állami nyilvántartás és hadiipari vállalat anyagának áttekintése alapján arra jutott, hogy a kínai védelmi szektor felgyorsította a humanoid robotok katonai alkalmazásának kutatását.
A munka 2025-ben és 2026-ban kapott nagyobb lendületet, ugyanis a kínai hadsereg háttérintézményei már a harctéri követelmények alapján tesztelik a technológiát, robotokat és a kiképzésükhöz szükséges rendszereket szereznek be, valamint azt vizsgálják, hogyan dolgozhatnának együtt a gépek a katonákkal.
A technológiai fejlődés látványos bemutatóját adta a múlt hónapban Kínában rendezett Humanoid Robot Világjátékok. A gépek futottak, ugráltak, bokszoltak és táncoltak, egyes robotok pedig száz méteren Usain Bolt sebességét is meghaladták.
Két nappal a rendezvény után a kínai Népi Felszabadító Hadsereg hivatalos lapja már katonai következtetéseket vont le a látottakból.
A PLA Daily arra szólította fel a kutatókat, hogy gyorsítsák fel a legmodernebb technológiák átadását a laboratóriumokból a katonai gyakorlóterekre, ahol robot „harcosok” kiképzésére lehet szükség.
A Bank of America Global Research becslése szerint 2025-ben a világ humanoidrobot-szállításainak mintegy 95 százalékát kínai gyártók adták. A Népi Felszabadító Hadsereg így egy gyorsan növekvő hazai iparágra támaszkodhat a katonai alkalmazások fejlesztésénél.
A Reuters ugyanakkor nem talált bizonyítékot arra, hogy Kína már fegyveres humanoid robotot állított volna hadrendbe. A jelenlegi gépek sok energiát fogyasztanak, ellenőrzött környezeten kívül pedig továbbra sem eléggé megbízhatók.
Aaron Johnson, a Carnegie Mellon Egyetem gépészmérnök-professzora szerint a harctér kiszámíthatatlan körülményei különösen komoly próbatételt jelentenek a robotoknak.
A kínai Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetem (NUDT) hszi'ani tesztközpontjának kutatói egy 2025 augusztusában megjelent tanulmányban városi támadást modelleztek. Hat „harci robotot” osztanának két rohamcsoportra, amelyekben humanoidok, robotkutyák vagy más pilóta nélküli járművek működnének együtt a katonákkal.
Feladatuk egy ellenség által megszállt épület megtisztítása lenne, emeletről emeletre és helyiségről helyiségre haladva.
A tanulmány olyan technológiákkal számolt, amelyek a szerzők szerint öt-tíz éven belül rendelkezésre állhatnak. Ugyanakkor arra már nem tért ki,
A humanoid forma bizonyos környezetekben komoly előnyt kínálhat. Juo-Min Chou, a tajvani Nemzetvédelmi és Biztonsági Kutatóintézet kutatója szerint az egyensúlyozás, az érzékelés és az üzemidő fejlődésével a két kéz és két láb együttese alkalmassá teheti ezeket a gépeket épületekben, alagutakban vagy hajók belsejében végzett feladatokra.
Egyszerű felderítési és logisztikai műveleteknél továbbra is olcsóbb és könnyebben tömegesíthető megoldást jelenthetnek a négylábú, lánctalpas vagy kerekes robotok.
A PLA hivatalos lapjában 2025 júliusában megjelent írás szerint a humanoid robotok feladata idővel a harctámogatástól az elsődleges harci szerepkör felé fejlődhet. A cikk azt is vizsgálta, milyen feltételekkel kaphatna engedélyt egy robot arra, hogy tüzet nyisson egy emberre, miután a célpontot emberi kezelő ellenőrizte.
A kínai Keleti Hadszíntér-parancsnokság decemberben ennél is látványosabb képet mutatott a lehetséges jövőről. Egy mesterséges intelligenciával készített montázsban humanoidok és négylábú katonai robotok rohanták le Tajvant egy elképzelt konfliktus során.
Az orosz-ukrán háborúban a mesterséges intelligenciát navigációra és célfelderítésre használó részben autonóm drónok alapvetően átalakították a felderítést és a támadó műveleteket, földi robotokat pedig már utánpótlás szállítására és sebesültek kimentésére is alkalmaznak.
Dennis Hong, a UCLA gépészeti és repülőmérnöki professzora szerint éppen azok a küldetések adják a robotok fejlesztésének egyik legerősebb indokát, ahová embereket nem akarnak beküldeni. Egy gép elvesztése elfogadható árrá válhat, amennyiben ezzel emberélet menthető meg.
A Népi Felszabadító Hadsereg 2025 májusában humanoid robot vásárlására írt ki tendert, amelyhez telepítést és műszaki képzést is kért. Négy hónappal később egy újabb kiírás humanoid robotok intelligens érzékelésére és precíz manipulációjára szolgáló rendszert keresett.
Idén júniusban a hadsereg mintegy 300 ezer dollárt különített el olyan rendszerre, amely kamerákból, radarokból és mozgásérzékelőkből származó adatokat gyűjt és címkéz humanoid robotok számára. A programnak azt is rögzítenie kell, milyen terepen képesek közlekedni a gépek.
A kínai állami hadiipari óriás, a Norinco augusztusban bemutatott Fuxi nevű humanoid robotját őrszolgálatra, minden időjárási körülmény között végzett felderítésre, intelligens járőrözésre és veszélyes feladatokra szánja.
A Norinco teleoperációs rendszerével emberi kezelő vezérelheti a robot mozgását, ami megkerüli a humanoid rendszerek egyik legnehezebb jelenlegi problémáját: a teljesen önálló döntéshozatalt. Az amerikai hadsereg tavaly versenyt indított „militarizált humanoid képességek” kifejlesztésére. A lehetséges feladatok között felderítés,
szerepelnek.
A technikai akadályok mellett a fegyveres alkalmazás ugyanakkor jogi és etikai problémákat is felvet. A háború szabályai megkövetelik a civilek és harcoló felek megkülönböztetését, valamint tiltják a sebesült vagy magát megadó katona megtámadását.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága korábban arra figyelmeztetett, hogy az autonóm fegyverek számára különösen nehéz lehet a megadás jeleinek megbízható értelmezése, mivel ehhez gyakran a helyzet, a viselkedés és a szándék együttes értékelése szükséges.
Az amerikai hadsereg jogi felülvizsgálatot és valósághű tesztelést ír elő az autonóm fegyverrendszereknél, illetve a kínai védelmi minisztérium márciusban szintén azt közölte, hogy a mesterséges intelligenciával működő fegyvereket emberi ellenőrzés alatt kell tartani.
Peking kutatásai ettől függetlenül gyorsulnak. Wang Yonghua, a kínai Hadtudományi Akadémia kutatója tavaly novemberben még jelentős megoldatlan problémákat azonosított a humanoidok mozgásában, érzékelésében és intelligenciájában. Szerinte technológiai áttörésekre, olcsóbb gyártásra és ipari léptékű termelésre lesz szükség ahhoz, hogy ezek a gépek széles körben katonai eszközzé váljanak. Ha mindez teljesül, Wang szerint a humanoid robotok „özönleni fognak a harctérre”.
Napi