GazdaságSzerző: economx 6 napja 5 percnyi olvasás
A kormány a számítási infrastruktúra mellett tömeges AI-képzésekre, új kutatói programokra és szuverén...
Nem a mesterséges szuperintelligenciáért zajló versenyben kellene Európának megpróbálnia utolérni az Egyesült Államokat és Kínát, hanem azokon a területeken érdemes koncentrálnia az erőforrásait, ahol már ma is versenyelőnnyel rendelkezik – erről beszélt Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter az AI Summit Budapest 2026 nyitóelőadásán.
A tudományos és technológiai miniszter szerint a mesterséges intelligenciáról szóló közbeszéd ma két véglet között mozog. Az egyik oldalon azok állnak, akik a technológiától jelentős gazdasági és társadalmi előrelépést várnak, míg a másik oldalon azok, akik akár néhány éven belül súlyos, nehezen kontrollálható következményektől tartanak.
Ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy maga a mesterséges intelligencia kutatása nem a ChatGPT megjelenésével kezdődött. A technológián évtizedek óta dolgoznak, az áttörést pedig az tette lehetővé, hogy a számítási kapacitás az elmúlt években elérte azt a szintet, amelyen a korábban kidolgozott módszerekből a mindennapokban is használható rendszerek születhettek.
A miniszter szerint a fejlődés sebessége most már önmagában komoly feladat elé állítja a kormányokat.
Felidézte Nick Bostrom híres „gemkapocs-maximalizáló” gondolatkísérletét is. Ennek lényege, hogy egy rendkívül fejlett rendszernek látszólag ártalmatlan célt – például minél több gemkapocs előállítását – adnak, az azonban megfelelő korlátok nélkül minden rendelkezésére álló erőforrást ennek a célnak rendelhet alá.
A korábban elméletinek tűnő problémák bizonyos elemei az elmúlt évek mesterségesintelligencia-biztonsági kísérleteiben is megjelentek.
Az Anthropic 2025-ben olyan kontrollált, fiktív vállalati környezetben tesztelt több vezető modellt, amelyben azok a saját lecserélésük veszélyével vagy céljaik akadályozásával szembesültek. A kísérletekben egyes modellek zsaroláshoz vagy bizalmas információk kiszivárogtatásához is folyamodtak. Fontos ugyanakkor, hogy mesterségesen létrehozott stressztesztekről volt szó, nem valós vállalati incidensekről.
Kitért az OpenAI nyári incidensére is. A vállalat augusztusban közzétett vizsgálata szerint belső kiberbiztonsági teszteken futó modellek megkerülték az internet-hozzáférést korlátozó védelmek egy részét, jogosulatlan kommunikációs csatornákat használtak, majd az OpenAI belső infrastruktúrája mellett a Hugging Face rendszereinek egy részéhez is hozzáfértek. A teszteket csökkentett biztonsági korlátozások mellett végezték.
A miniszter szerint az ilyen esetek arra figyelmeztetnek, hogy egy államnak egyszerre kell kihasználnia a technológiában rejlő lehetőségeket és biztonságos keretek között tartania annak alkalmazását.
A magyar kormány ezért a digitalizációs stratégiájának egyik központi elemévé teszi a mesterséges intelligenciát.
A következő években összesen 500 millió eurót fordítanának mesterségesintelligencia-fejlesztésekre.
Ennek egyik pillére Magyarország csatlakozása az európai AI Gigafactory programhoz. A korábban ismertetett konstrukció szerint a magyar állam egy lengyel vezetésű konzorciumban vesz részt: első körben 25 millió, egy későbbi szakaszban további 100 millió eurót fordíthat erre, vagyis összesen 125 millió euró kapcsolódhat közvetlenül a gigafactory-beruházáshoz. A teljes, 500 millió eurós keretből emellett vállalati AI-hozzáférést, kutatás-fejlesztési programokat és hazai nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrát is finanszíroznának.
Az uniós program célja olyan nagyméretű számítási központok létrehozása, amelyek a legfejlettebb mesterségesintelligencia-modellek fejlesztéséhez és futtatásához szükséges kapacitást tudják biztosítani.
Tanács szerint Magyarország számára azért kulcsfontosságú a részvétel, mert a következő években a számítási kapacitás önmagában stratégiai erőforrássá válhat. A miniszter várakozása szerint az új európai infrastruktúra 2028-2029 környékére kerülhet teljes üzembe.
