A WMO éves levegőminőségi és éghajlati jelentése szerint a légszennyezés és az éghajlatváltozás szorosan összefügg, ezért ezeket összehangolt szakpolitikákkal kell kezelni. A szervezet hangsúlyozta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levegőminőségi irányelveinek betartása a jövőben egyre nagyobb kihívást jelent, mivel a rendkívüli erdőtüzek valószínűsége folyamatosan nő. Az erdőtüzek a légszennyezés növekvő forrásává váltak, miközben a fejlett országok többségében az ipari és közlekedési kibocsátás szabályozása érdemben javította a helyzetet.

A jelentés kiemeli a PM2,5 jelölésű szálló por és a talajszinti ózon egészségügyi hatásait, amelyek légúti, valamint szív- és érrendszeri megbetegedésekhez köthetők. Emellett sürgeti a korom és a mikroműanyagok légköri megfigyelésének fejlesztését is, mivel ezeket az anyagokat széles körű jelenlétük ellenére

továbbra sem követik nyomon megfelelően.

A WMO adatai szerint 2025-ben a PM2,5-koncentráció Észak-Kanadában, Oroszország egyes részein, valamint Nyugat- és Közép-Afrikában is meghaladta a hosszú távú átlagot a fokozott tűzaktivitás miatt, Északnyugat-Spanyolországban pedig a rendkívüli nyár végi tüzek okoztak kiugró értékeket. Európa több pontján – Spanyolországban, Franciaországban és Görögországban – szélsőséges hőség és pusztító erdőtüzek jellemezték az évet.

A jelentésben hivatkozott tanulmány szerint

a súlyos erdőtűzfüst-események az 1990-es évek óta megháromszorozódtak világszerte, és 2010–2018 között évente közel százezer többlethalálozáshoz járulhattak hozzá.

Lorenzo Labrador, a WMO tudományos munkatársa kiemelte, hogy az erdőtüzekből származó szálló por különösen veszélyes, mivel számos mérgező vegyi anyagot tartalmaz, belélegzése pedig az egész szervezetre kiterjedő gyulladást okoz, ami tüdőbetegségekhez vezethet.

Forrás: Reuters

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.