GazdaságSzerző: vg 6 napja 3 percnyi olvasás
Megy a területfoglalósdi, pénzzé tehető az engedély.
Belendült, de még mindig nem a lehetséges mértékben a geotermikus kutatási engedélyek kiadása a bányahatósági engedélyezési rendszer 2023. március 1-i bevezetése óta. Ráadásul megjelentek ügyeskedő területfoglalók is a szegmensben – olvasható a Magyar Geotermális Egyesület (Mgte) értékelésében.
Az összefoglaló szerint a jelzett kezdeti időszaktól 2026. augusztusáig 147 geotermikus kutatási engedélykérelmet nyújtottak be a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH). El nem bírált engedélykérelem jelenleg 3 van, a kiadott kutatási engedélyek száma 29, míg a 2023 előttről származó 3 geotermikus védőidom 4 újjal gyarapodott.
Vagyis a bármilyen okból sikertelen (elutasított, visszaadott, visszavont) engedélyek száma 111, ami az összes eddig kérelem 75 százaléka. A SZTFH, mint engedélyező hatóság, illetve a Geotermikus Energia Bizottság (GEB), mint – 2026 júliusig – megkerülhetetlen tanácsadó testület tehát egyáltalán nem tétlenkedett az elmúlt 3 és fél évben. Ennek ellenére a 25 százalékos sikerráta nem tűnik túl fényesnek. Ha pedig a sikert a geotermikus védőidomok számára vetítjük, a kép még elszomorítóbb. Igazi sikerként persze a működő, ténylegesen a földgázt ténylegesen is kiváltó földhőrendszereket lehetne elkönyvelni, az igazi áttörés viszont még várat magára – szögezi le az Mgte.
A bányahatósági engedélyezés alaplogikájából, miszerint az engedélykérelmeket a benyújtás idősorrendjében bírálják el, egyenesen következik a területfoglalás gyakorlata. Ez ugyan egyáltalán nem szükségszerű, de vannak helyzetek, amikor az tetten érhető.
Egy területfoglalás megelőző célú, amikor egy pályázó azért kért kutatási engedélyt, hogy mások ne foszthassák meg őt a földhő hasznosításának akkori lehetőségétől, amikor majd a pályázó műszakilag és pénzügyileg kész a tevékenység megkezdésére.
Spekulatív szándékú, amikor a pályázónak esze ágában sincs geotermikus tevékenységet folytatni. A nevére szóló kutatási engedélyt árucikként kezeli, arra számítva, hogy mások többet fizetnek érte, mint amennyibe neki került az engedély, csakhogy mielőbb hozzáférhessenek az adott területhez.
A területfoglalási szándékot az SZTFH kezdettől fogva azzal igyekezett – helyesen – csökkenteni, hogy a törvényileg lehetséges négy év helyett jellemzően két év környékére korlátozta a kutatási időszakot. Ezt az Európai Bizottság által nemrég kiadott jelentés jó gyakorlatnak tartja. A képet némileg árnyalja az Mgte szerint, hogy amikor egy engedély eredmény nélküli lejárta után ugyanaz a pályázó egy némileg módosított, de alapvetően ugyanarra a területre új kutatási engedélyt kap, természetesen újrainduló kutatási időszakkal.
Ez a területfoglalási időtartamnak egy láthatóan működő kiterjesztése.
Az SZTFH-GEB páros 2026 első felében, de különösen áprilisig nagyon aktív volt. A jelenleg hatályos 29 kutatási engedélyből 15-öt az idén adtak ki. Íme, hogy kinek, hol:
A geotermikus zárt terület törvényi eltörlésével megszűnt a geotermikus koncessziós jogadomány intézménye is, ami addig kizárólag Budapestet érintette. Nagyon gyorsan be is érkezett három kutatási engedélykérelem három különböző budapesti területre, amelyek között átfedés is van. Mivel már a Geotermikus Energia Bizottság sem létezik, az SZTFH-nak saját hatáskörben kell odaítélnie a kutatási engedélyeket.
A Mol – akkor még nem Mol Ustream néven – már kért kutatási engedélyt Budapestre, de a kérését elutasították. Hasonlóan járt Újbuda Önkormányzata és az Arctic Green is, amelyek most szintén újra próbálkoznak. Mindazonáltal a folytatás abból a szempontból nyitott, hogy egy augusztus 31-i kormány rendelet szerint átvilágítják az SZTFH-t, és megvizsgálják a megszüntetésének a lehetőségét. Ez esetben más szervezet dönt majd a budapesti és a további földhő-engedélyekről is.
Napi