Júliusig még elég volt csak az alapkezelőt megnevezni a pályázatokon, azóta viszont a mögöttesi kört is fel kell fedni. Korábban az MKIF autópálya-koncessziós társaságnál például az alapkezelő szerepelt valódi tulajdonosként, maguk a magántőkealapok pedig egyáltalán nem jelentek meg a NAV tényleges tulajdonosi nyilvántartásában - írta meg a 24.hu.

Az új szabály szerint meg kell nevezni azokat a befektetésijegy-tulajdonosokat, akik legalább 25 százalékos részesedéssel vagy irányítási joggal rendelkeznek, illetve elsőbbségi jog révén jelentősen részesednek a profitból

- akár öt évre visszamenőleg is.

A magántőkealapoknak júliusban kellett benyújtaniuk a listát a NAV-hoz.

A magántőkealapok átláthatósága az uniós helyreállítási alap (RRF) egyik szupermérföldköve – az MFB is arra hivatkozott, hogy a szabályok betartása a forrásvesztés elkerülése miatt kiemelt jelentőségű.

Jöhet az autópálya-koncesszió?

A 24.hu szerint a legnagyobb tétel az MKIF Zrt.-vel kötött, 35 éves autópálya-koncesszió, amelyet hét magántőkealap tulajdonol. Az ügyben Brüsszelben kötelezettségszegési eljárás folyik, Vitézy Dávid pedig „közpénz-kicsatornázási eszközként" beszélt róla. A miniszter szerint az állam eddig 1024 milliárd forintot fizetett ki a koncessziós társaságnak – többet, mint amennyi munkát az elvégzett.

Magyar Péter miniszterelnök a napokban a „közpénzzabrálás" kiemelt példájaként említette a konstrukciót, és arra utalt, hogy a felülvizsgálata követheti a most bejelentett dohány- és kaszinókoncessziós átalakítást.

A Transparency International viszont óvatosabb. Zeisler Judit szakpolitikai vezető szerint hiába megfelelő már a szabályozás, „visszafelé" nehéz bizonyítani bármit: ha egy magántőkealap az akkor érvényes szabályok szerint nyilatkozott – akár csak az alapkezelőt megadva –, utólag nincs mit tenni. Gyenge pont az is, hogy a NAV-adatbázis nem közhiteles, az adóhatóság nem ellenőrzi a beérkező adatokat, és a hibás adatszolgáltatás szankcionálása sem jellemző.

Címlapkép forrása: EU