PolitikaSzerző: origo 2026. 07. 13. 1 percnyi olvasás
Kerekasztal-beszélgetést szerveztek az Alaptörvény 17. módosításáról, amelyen két jogászprofesszor vette górcső alá a tervezetet.
Alkotmányosság a küzdőtéren címmel szervezett beszélgetést a Polgári Magyarország Alapítvány, amelyen a Tisza Alaptörvény-módosítását vették górcső alá jogi szempontból. A beszélgetésen – Lapu Árpád nemzetközi jogász moderálásával – Stumpf István Széchenyi-díjas egyetemi tanár, alkotmányjogász, politológus és Koltay András egyetemi tanár vett részt.

Ahogy arra az Origo is felhívta a figyelmet, ma ismét rendkívüli ülést tart az Országgyűlés, amelyen nagy eséllyel a tiszás többség megszavazza majd az Alaptörvény 17. módosítását. Ennek főbb pontjai:
Az Alaptörvény-módosítás nagy port kavart a közéletben. Több fideszes politikus is keményen reagált, egy tüntetést is tartottak múlt hét csütörtökön a Sándor-palotánál, amely a „Stop Önkény!” elnevezést kapta.
„Miért nem lehet jogállamot a jogállam ellenében megvalósítani?”
– ezzel a kérdéssel indította a beszélgetést Lapu Árpád. Stump István emlékeztetett, a magyar alkotmányosság hajnalán az Alkotmánybíróság jelentős szerepet töltött be: világossá vált, ha nincs egy legitim intézmény, amely őrködik az alkotmányosság és a normativitás felett, akkor komoly veszélye van az alkotmányos anarchiának. Az Alkotmánybíróság ezért az átmenet idején fontos hivatást teljesített: megpróbálta egyensúlyban tartani a politikai és a jogi konfliktusokat.
Ennek részeként született meg az a tétel is, ha le akarjuk bontani a pártállami rendszert, azt nem lehet alkotmányellenes eszközökkel megtenni
– emelte ki, majd kifejtette: ha egy új rendszer alkotmányellenes módon jön létre, akkor olyan születési rendellenességet hordoz magában, amely később bármikor támadható lesz azzal az érvvel, hogy illegitim vagy jogellenes alapokon nyugszik. – Ezért mondtam alkotmánybíróként is többször, hogy még a kétharmados többség sem tehet meg mindent. A kétharmadnak is vannak alkotmányos korlátai – idézte fel Stumpf István.