GazdaságSzerző: vg 6 napja 5 percnyi olvasás
Véget érhetett az elmúlt hónapok dezinflációs folyamata, érdemi fordulat azonban továbbra sem látszik a magyar gazdaság inflációs folyamataiban – derül ki a Világgazdaság elemzői konszenzusából.
Továbbra sem érzékelhető érdemi árnyomás a magyar gazdaságban, ám a nemetközi környezet bizonytalansága óvatossabbá teheti a jegybankot a következő hónapokban – ez rajzolódik ki a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők konszenzusából. A júliusi, mindössze 1,2 százalékos, tízéves mélypontot jelentő infláció után augusztusban ugyan enyhén gyorsult a fogyasztói árak emelkedése, ugyanakkor annak üteme továbbra is visszafogott maradt. Az árak éves összevetésben 1,5 százalékkal, míg júliushoz képest 0,3 százalékkal emelkedhettek. Hogy így van-e, az kedd reggel derül ki, ugyanis ekkor közli a Központi Statisztikai Hivatal az augusztusi inflációs adatokat.
Véget érhetett a hónapok óta tartó dezinflációs folyamat, és 2026 augusztusában ismét emelkedhetett az inflációs ráta. Persze szó sincs drámai fordulatról – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki hozzátette, az 1,4 százalékra emelkedő mutató még mindig rendkívül kedvezőnek mondható. Ráadásul a havi alapon kalkulált 0,2 százalékos árszínvonal emelkedés sem nevezhető erősnek.
Az elemző szerint az egyhavi infláció mögött elsősorban egy nagy tétel hozzájárulása húzódik meg. Az üzemanyagokra vonatkozó védett ár június vége felé szűnt meg, és bár júliusban már megindultak felfelé a piaci árak, az árkorrekció döntő része azonban már a KSH adatfelvételi időszakát követően következett be. Vagyis az augusztusi adat lesz az, ami teljes egészében tükrözi majd a hosszú hetek óta érzékelt áremelkedési folyamatot. Számításai szerint havi alapon akár 2 százalékkal is emelkedhetett az üzemanyagok átlagára. Mindez pedig önmagában nagyjából 0,15 százalékponttal tolja felfelé az egyhavi inflációs rátát
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is úgy látja, továbbra is alacsony inflációs környezet jellemzi a magyar gazdaságot, így minden valószínűség szerint az augusztusi adat is a jegybanki célsáv alatt maradhatott. Szerinte ebben elsősorban
Mindeközben a külső inflációs környezet sem nevezhető különösebben erősnek, de gyengének sem, amit jól jelez az eurózóna 3,3 százalékos inflációja. Az viszont szerinte mindenképpen érdekes és szokatlan, hogy a magyar inflációs szint tartósan az eurózóna szintje alatt marad.
Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője szerint augusztusban nem jellemzők a nagy meglepetések, ezért most sem számítanak arra, hogy megváltozik majd az inflációs kép. "Prognózisunk alapján az idei évben már nem lép 2 százalék fölé a magyar árindex. Augusztusban a Közép-Európára jellemző élelmiszer-defláció tovább folytatódhatott, de volt néhány rendkívüli áremelés is (taxitarifák Budapesten, szerencsejátékok), amelyek ellensúlyozták az" – fogalmazott.
Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a június közepi 350 alatti szintekről közel 370-ig emelkedő euróárfolyam hatása is megjelenhetett az árakban. Itt elsősorban a tartós fogyasztási cikkek, valamint a feldolgozott élelmiszerek esetében lehet számítani némi áremelkedésre. Ezzel szemben a háztartási energia, a ruházkodási cikkek és a feldolgozatlan élelmiszerek árváltozása inkább fékezhette az inflációt. Szerinte a friss, augusztusi inflációs adat továbbra is kedvező képet fest majd az árfolyamatokról, hiszen a maginfláció a várakozása szerint 1,9 százalékon stabilizálódhatott. Mindez továbbra is kedvezőbb inflációs képet jelenthet annál, mint amit az MNB júniusi Inflációs jelentése valószínűsített.
Azonban felfelé húzza az inflációt a szerencsejátékok árának átlagosan negyedével történő emelése, itt az elmúlt években nem volt drágulás, most egyszerre jelenik meg egy jelentősebb áremelkedés, ami közel 0,3 százalékponttal húzhatja felfelé az inflációt Regős szerint.
A harmadik tényező, ami a három közül talán a legbizonytalanabb, a telekom cégek júliusi inflációkövető áremelése, ami a júliusi inflációs adatban csak részben jelent meg, vélhetően azért, mert a számlázás, amikor már a drágább árak jelennek meg, augusztusra csúszik.
