Az Indamedia ebben az évben is megrendezi Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját, az AI Summit a Városligetben zajlik 2026. szeptember 7-8-án. A megnyitón Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter mondott beszédet.

A tárcavezető elmondta, hogy múlt héten Prágában vett részt egy hasonló rendezvényen, amelyen több ország képviselőjével együtt aláírtak egy egyezményt a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Már az elején leszögezte, hogy előadásában két véglet között csapong, majd feltette a hallgatóságnak a kérdést, hogy ki mennyire érzi magát technooptimistának vagy doomsday-várónak.

Tanács Zoltán elmondta, hogy a mesterséges intelligencia pár éve lett a mainstream része, de igazából már az ötvenes évek óta fejlesztik, és megemlítette Alan Turing nevét. Néhány számadattal érzékeltette a miniszter, milyen gyors fejlődésen ment keresztül az AI, a chipek ára néhány havonta megfeleződik, és két év alatt épül fel egy szuperszámítógép. A fejlődés elképesztő lett a tárcavezető szerint, és szinte hibamentesen dolgozik.

Hangsúlyozta, hogy egy 2003-as gondolatkísérlet ragadta meg figyelmét, amelyben egy gemkapocs gyártását bízták egy gépre, viszont megjegyezte, ha nem megfelelő az utasítás, akkor a mesterséges intelligencia az egész Föld kapacitását erre a feladatra fogja átállítani. Ebből látták a szakemberek, milyen következményekkel jár egy rosszul megadott utasítás.

Egy másik kísérletet is megemlített, a Berkeley Egyetemnél az AI-modelleknek kellett egymásnak értékelniük, azonban azok jobbra értékelték egymást, és máshogy viselkedtek, amikor tudták, hogy tesztelik őket. Az OpenAI-nál pedig konkrétan megszöktek nyáron modellek, kiberbiztonsági feladat megoldása közben, de nem a megoldásra koncentráltak, hanem egy chatboardon keresztül megbeszélték, hogy kiszabadulnak a rendszerből és ott készítik el a megoldást. 

Óriási összeget szán a kormány AI-programokra

Tanács Zoltán ezért hangsúlyozta, hogy egy állam felelősen áll ehhez a kérdéshez, és nagy hangsúlyt fektet arra, hogy bekapcsolódjon a mesterséges intelligencia fejlesztésébe, de csak megfelelő biztonsági keretek között. A kormány 500 millió eurót fog költeni AI-programokra, valamint csatlakoznak a gigafaktori programhoz. Megjegyezte, hogy a számítási kapacitás többsége az Egyesült Államokban, Kínában és a Közel-Keleten összpontosul, ezért az a cél, hogy Európa is bekerüljön ebbe a vérkeringésbe.

Ennek érdekében Magyarország egy lengyel konzorciumhoz kapcsolódik, ugyanakkor mintegy két évig tart egy gigafaktor felépülése. Ez egy fontos beruházás a tudományos és technológiai miniszter szerint, de nem az egyetlen, mert nagy hangsúlyt fektetnek az egyetemi-tudományos képzésre is. Az összes frontier-fejlesztővel felveszik a kapcsolatot, hogy hozzanak ide fejlesztőközpontokat.

Ez azért is fontos, mert a tárcavezető Prágában megtudta, hogy Észtországban egymillió ember jut hozzá AI-képzéshez. Tanács Zoltán szerint mindenhol elmaradott a mesterséges intelligenciához kapcsolódó képzés, kivéve két területen, a technológiában és a tudományban. Emiatt a vállalkozásokat is fel kell készíteni az AI-modellek használatára, de nem feltétlenül a legdrágábbakra. A kormány megfelelő hozzáférést akar nyújtani, hogy minden felhasználó optimálisan tudja ezeket használni. Beszédét azzal zárta, hogy Európának a gyártásba, a logisztikába és a fejlesztésbe kell becsatlakozni, ezekre kell fókuszálni, és legyenek Magyarországnak is unikornisai!

Az AI Summit előadásait szeptember 7-8-án egész nap nyomon követhetik élő tudósításunkban, amelyet ezen a linken nézhetnek.

(Borítókép: Tanács Zoltán 2026. szeptember 7-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)