Miközben az amerikai és iráni erők visszatérően egymás célpontjait lőtték, addig titokban, a nyugati nagyhatalom négy hónap alatt elvégezte a kritikus fontosságú tengerszoros aknamentesítését. A művelet részleteit ismerő források szerint többnyire éjszakánként a Navy SEAL búvárokat, robothajókat és speciális víz alatti járműveket irányított az érintett területre. A titkos küldetés során visszatérően a sötétben, és víz alatt végezték el az aknák hatástalanítását. A lépés célja az volt, hogy

biztonságosabban hajózhatóvá tegyék a Hormuzi-szorost, mivel ezzel elhárul egy súlyos veszélyforrás a kereskedelmi hajózás előtt.

Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadta meg Iránt, ezt követően az iszlamista rezsim – többek között – a Perzsa-öböl bejáratának lezárásával válaszolt. A lépés globális krízist okozott, mivel itt halad át a világon tengeren szállított kőolaj mintegy ötöde. Teherán már a konfliktus kezdetén kijelentette, hogy aknákat telepített a kulcsfontosságú hajózási útvonalon, összesen 80 darabot említettek a különböző források. A nemzetközi és az ománi felügyelet alá tartozó vizeket is érintette a telepítés.

Hivatalosan az Egyesült Államokhoz több nyugati ország is csatlakozott volna az aknamentesítési feladatra, de ennek feltételeként azt adták meg, hogy szükséges a tűzszünet garantálása a térségben. Ez nem járt sikerrel, a felek között visszatérően kiújultak a harcok, így más országok is elálltak a feladattól. Donald Trump amerikai elnök szeptember elején bejelentette, hogy elvégezték a munkát, minden robbanószerkezetet hatástalanítottak a szorosban. A mondatok azért is meglepetést okoztak, mivel a hivatalos adatok szerint a térségben tartózkodó amerikai aknamentesítő hajók távolabb, az Indiai-óceánnál helyezkedtek el.

A Navy SEAL búvárai viszont a legnagyobb titokban elvégezték a műveletet, amit egyébként hosszú hónapokra becsültek még nappali körülmények között is.

Kis csoportokban, jellemzően felfújható csónakokkal közelítették meg a területet. Robothajók és tengeralattjárók segítségével felderítették a veszélyforrásokat, majd titokban megsemmisítették azokat. Olyan eszközöket is bevetettek, mint a Common Uncrewed Surface Vessel, ezek oldalirányú szonárrendszerekkel is fel vannak szerelve, hogy könnyebben érzékeljék a telepített fegyvereket. A felderítést követi a legkockázatosabb lépés, vagyis a megsemmisítés. Egy búvár megközelíti az eszközt, robbanóanyagot helyez rá, majd detonációt idéz elő. Bár az egész folyamat kifejezetten veszélyes, mégsem jelentettek amerikai áldozatokat ezzel összefüggésben.

Nem mindenki hiszi el, hogy teljesen sikerült volna megsemmisíteni az eszközöket, a térségre specializálódott biztonsági szakértők úgy vélik, hogy vélhetően az Ománhoz közeli vizeknél sikerült elvégezni a műveletet. A másik problémát az jelenti a kereskedelmi hajóknak, hogy az iráni rakéta- és dróntámadások továbbra sem álltak le, ezek rendkívül veszélyesek. Az átjárón hivatalosan csak alig néhány jármű halad át naponta, ugyanakkor a jelek szerint a titokban végrehajtott műveletek száma megnőtt. A térségi országok nem kapcsolják be a transzpondereket, vagy kisméretű járművekkel szállítanak termékeket. A helyi biztosító társaságok ugyanakkor továbbra is súlyos veszélyforrásként tekintenek a térségre, ezért csak rendkívül magas díjak ellenében hajlandóak szerződést kötni.

A helyzet valóságos információs háborút eredményezett: Teherán tagadja, hogy sikerült volna felszedni az eszközöket, Amerika próbálja nyugtatni a szereplőket.

Az Egyesült Államok kijelentette, hogy további aknák lerakását meg fogja akadályozni. Ez egy problémával kevesebbet jelent Iránnál, de a legfontosabb gondot továbbra sem oldották meg ezzel.  

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images