Nagy kérdés mennyire rontja el a kedvező folyamatokat az idei aszályos időjárás. A Gránit Alapkezelő elemzője szerint a mezőgazdasági árak mellett az energiaárak és a forint árfolyama jelenthetik a legnagyobb kockázatot. Az energiánál bár legtöbbet az olajról beszélünk, hosszabb távon mégsem ez jelneti a nagyobb problémát: a földgáz ára drasztikusabb mértékben nőtt, jelenleg nagyjából 70 euró/MWh az iráni háború előtti 25 euróhoz képest, ami hazánk jelentős energiafüggősége miatt mindenképp problémát jelent. Az a kérdés, hogy ezt a problémát mikor és milyen ütemben árazza be a piac a forint árfolyamába.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője az augusztusi adat után fokozatosan emelkedő inflációra számít, az év végére 2 százalék fölötti éves árindexszel. "Az energiapiaci fejlemények nem kedvezőek, ezért az üzemanyagoknál további emelkedés tűnik most valószínűbbnek. Az élelmiszereknél az aszály hatása várhatóan nem egyből fog jelentkezni, ugyanakkor az európai búza és kukoricaárak a nyár folyamán emelkedésnek indultak" - taglalta az elemző, aki úgy látja, hogy a tartós árcsökkenés után ősz közepe-vége felétől kezdve az élelmiszereknél lassú drágulás indulhat be.
Kritikus lesz az ősz: ha nem durrannak el nagyon az energiaárak, és a nemzetközi kamat-és hozamkörnyezet emelkedése mellett is viszonylag stabil tudna maradni a forint, akkor jövőre jó eséllyel valahol 2,5-3 százalék között lehet az éves átlagos drágulási ütem. Elromló nemzetközi hangulatban és gyorsan növekvő energiaárak mellett ugyanakkor könnyen borulhat ez a várakozás
– véli az elemző, aki szerint a forint árfolyamára pedig azért figyelhet továbbra is nagyon az MNB, mert ez a múltbeli tapasztalatok alapján erősen összefügg az inflációs várakozások alakulásával, azaz a forint további esetleges markánsabb gyengülése nem csak az importárakon keresztül, hanem a várakozásokon keresztül is emelhetné az inflációt.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője is arra számít, hogy infláció várhatóan fokozatosan emelkedik a következő hónapokban, ugyanakkor a gyorsulás üteme sokkal visszafogottabb lesz, mint az előzetesen várható volt. "Az idei év hátralévő hónapjaiban szinte biztos, hogy a 3 százaélkos jegybanki cél alatt marad az infláció. A távolabbi kilátásokat bizonytalanabbá tette az iráni helyzet újbóli élesedése általános lezáratlansága, ami az energiaárak kiszámíthatatlan változásaihoz vezet, ez továbbra is fontos előrejelzési bizonytalanság. Ezzel együtt azt látjuk, hogy a bázishatások és a gazdasági ciklus várható élénkülése 2027-ben a magasabb átlagos infláció irányába mutat, de annyira alacsony szintekről indulunk el felfelé, hogy az éves ráták jövőre is várhatóan a jegybanki toleranciasávban maradhatnak" – tette hozzá.
Az ING Bank elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a friss piaci hírek alapján valószínűsíthető, hogy a globális kockázatvállalási kedv mérséklődése, a forint gyengülése, a hozamok és az energiaárak emelkedése együtt már túl nagy kockázatot hordoz a monetáris politika számára.
Múlt csütörtök a Bloomberg írta meg jegybanki forrásokra hivatkozva, hogy szeptemberben felhagy a kamatcsökkentésssel a jegybank.
Bár hivatalos megerősítés a jegybank részéről nem történt, de Virovácz is úgy látja, hogy a kedvező aktuális inflációs helyzet és a továbbra is jól horgonyzott inflációs várakozások ellenére az MNB szeptemberben szünetet tarthat a kamatvágási ciklusban és a piaci folyamatok függvényében kerülhet szóba az októberi folytatás.
Szerinte a monetáris politika számára tehát most nem az infláció, hanem a romló piaci környezet jelenti a nagyobb kihívást. "Úgy vélem a korábbi piaci mintázatok alapján, hogy a nemzetközi környezetben bekövetkezhet némi javulás, ami teret nyithat a jegybanknak további kamatvágások előtt még idén. Bár a korábban általam várt három kamatvágás ma már egyre kevésbé tűnik valószínűnek, azért két lazítási lépés és az ezzel év végére 5 százalékra csökkenő alapkamat továbbra sem irreális elképzelés" – mondta Virovácz Péter.
Becsey Zsolt is úgy véli, a jegybank várható döntésére, miszerint elhalasztja a szeptemberi kamatvágást, erősen reagáltak a befektetők, visszafordítva az elmúlt 2 héten látott forinteladási hullámot. Szerinte ha ránézünk a magyar–lengyel viszonylatra, az látható, hogy miközben a hosszú lejáratokon majdnem fél százalékponttal alacsonyabb a magyar hozamszint, addig rövid oldalon 1,3–1,6 százalékponttal magasabban van a magyar hozam.
Fundamentálisan nem indokolt ekkora különbség a rövid oldalon, a jegybanknak bőven lenne tere kamatot vágni
– véli az elemző, aki szernt amennyiben az amerikai kamatpálya, a félidős választások és a gázárak körüli helyzet tisztul, a jegybank folytathatja a kamatvágásait. A hazai katalizátorok közül az októberi hosszú távú költségvetési program lehet meghatározó. Ennek megfelelően mi most úgy látjuk, hogy novemberben folytathatja a kamatvágást a jegybank.
Napi