GazdaságSzerző: portfolio 6 napja 3 percnyi olvasás
Újabb hatalmi harcot veszített el Kaja Kallas, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke az uniós kül- és biztonságpolitika alakításáért folyó intézményi vitában, miután tagállami ellenállás miatt elbukott a tervezett magas szintű védelmi tanácsadó testület. A kezdeményezés kudarca tovább élezheti a feszültséget Kallas és az uniós végrehajtó testület között, miközben az Európai Külügyi Szolgálat jövőjéről is vita zajlik az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottsággal.
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője tagállami nyomásra lefújta egy új, magas szintű védelmi tanácsadó csoport létrehozását. A volt politikai és katonai vezetőkből álló testület feladata az lett volna, hogy javaslatokat dolgozzon ki az uniós védelmi képességek hiányosságainak gyors és hatékony felszámolására.
Több tagállam azonban úgy ítélte meg, hogy jelenleg nem ez a megfelelő irány.
A döntés azért is kellemetlen Kallas számára, mert éppen komoly intézményi küzdelmet folytat az Ursula von der Leyen elnökölte Európai Bizottsággal az Európai Külügyi Szolgálat, az EEAS átalakításáról. A francia–német reformtervek formálisan erősítenék a főképviselő szerepét, Kallas környezetében ugyanakkor attól tartanak, hogy a változtatások valójában nagyobb bizottsági befolyást teremtenének az uniós külpolitika felett. Egy uniós diplomata szerint
az új védelmi csoport részben Kallas önálló politikai súlyának megőrzését szolgálhatta volna.
A hétfőre tervezett brüsszeli bemutatóra mintegy 150 résztvevőt vártak az uniós intézményekből, a NATO-ból, a kutatóintézetekből és az akadémiai szférából. Diplomáciai források szerint a csoport elnöke Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár lett volna, a tagok között pedig Jüri Luik volt észt védelmi miniszter és Florence Parly volt francia fegyveres erőkért felelős miniszter is helyet kaphatott volna; Németország mellett az Egyesült Királyság és Ukrajna is képviseltette volna magát.
A kezdeményezést kezdettől bírálták amiatt, hogy átfedésbe kerülhetett volna Andrius Kubilius védelmi biztos munkájával, aki már most is rendszeresen egyeztet szakértőkkel és korábbi vezetőkkel. Több diplomata szerint a kudarc hátterében az előkészítés és a tagállami koordináció hiányosságai álltak, miközben egy másik uniós tisztviselő szerint az olasz belpolitikai viták és a testület lehetséges tagjai körüli konfliktusok adták meg a végső lökést a projekt leállításához.
Mindez súlyos vereség Kaja Kallasnak, aki így könnyen lehet, hogy ügyvezető alelnökként páriává lett az Európai Bizottságban. Akár a befolyása is érdemben csökkenhetett a belháborús kudarc miatt.
Címlapkép forrása: EU