GazdaságSzerző: portfolio 6 napja 4 percnyi olvasás
Az elmúlt években a vállalatok sorra szembesültek olyan eseményekkel, amelyek korábban legfeljebb távoli kockázatnak tűntek. Az aszályok, az alacsony folyóvízszintek, az energiapiaci zavarok és a geopolitikai konfliktusok közös tanulsága, hogy a működési kockázatok egyre nagyobb része a vállalat falain kívül keletkezik. Ebben a környezetben különösen aktuálissá válik az ESG egyik alapvető üzenete: a vállalatoknak nemcsak a saját működésüket, hanem a teljes értékláncukat érintő kockázatokat is érteniük és kezelniük kell - Szalay Rita, az RSM Hungary ESG üzletág vezetője egy háttérbeszélgetés során mutatta be, hogy mit lát a tanácsadói szakma jelenleg a paicon. A rendszerkockázatokkal és az ESG kapcsolatával szeptember 8-án, a Sustainable World konferencián is kiemelten foglalkozunk.
Az elmúlt hónapok ismét emlékeztették a gazdasági szereplőket arra, hogy a természet és a geopolitika időről időre felülírja a leggondosabban megtervezett üzleti modelleket is. Az alacsony dunai és rajnai vízállások a szállítást és az ellátási láncokat érintik, miközben az energiatermelés kitettsége a természeti körülményeknek egyre világosabbá válik.
Az ilyen jellegű rendszerszintű akadályok, a Közel-Keletet érintő geopolitikai feszültségekkel társulva, teljesen új kihívások elé állítják a vállalatokat és az egész társadalmat. Szalay Rita, a tanácsadással és tanúsítással is foglalkozó RSM Hungary ESG üzletág vezetője szerint az események egy világos üzentet is hordoznak a vállalatok számára:
a működésüket érő legjelentősebb kockázatok egyre nagyobb része nem a gyárkapun belül keletkezik.
Egy kritikus beszállító kiesése vagy egy logisztikai útvonal ellehetetlenülése nemcsak többletköltséget jelenthet, hanem termeléskiesést, szerződéses kötelezettségek megszegését, kötbérfizetést vagy akár piacvesztést is. Ha pedig ezek a kockázatok nem egyszeri eseményként, hanem tartós tendenciaként jelennek meg, kezelésük már nem operatív feladat, hanem stratégiai kérdéssé válik.
Az ESG ágazati vezető elmondta, hogy bár legtöbben adminisztratív tehernek tekintik csak, de valójában erre a problémára reagál a magyar ESG-szabályozás is. A 2023. évi CVIII. törvény alapján várhatóan megközelítőleg 130 magyar vállalkozás számára kötelező az ESG-beszámoló készítése és annak tanúsítása. A közbeszédben az ESG gyakran adatszolgáltatási vagy jelentéstételi kötelezettségként jelenik meg, pedig a szabályozás mögötti logika kezdettől fogva a kockázatok azonosítására és kezelésére épült.
"A vállalatok egyre gyakrabban nem azért kerülnek nehéz helyzetbe, mert rosszul számoltak, hanem mert olyan környezeti, társadalmi vagy ellátási láncbeli kockázatokkal szembesülnek, amelyeket korábban nem mértek fel megfelelően" - ismertette a szakértő, majd hozzátette:
Az ESG-beszámoló valójában nem fenntarthatósági jelentés, hanem a vállalat kockázati térképe.
A beszámoló célja annak feltárása, hogy a vállalat működésében és beszállítói láncában milyen környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási kockázatok jelenhetnek meg, ezek milyen üzleti következményekkel járhatnak, és hogyan kezelhetők. A gyakorlatban többek között olyan kérdésekre keres választ, mint:
A beszállítói átvilágítás és a kockázatok azonosítása ezért vált a vállalati ellenállóképesség alapvető elemévé. A valódi kérdés ugyanakkor nem az, hogy elkészül-e egy ESG-beszámoló, hanem az, hogy a vállalat által kialakított módszertan valóban képes-e azonosítani és kezelni a lényeges kockázatokat.
Szalay Rita kiemelte azt is, hogy éppen emiatt nő a jelentősége a független tanúsításnak. Magyarországon jelenleg mindössze hat akkreditált ESG tanúsító szervezet működik. A tanúsítás legfontosabb értéke nem az, hogy egy újabb pecsét kerül a beszámolóra, hanem az, hogy külső visszajelzést ad arról, hogy a vállalat által kialakított rendszer alkalmas-e a jogszabályi követelmények teljesítésére és a releváns ESG-kockázatok kezelésére.
Vagyis nem elsősorban, vagy nem kizárólag az adatokat hitelesíti, hanem azt a folyamatot és módszertant, amelyre a vállalat a kockázatkezelési rendszerét építi.
A kötelezett vállalatok mellett egyre több szervezet dönt úgy, hogy önkéntesen is kialakítja beszállítói átvilágítási és ESG-kockázatkezelési rendszerét. A szakértő szerint ennek oka, hogy a nemzetközi ügyfelek, a pénzügyi intézmények és a nagyvállalati beszerzési láncok egyre gyakrabban várnak el ESG-alapú információkat és kockázatkezelési folyamatokat üzleti partnereiktől. Az ESG így fokozatosan a versenyképesség egyik tényezőjévé válik azoknál a vállalkozásoknál is, amelyekre még nem vonatkozik közvetlen kötelezettség.
Az elmúlt időszak eseményei alapján egyre világosabbá válik, hogy a vállalatok sikerét nem kizárólag a költséghatékonyság határozza meg, hanem az is, mennyire képesek felismerni és kezelni a működésüket fenyegető kockázatokat.
Szalay Rita a háttérbeszélgetés során végül kiemelte, hogy az ESG nem ad új választ a vállalatok problémáira, éppen ellenkezőleg. Kezdettől fogva ugyanarra figyelmeztetett, amire ma már a gazdasági környezet is egyre hangosabban emlékeztet. A hosszú távú versenyképesség egyik kulcsa az, hogy a vállalatok időben felismerjék saját sérülékenységeiket, és felkészüljenek azok kezelésére. Ez pedig nem adatszolgáltatási kérdés, hanem kockázatkezelés.
A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio
Napi