Jobb lenne, ha az MNB-ügy felelősei nem TikTok-sztárként magyarázkodnának, hanem gyanúsítottként hallgatnák ki őket - jelentette ki Ligeti Miklós az ATV Heti Napló Sváby Andrással című műsorában.

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a letartóztatásuk szükségességét nem lehet kijelenteni, mert annak feltételeit a hatóságoknak kell megvizsgálniuk.

Mindenesetre az MNB-alapítványok ügye körülbelül 300 milliárd forintnyi közpénzveszteséget eredményezett a magyar embereknek, az elszámoltatás pedig még nem jutott előbbre. Az ügyben véleménye szerint az MNB jelenlegi vezetését is vizsgálni kell.

Úgy véli, Varga Mihálynak többek között arra kellene választ adnia, miért kötött a Magyar Nemzeti Bank 2025 márciusa óta is tízmilliárd forintos nagyságrendben szerződéseket a „NER kedvenc, jól pénzelt, közpénzzel jól kitömött oligarcháival”. Miként Ligeti szerint azt is vizsgálni kellene, hogy a jegybank ezekhez a szolgáltatásokhoz nem juthatott-e volna hozzá olcsóbban egy valódi versenyben.

Az is kérdés, Varga Mihály mit tudott, illetve mit kellett volna tudnia a Matolcsy György vezette jegybank időszakának alapítványi közpénzkezeléséről. A Transparency International szerint

Ligeti Miklós kifogásolta azt is, hogy az MNB-alapítványok ügyében indított nyomozás már másfél éve tart, és addig jutottak, hogy eddig 91 milliárd forintnyi vagyont biztosított az ügyészség. Ám meglátása szerint a hatóságoknak már korábban is rendelkezésükre állhattak olyan információk, amelyek alapján több érintett esetében felmerülhetett a gyanúsítás lehetősége.

„Ha ezt a hatóságok is tudják, akkor tényleg egyszerűen nincsen semmilyen elfogadható, ésszerű magyarázata annak, hogy akik ezért felelőssé tehetők, és nem csak Matolcsy György hanem például az alapítványoknak a vezetői székében ülő személyek, hogy ők miért nincsenek gyanúsítottként elszámoltatva és felelősségre vonva” – fogalmazott.

Az MNB-s visszaéléseket parlamenti bizottság is vizsgálja. A Tisza-frakció által kezdeményezett testület célja annak feltárása, hogy a Magyar Nemzeti Bank korábbi működésében, különösen az alapítványi vagyonkezelésben, az OPTIMA-csoporton keresztüli befektetési struktúrákban, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során miként sérülhettek az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei.