BulvárSzerző: index 6 napja 5 percnyi olvasás
Az iráni konfliktus is eszkalálódhat, ami Donald Trump mestertervének része lehet a jóslat szerint.
Egy kínai-kanadai oktató és politikai elemző szerint 2027-re olyan folyamatok indulhatnak el az Egyesült Államokban és a világban, amelyek végül amerikai polgárháborúhoz vezethetnek. Csiang Hszüe-csin – akit támogatói az elmúlt években tett, állítólag később beigazolódott geopolitikai jóslatai miatt „Kína Nostradamusának” neveznek – öt egymásra épülő, meglehetősen sötét forgatókönyvet vázolt fel. Szerinte az Iránnal vívott háború eszkalációja, az amerikai sorkatonaság visszaállítása, az ICE megerősödése és egy gazdasági összeomlás végül olyan társadalmi feszültségeket szabadíthat fel, amelyek az országon belüli fegyveres konfliktusig fajulhatnak.
Az elemző korábban megjósolta Donald Trump 2024-es választási győzelmét, valamint azt is, hogy az Egyesült Államok és Izrael Trump második elnöki ciklusa alatt konfliktusba kerül Iránnal.
Csiang most azonban már a 2027-es évre tekintett előre. Jack Neel podcastjában arról beszélt, hogy szerinte az Irán körül kialakult helyzet teljes körű háborúvá eszkalálódhat, ami végül amerikai szárazföldi invázióhoz vezethet. Úgy véli, az Egyesült Államok ezután akár újabb tíz vagy húsz évre is beleragadhat a közel-keleti konfliktusba. Emellett pedig saját területén belül is fegyveres konfliktusra lehet számítani. Szerinte az országos elégedetlenség, zavargások, tüntetések és felkelések mellett addigra akár a világgazdaság is összeomolhat.
A kínai Nostradamus egyik jóslata szerint az iráni szárazföldi hadművelethez szükséges katonai erő miatt az amerikai kormány kénytelen lehet visszaállítani a nemzeti sorozást. Ez azt jelentené, hogy akár már 18 éves férfiakat is katonai szolgálatra kötelezhetnének.
Az elemző szerint ennek azonban további következményei lennének. Úgy véli, az Immigration and Customs Enforcement, vagyis az ICE minden nagy amerikai városban a jelenleginél is jóval nagyobb hatalomhoz jutna. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Gárda megjelenése is általánossá válhatna az ország nagyvárosaiban.
Csiang szerint mindez azért történne, mert a kormány már egy esetleges gazdasági összeomlásra készülne.
„2027-re már a nemzeti sorozás keretrendszere a helyén lehet. Az ICE sokkal erősebb lesz, mint azt az emberek elképzelik” – mondta. Hozzátette, szerinte a kormány a Nemzeti Gárdát minden jelentős amerikai városba telepítené, mert felkészülnek a gazdasági összeomlásra.
Az oktató emellett Donald Trump motivációit is saját elmélete alapján értelmezte. Szerinte az amerikai elnök úgy gondolja, hogy isten küldetést adott neki Amerika megmentésére, ugyanakkor az iráni háború megnyerése nem feltétlenül lenne Trump számára a legfontosabb cél. Úgy véli ugyanis, hogy Trump valódi célja a hatalom megtartása és egy harmadik elnöki ciklus kiharcolása lehet 2028-ban.
„Ennek a háborúnak az Egyesült Államok és Irán között csak eszkalálódnia lehet. Nem lehet kiszállni belőle” – mondta Csiang a podcastban.
Szerinte ennek következményeként amerikai szárazföldi invázióra kerülhet sor Iránban, és az Egyesült Államok évekre a térségben ragadhat. Csiang szerint még az is optimista becslés lenne, ha csak négy évig tartana a jelenlét, úgy gondolja, akár tíz-húsz éves konfliktus is kialakulhat.
„Azt gondolja, az a dolga, hogy megszerezze valahogyan a harmadik ciklust, hogy megmenthesse Amerikát” – mondta Trump állítólagos motivációjáról.
Negyedik jóslata egy amerikai, illetve globális gazdasági összeomlás. Ennek szerinte az lehetne a kiváltó oka, ha a Hormuzi-szorost folyamatosan lezárnák. A stratégiai fontosságú vízi útvonalon keresztül zajló olcsó energia- és gyors hajózási útvonalak a szakértő szerint alapvető szerepet játszanak a globális pénzügyi rendszer működésében. Ha viszont ezek tartósan megszakadnának, annak komoly következményei lennének. 2026-ban már láthatóvá vált ennek egy része: az Egyesült Államok bombázásait követő szoroslezárások miatt az olaj, a gáz és a műtrágya ára meredeken megemelkedett.
Az energia- és műtrágyaárak növekedése pedig továbbgyűrűzött más termékek, köztük az élelmiszerek árába is. Csiang szerint ha 2027-ben újabb lezárás következne, az már az egész világgazdaság stabilitását veszélyeztethetné.
Ha Amerika elveszíti ezt a háborút, az az amerikai gazdaság összeomlását jelentheti
– figyelmeztetett.
Jiang ötödik és egyben legsúlyosabb jóslata egy második amerikai polgárháború. Ez azonban szerinte nem feltétlenül úgy nézne ki, hogy két hadsereg sorakozik fel egymással szemben az Egyesült Államok területén. Inkább az egész országot átszövő zavargásokat, tüntetéseket, kisebb összecsapásokat és helyi felkeléseket jósol. Ezek egyik fő kiváltó oka szerinte az ICE és a Nemzeti Gárda egyre erőteljesebb jelenléte lehetne az amerikai nagyvárosokban.
Forgatókönyve szerint tehát az Iránnal kezdődő háború újabb és újabb következményeket indíthatna el: a konfliktus elhúzódása miatt szükségessé válhatna a sorozás, a belső biztonsági szervek és a Nemzeti Gárda szerepe megnőhetne, miközben a Hormuzi-szoros lezárása gazdasági válságot okozhatna. A társadalmi elégedetlenség és az utcai erőszak pedig végül polgárháborús állapotokhoz vezethetne.
A történet azonban szerinte itt még érne véget. 2030-ra ugyanis egy még nagyobb konfliktust jósol az Egyesült Államokban és Európában egyaránt: szerinte ekkor a globalisták és a nacionalisták közötti küzdelem eszkalálódhat tovább.
A férfi ugyanakkor azt állítja, hogy nem pszichikus képességekre vagy tisztánlátásra támaszkodik. Elmondása szerint három fő eszközt használ arra, hogy megpróbálja előre jelezni a jövő eseményeit. Az egyik módszere az, hogy az országokat és vezetőiket pókerjátékosokhoz hasonlítja. Azt próbálja meghatározni, hogy az adott szereplő számára mit jelent a „győzelem”, majd ebből következtet arra, mi lehet a következő lépése.
Ezután a jelenlegi eseményeket korábbi történésekkel hasonlítja össze. Ha például egy magabiztos birodalom egy hosszú háborúban ragadt, figyelmeztető történelmi mintaként kezeli.
Nem bizonyítékként használja arra, hogy ugyanaz fog történni, hanem olyan mintázatként, amely szerinte segíthet felismerni a veszélyeket.
Harmadik módszere pedig az, hogy figyeli, mit gondolnak azok a csoportok, amelyek a leginkább elszántak valamely cél elérésére. Ha például vallási vagy politikai szereplők hisznek a bibliai végidőkre vonatkozó próféciákban, Csiang szerint érdemes abból kiindulni, hogy saját cselekedeteikkel is úgy viselkedhetnek, mintha az általuk várt végkifejlet egy tényleges terv lenne.
(Borítókép: Egy fiatal iráni nő elsétál egy Donald Trump amerikai elnököt ábrázoló óriásplakát mellett, amelyen a „Nagy győzelem a Hormuzi-szorosban” felirat olvasható Teherán déli részén, 2026. szeptember 1-jén. Fotó: Morteza Nikoubazl / NurPhoto / Getty Images)
Napi