GazdaságSzerző: vg 6 napja 3 percnyi olvasás
Új rendszer jöhet?
Az Orbán-kormány egyik legnépszerűbb intézkedése a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés volt, amelyhez az új kormány egyelőre nem nyúlt hozzá. A rendszer azonban nemcsak jelentős költségekkel jár, hanem a Telex szerint hosszú távon éppen az energiafogyasztás és az energiapiaci kiszolgáltatottság növekedéséhez járul hozzá.
A probléma egyik kulcsa, hogy a mesterségesen alacsony ár gyengíti a takarékosság ösztönzését. A piaci ár jelzi a fogyasztónak, ha egy erőforrás szűkös vagy drága, az energia esetében pedig különösen fontos lenne a fogyasztás visszafogása és az energiahatékonyság javítása. Ehhez képest 2014 és 2021 között Magyarországon az áram, a gáz és a távhő együttes fogyasztása 34 százalékkal, a gázfogyasztás pedig 43 százalékkal nőtt. Németországban ugyanekkor a háztartási energiafelhasználás 7,8, a gázfogyasztás 13,9 százalékkal emelkedett. A különbség természetesen nem kizárólag a rezsicsökkentésből fakad, de a mesterségesen alacsony árak bizonyosan gyengítették a takarékossági ösztönzőket.
Egy akadémiai tanulmány szerint a rezsicsökkentés rövid távon valóban mérsékelte a háztartások energiakiadásait és az inflációt, ugyanakkor többletfogyasztást okozott, főként a magasabb jövedelmű háztartásokat támogatta, és visszavetette az energiahatékonysági beruházásokat. A kutatók szerint 2013 és 2018 között 13,2 petajoule, mintegy 3,67 milliárd kWh többlet energiafogyasztást eredményezett.
A rendszer költségét ráadásul valakinek meg kell fizetnie. Az állami támogatás nem ingyenes: az erre fordított pénz nem áll rendelkezésre más célokra, például
A kormány szerint 2013 és 2019 között a rezsicsökkentés 1700 milliárd forint megtakarítást hozott a háztartásoknak, egy kutatás azonban csak 632,5 milliárd forintra becsülte ezt.
A költségek 2021 után ugrottak meg igazán. Az MVM 2022 és 2025 között összesen mintegy 3100 milliárd forint rezsivédelmi támogatást kapott a költségvetésből. A teljes, különböző jogcímeken kifizetett rezsivédelmi csomag ugyanebben az időszakban mintegy 5376 milliárd forintot tett ki. Ez a 2022–2025 közötti teljes magyar oktatási vagy egészségügyi közkiadások 35–40 százalékának felel meg. Háztartásonként számolva ez nagyjából 1,33 millió forint, vagyis havi mintegy 34 ezer forint a vizsgált időszakban.
Ez különösen sok annak fényében, hogy a kormányzati fogyasztási limitekből számolt kedvezményes havi gáz- és villanyszámla körülbelül 22 400 forint. A rezsivédelem országos költsége tehát háztartásonként ennek másfélszeresét is elérte. Ha csak az MVM támogatásával számolunk, akkor is mintegy 71 százalékos arány jön ki.
A költségek egy része ráadásul a vállalkozásoknál jelent meg. Miközben a háztartások kedvezményes áron jutottak energiához, a cégek piaci árat fizettek, és 2023–2024-ben Magyarországon az EU legmagasabb nem lakossági áramárai alakultak ki. A vállalatok ezt részben az áraikba építették, részben a profitjuk, a bérek vagy a beruházások rovására viselték. Így az olcsó lakossági energia költsége közvetetten a háztartásokhoz is visszakerült magasabb termék- és szolgáltatási árak formájában.
A valódi hosszú távú rezsicsökkentés nem az ár befagyasztása, hanem az energiaigény csökkentése lenne. A szolgáltatás tényleges költségét el kellene választani a szociális támogatástól: ne az energia egységárába rejtsük a támogatást, hanem a rászoruló háztartások kapjanak célzott segítséget.
A szakértő egy átlátható tarifarendszert javasol, amelyet független testület ellenőrizne. Egy stabilizációs alap az olcsóbb időszakokban tartalékot képezne, dráguláskor pedig tompítaná az áremelkedést.
A reform központi eleme egy országos lakásfelújítási program lenne. Tíz év alatt 150–200 ezer lakás energetikai korszerűsítését kellene elérni, a támogatást pedig jövedelemhez kötni. Az alacsony jövedelmű háztartások akár 60–100 százalékos támogatást kaphatnának, míg mások kedvezményes hiteleket. Egy mélyfelújítás akár 60 százalékkal is csökkentheti egy lakás energiafelhasználását.
A jelenlegi kedvezményes fogyasztási sávot fokozatosan egy háromlépcsős rendszer válthatná fel:
A rászorulóknak külön, automatikus rezsijóváírás járhatna, miközben a rossz állapotú lakásokat hosszabb távon fel kellene újítani.
A szilárd tüzeléssel fűtők számára külön programra lenne szükség, a vállalkozások energiaárainál pedig szintén átlátható szabályokat kellene kialakítani. A reform finanszírozásába bevonhatók lennének a rezsicsökkentés fokozatos leépítésével felszabaduló összegek, uniós források, zöldkötvények és a magas fogyasztásból származó bevételek.
A rendszer nem megszünteti az energiaköltséget, hanem áthelyezi és részben elrejti azt. A hosszú távú megoldás ezért nem az olcsó energia korlátlan támogatása, hanem a lakosság célzott védelme, az épületek korszerűsítése és a fogyasztás csökkentésének ösztönzése lenne.
Napi