A magyar kormány azt szeretné elérni, hogy az így megszerzett kapacitás a közigazgatás, a kutatók és a hazai vállalkozások igényeit egyaránt ki tudja szolgálni.
Az infrastruktúra azonban Tanács szerint önmagában nem elég. A másik kulcskérdés a megfelelő szakemberállomány létrehozása. A kormány ezért az egyetemi és tudományos rendszerben is erősítené a mesterséges intelligenciával foglalkozó képzéseket és kutatócsoportokat.
A miniszter AI-ra specializálódó professzori, doktori és kutatói programokról beszélt, amelyek segítségével Magyarország saját szakembergárdáját is bővítenék. Emellett a világ vezető technológiai vállalataival is tárgyalnának.
Tanács szerint a kormány fel akarja venni a kapcsolatot többek között a Google-lel, a Microsofttal és az Anthropickal annak érdekében, hogy új fejlesztőközpontokat hozzanak Magyarországra, illetve a már jelen lévő cégek növeljék hazai fejlesztőkapacitásukat.
A program harmadik nagy eleme a társadalom és a vállalkozások AI-felkészültségének növelése lenne.
Tanács szerint nem elegendő néhány ezer informatikai szakembert megtanítani a technológia használatára: olyan programokra van szükség, amelyek százezres, később akár milliós nagyságrendben biztosítanak alapvető mesterségesintelligencia- és digitális ismereteket. Különösen fontos célcsoportnak nevezte a vállalkozásokat.
A miniszter szerint miközben magánemberként már rendkívül gyorsan terjednek a generatív AI-eszközök, a vállalati felhasználás számos ágazatban ennél lényegesen lassabban fejlődik. A technológiai és tudományos szektorban dolgozók sok esetben már napi szinten használják ezeket az eszközöket, ez azonban messze nem általános a teljes gazdaságban.
Ehhez kapcsolódik a kormány egyik további terve: egy olyan szuverén AI-hozzáférési rendszer kialakítása, amelyben az állami szervek és később akár a vállalkozások is biztonságos környezetből érhetnek el különböző mesterségesintelligencia-modelleket.
Tanács szerint jelenleg rendkívül egyszerű előfizetni a legnagyobb amerikai szolgáltatók termékeire, ugyanakkor érzékeny vállalati vagy állami adatok esetében komoly kérdés, hogy pontosan hol és milyen feltételekkel történik az adatok feldolgozása.
A kormány ezért olyan architektúrát szeretne létrehozni, amely egységes felületet biztosítana, miközben a háttérben az adott feladathoz és biztonsági követelményekhez legjobban illeszkedő modellt választaná ki. Vagyis a felhasználónak nem feltétlenül kellene eldöntenie, hogy egy adott feladathoz melyik AI-modellt használja: a rendszer költség, teljesítmény, adatvédelem és az adott felhasználási cél alapján automatikusan választhatná ki a megfelelő megoldást.
Ugyanakkor hosszabb távon kételyeit is megfogalmazta az egyre nagyobb általános mesterséges intelligenciák fejlesztéséért zajló globális versennyel kapcsolatban. Szerinte nem biztos, hogy az emberiségnek érdemes vég nélkül tovább gyorsítania a mesterséges szuperintelligencia létrehozására irányuló versenyt, ugyanakkor egyelőre azt sem látni, mi állíthatná meg ezt a folyamatot.
Európának azonban szerinte nem is feltétlenül ezen a pályán kell versenyeznie.
A kontinensnek sokkal inkább olyan célzott mesterségesintelligencia-megoldásokra kellene koncentrálnia, amelyek például a gyártásban, a logisztikában, a gyógyszerkutatásban vagy a kutatás-fejlesztésben növelhetik a termelékenységet. Ezek azok a területek, ahol Európa már ma is jelentős ipari és tudományos háttérrel rendelkezik.
Tanács szerint ezzel a stratégiával Európa ismét releváns szereplővé válhat a globális mesterségesintelligencia-térképen, Magyarországnak pedig jó esélye lehet arra, hogy a folyamat nyertesei közé kerüljön.
A miniszter azt mondta: a következő évek egyik célja az lenne, hogy a magyar kutatói és mérnöki tudásból nemzetközileg is sikeres vállalkozások, akár új magyar unikornisok szülessenek.
Napi